„Jézus bejárta a városokat és a falvakat mind, tanított a zsinagógáikban, hirdette a mennyek országának evangéliumát, gyógyított mindenféle betegséget és erőtlenséget. Amikor látta a sokaságot, megszánta őket, mert elgyötörtek és elveszettek voltak, mint a juhok pásztor nélkül. Ekkor így szólt tanítványaihoz: Az aratnivaló sok, de a munkás kevés: kérjétek tehát az aratás URát, hogy küldjön munkásokat az aratásába.”

Gondolatok az igéről

Egészség, gazdagság, célok, önmegvalósítás, élvezetek. Lehetne még sorolni, mi mindenben keresi az ember a mindennapok értelmét. A belső üresség betöltésére a világ bőkezűen nyújtja a lehetőségeket. Napjainkban és mindig akadtak emberek, akik megoldásokat felkínálva vonzották a tömeget. 2000 évvel ezelőtt Jézus is látta az ember fizikai és lelki szükségét, megszánta a sokaságot. Tanított, hirdette az Isten királyságát, és bemutatta annak erejét. Az emberek hamar észre is vették, hogy a Názáretből származó ácsmester fiában több van, mint az akkori tanítóknál. Úgy beszélt, hogy abban erő volt, és eredmény követte. Tanításai nemcsak néhány hétig vagy hónapig tartó eredményt hoztak, hanem örök érvényű gyümölcsöt teremtek. Jézus sokaságot látott, akik keresték szükségük betöltését. Ma sokkal nagyobb az a tömeg, akiknek örök érvényű tanításra és eredményre van szükségük. Isten népe az, aki megtapasztalva Isten királyságának az erejét, szükségei betöltését, hirdetheti a sokaságnak, hogy Jézus az, akinél a megoldás van.
Ha ismered már személyesen ezt a Tanítót, légy hálás! De ne légy önző! Mondd el a sokaságnak, hol találja a mennyei, kiapadhatatlan, gyógyító forrást!

Imaáhítat

Magasztaljuk az Urat, mert ilyen könyörületet gyakorló Messiással ajándékozott meg bennünket! (Ézs 42,1–3)