Beszámoló a rákoscsabai ifitáborról
A Rákoscsabai Baptista Gyülekezet ifi- és tinicsapatával közösen, plusz néhány kárpátaljai fiatallal a Rákoscsabai Béthel Alapítvány támogatásának köszönhetően minden évben elmegyünk körülbelül negyven ifivel plusz a lelki vezetők és gyülekezetünkből jelentkező öt konyhás nénivel egy hétre az ország egy távolabbi pontjára, hogy elsősorban Istenben elmélyülve lelkileg növekedjünk, egymást még jobban megismerjük, és hazánk szép tájait felfedezve testileg is kikapcsolódjunk, töltődjünk a természet közelségében.
A társfüggőségről (kodependencia)
Ki a társfüggő?
A társfüggés kényszeres viselkedés. A társfüggő ember belső világának érzései és történései felett tévesen a külvilág, a körülmények vagy a környezete feletti uralommal igyekszik úrrá lenni. Nem érzi önazonosságának határait, annyira beleolvad a másik (szeretett vagy rettegett) ember életébe. Minden figyelme a másik körül forog: ha örül, ő is örül; ha beteg, ő is belebetegszik; ha kudarcot vall, ő is belepusztul. Már nem a saját életét éli, bár környezete úgy ítélheti, hogy milyen áldozatkész vagy épp basáskodó. Mindent megtesz azért, hogy a belül keletkezett és egyre nagyobbodó érzelmi űrt valamivel pótolja.
A társfüggő ember tíz jellemzője
1. Legalább egy kényszeres viselkedése van, de lehet több is.
2. Fogva tartják, gyötrik azok a dolgok, amelyek gyermekkori családjában nem működtek.
3. Önbecsülése nagyon alacsony (nagyon gyakran éretlen a jelleme is).
4. Meg van győződve arról, hogy boldogsága másoktól függ.
5. Pont ezért túlzott és indokolatlan felelősséget vállal másokért.
6. Társával vagy a „Nélkülözhetetlen Másikkal” való viszonya mindkettőjük számára nagyon káros és egyáltalán nem kiegyensúlyozott.
7. A tagadás mestere, és „kiválóan” elfojtja az érzelmeit.
8. Olyan dolgok miatt aggódik, amelyeket nem tud, mégis próbál megváltoztatni.
9. Életét szélsőségek jellemzik, hullámvölgyekkel küzd.
10. Folyamatosan keres valamit, ami nagyon hiányzik az életéből.
A társfüggő sors
Társfüggő sorssá alakul annak az élete, akinek túlzott kötődése rögzül. Annyira beleszövődik a másik ember életébe, hogy saját identitását lassan kiszorítja a másik baja, gondja, végül egész lénye.
Ennek gyökere a legtöbb esetben a gyermekkorban alakul ki a szülővel való egészségtelen kapcsolat eredményeként. Ez az egészségtelen kapcsolat létrejöhet akár félelemmel teljes, de akár túlzottan engedékeny és ajándékozó együttélés során is. Végül egy láthatatlan, de nagyon is valóságos „képesség” jön létre, amellyel a hasonló problémákkal küzdő embereket találja meg. Így szinte kódolva van a beteges barátság, a beteges párkapcsolat. Ha sikerül megházasodni, a hozott társfüggő beállítódás (attitűd) a párkapcsolatot a szenvedések terepévé teszi. Viselkedésében megismétlésre kényszeríti az új kapcsolatban is mindaz, ami gyermekkorban kialakult. Megpróbálja újra és újra rendbe tenni életét és kapcsolatait, de mindig megismétlődnek a problémák a rosszul rögzült megoldási módok miatt. Ez a beállítódás megmérgezi baráti, rokoni, iskolai, munkahelyi és gyülekezeti kapcsolatait is.
Amennyiben nem kezd hatékonyan a társfüggő beállítódás felszámolásához, akkor nagy eséllyel fogja gyermekeinek is „fertőzésként” átadni a társfüggőséget, a boldogtalan kapcsolatokat. Ez az állapot mindaddig fennáll, amíg a társfüggő rá nem talál arra az útra, ahol kielégítetlen és összezavarodott szeretetéhsége valódi és állandó szeretetre nem talál.
Frank Minirth és Paul Meyer A szeretet választható című könyvükben a szeretetéhséget tartályként ábrázolják. Ha egy gyermeknek a szülei ezt nem töltötték tele gyermekkorban, akkor sem veszett el minden, mert egy hitelesen szerető emberrel vagy Istennel való kapcsolatban ez megvalósulhat.
Mese városlakóknak a bátorságról
„Mert nem beszédben áll az Isten országa, hanem erőben.” (1Kor 4,20)
Tűz ütött ki a Tűzoltók városban a 11. utcában kora reggel. Perceken belül azzal fenyegetett a helyzet, hogy átterjed a 12. és a 13. utcákra is. Sokan rögtön indultak, hogy segédkezzenek a tűz megfékezésében.
A legbátrabb tűzoltók viszont a laktanyában (a munkahelyen) és az utcai szervezett demonstrációkon gyávaság nélkül fejtették ki álláspontjukat a tűzről, a laktanyák felszereltségének és a tűzoltók kiképzésének hiányosságairól. Délutánra teljes egység alakult ki azzal kapcsolatosan, hogy tíz pontban kell összefoglalni a város tűzoltófőnöke számára a közös petíciót. A megszületett tíz pontot a vezérszónokok félelem nélkül skandálták az estére több ezerre duzzadt, elszánt tűzoltókkal együtt.
(Közben a tűz megfékezésén reggel óta dolgozó családok éjfélre sikeresen eloltották a lángokat, kimentették a lakosokat értékeikkel együtt.)
A másnapi újságok tele voltak a hős tűzoltókkal, akik még hajnalban is a tíz pontot üvöltötték, amíg vezetőik a rádió- és televíziócsatornák stúdióiban vitatták meg halált megvető bátorsággal mindazt, amit meg kell változtatni a Tűzoltók városában.
Két ünnep Békéscsabán öt héten belül
Gyülekezetünkben rövid időn belül két örömteli eseménynek voltunk a tanúi.
Az egyik az új lelkipásztor, Takács Zoltán beiktatása volt. A gyülekezet több mint egy évet imádkozott pásztorért, akit Isten Mátészalkáról hívott közösségünkbe. Beiktatására 2018. június 30-án került sor imaházunkban. Az ünnepi alkalmon Papp János testvér, egyházunk elnöke hirdette Isten igéjét, és a beiktatást is ő végezte. Örülünk, hogy erre az alkalomra sokan eljöttek a környező gyülekezetekből, a város más felekezeteiből, így népes csoport köszönthette a beiktatott lelkipásztort, áldást kívánva szolgálatára.
A másik ünnep egy bemerítési alkalom volt
Három testvér állt a gyülekezet előtt és tett vallást hitéről, majd bemerítkezve cselekvő módon fejezte ki élete változását és az Úrral való szövetségét.
A bemerített testvérek: Kozma Györgyné Flórika, Huszárné Fazekas Mária és Takács Tamás.
Az ünnepi igehirdetés szolgálatát Papp Dániel, a nyíregyházi gyülekezet lelkipásztora, a bemerítést Takács Zoltán helyi lelkipásztor végezte. A beiktatás ünnepi alkalmán a zenei és énekkari szolgálatot Oláh Gábor és Tóka Ágoston testvérek segítették, a bemerítésen pedig Tóka Szabolcs testvér végezte a zenei szolgálatokat. Mindkét istentisztelet sok áldást közvetített Istentől, melyeken éreztük a Lélek mélyreható munkáját.
Philip Yancey újra Magyarországra jön!
„Chicagói hajléktalanok között dolgozó barátom mesélte azt a történetet, amely még azután sem hagyott nyugodni, hogy leírtam a The Jesus I never knew (Jézus, akit nem ismertem) című könyvemben:
»Odajött hozzám egy szerencsétlen, hajléktalan, beteg prostituált, aki már nem tudott enni adni kétéves kislányának. Zokogva mesélte el, hogy időnként még a mindössze kétéves kislányát is perverz férfiak rendelkezésére bocsátja, mivel így egyetlen óra alatt több pénzhez jut, mint ha egész éjszaka kint állna az utcán. Nincs más választása, csak így tud pénzt szerezni kábítószerre. Bevallom, nehéz volt végighallgatni ezeket a borzalmakat. Az is zavart, hogy munkámból adódóan minden gyermekbántalmazással kapcsolatos esetet jelentenem kellett, és közben fogalmam sem volt róla, mit mondhatnék ennek a szerencsétlen nőnek. Végül megkérdeztem, nem gondolt-e még arra, hogy esetleg az egyháztól kérjen segítséget. Sosem felejtem el, milyen mélységes döbbenet ült ki az arcára:
– Az egyháztól?! Aztán miért mennék éppen oda? Már így is eléggé gyötör a bűntudat! Csak még nyomorultabbul érezném magam!«
A történet kapcsán sokáig nyugtalanított a gondolat, hogy annak idején az efféle nők inkább felkutatták Jézust, nem pedig kerülték, s minél jobban kínozta őket a lelkiismeret, annál inkább a megmentőjüket látták benne. Talán az egyház elvesztette ezt az ajándékát? Hiszen minden jel arra mutat, hogy a lecsúszottak, a szerencsétlenek, akik Jézus idejében tőle várták a segítséget, mai követői körében már nem érzik szívesen látott vendégnek magukat. Vajon mi történhetett?
Minél többet töprengtem ezen a kérdésen, valami annál jobban vonzotta gondolataimat egyetlen szó irányába. Minden, ami itt következik, ebből az egyetlen szóból bontakozott ki… El is neveztem az »utolsó legjobb szónak«…”
(Részlet a Meghökkentő kegyelem című könyvből [Budapest: Harmat, 2014].)
Philip Yancey Atlantában született 1949-ben, és a környéken töltötte gyermekkorát. Egyéves volt, amikor – egy betegség következtében – elvesztette édesapját. Ez az élmény, illetve a fundamentalista keresztény közösség, amelyben nevelkedett, nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy élete egy pontján megtagadja a hitét.
A középiskolát követően a Columbia Keresztény Főiskolán tanult, itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Janettel. Diplomáit a Wheaton Főiskolán és a Chicagói Egyetemen szerezte kommunikációból és angol nyelvből.
Yancey ezt követően Chicagóba költözött, ahol nyolc évig működött szerkesztőként a Campus Life című – középiskolásokat és egyetemistákat megszólító – keresztény magazinnál. Hosszú évek óta szerkesztője a Christianity Today című folyóiratnak is, emellett többször jelentek meg cikkei a Reader’s Digest, a The Saturday Evening Post, a Publisher Weekly stb. hasábjain.
Yancey jelenleg Coloradóban él, miközben a világ különböző pontjain tart előadásokat. Könyveit eddig 15 millió példányban értékesítették 35 nyelven, ezzel pedig a világ egyik legkeresettebb keresztény szerzőjévé vált.
Nagy örömmel tesszük közhírré, hogy Philip Yancey a Harmat Kiadó meghívására ősszel Magyarországra látogat. 2018. október 12-én, pénteken Debrecenben, 13-án pedig Budapesten fog előadásokat tartani.
Saját tapasztalataim szerint és olvasóink visszajelzései alapján is érzékeljük, hogy könyvein keresztül nagyon nagy hatással van sokakra. Egy barátom azt mondta nemrégiben: „Van néhány könyv az életemben, amiket minden évben elolvasok egyszer. Yancey legismertebb könyve, a Meghökkentő kegyelem az egyik ilyen.”
Aki a könyvekből szerzett ismereteken túl személyesen is szeretné hallani korunk egyik legbefolyásosabb keresztény íróját, az jegyezze fel naptárába ezeket a dátumokat, és legyen mostantól fogva közös imatémánk, hogy Isten különleges áldása lehessen ezen a pár napos előadói körúton.