Íme, én elküldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé: legyetek azért okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok! Óvakodjatok az emberektől, mert átadnak a törvényszékeknek, és megkorbácsolnak zsinagógáikban, sőt helytartók és királyok elé hurcolnak énmiattam, tanúbizonyságul nekik és a népeknek. Amikor azonban átadnak titeket, ne aggódjatok amiatt, hogyan szóljatok, vagy mit mondjatok, mert megadatik nektek abban az órában, hogy mit mondjatok. Mert nem ti vagytok, akik beszéltek, hanem Atyátok Lelke szól általatok. Akkor majd testvér a testvérét, apa a gyermekét adja halálra, gyermekek támadnak szüleik ellen, és megölik őket, és mindenki gyűlöl majd titeket az én nevemért, de aki mindvégig kitart, az üdvözül. Ha pedig üldöznek az egyik városban, meneküljetek a másikba! Bizony mondom nektek: még végig sem járjátok Izráel városait, mire eljön az Emberfia. Nem különb a tanítvány a mesterénél, sem a szolga az ő uránál. Elég a tanítványnak, hogy olyan legyen, mint a mestere, és a szolgának, mint az ura. Ha a ház urát Belzebubnak nevezték el, mennyivel inkább a háza népét? Ne féljetek hát tőlük! Mert nincs olyan rejtett dolog, amely le ne lepleződnék, és olyan titok, amely ki ne tudódnék. Amit mondok nektek a sötétben, azt mondjátok el napvilágnál; amit fülbe súgva hallotok, azt hirdessétek a háztetőkről! Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, de a lelket meg nem ölhetik. Inkább attól féljetek, aki mind a lelket, mind a testet elpusztíthatja a gyehennában. Nem úgy van, hogy két verebet adnak egy fillérért, de egy sem esik le közülük a földre Atyátok tudta nélkül? Nektek pedig még a hajatok szála is mind számon van tartva. Ne féljetek tehát: ti sok verébnél értékesebbek vagytok. Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt, aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt majd én is megtagadom mennyei Atyám előtt.

Gondolatok az igéről

Mauricio Palacio kortárs művésznek van egy festménye, melynek a címe: „Kit érdekel?” A képen hajótöröttek szerepelnek, akik közül néhányan megmenekülnek, kiúszva egy kis szigetre. A szigeten berendezkednek, élik önfeledt életüket: zenét hallgatnak, beszélgetnek, sportolnak... közben a vízben további emberek fuldokolnak. Csupán néhány megmenekültnek jut eszébe, hogy segítséget nyújtson a tengerben lévőknek. A kép az egyház kritikája. Ha őszinték vagyunk, be kell látnunk, hogy sokkal többet foglalkozunk saját szórakozásunkkal, kényelmes életünk építgetésével, mint a misszióval. Ebből a közönyből szeretne Jézus Krisztus bennünket folyamatosan kimozdítani. Meg kell látnunk a világot az ő szemeivel: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés...” (Mt 9,37) Az embereket pedig ilyennek látta: „elgyötörtek és elesettek voltak, mint a juhok pásztor nélkül.” (Mt 9,36) Tudom, vannak félelmeink, Jézus is őszinte volt tanítványaival, mikor elmondta, hogy úgy küldi el őket, mint juhokat a farkasok közé. Lehet, hogy elutasítottságban lesz részünk, vagy gúnyos megjegyzéseket kapunk, de néhányan hallgatni fognak ránk. Jézus nem küld minket felkészületlenül, hanem nekünk is, mint tanítványainak „hatalmat adott”, és azt is megígérte, hogy velünk lesz a világ végezetéig. Itt az idő, hogy ne csak beszéljünk a misszióról, hanem cselekedjük!

Imaáhítat

Kérjünk erőt és hűséget a Jézusról mindhalálig bizonyságot tévőknek! (Jel 6,9–11)