Izráel tehát letelepedett Egyiptomban, Gósen földjén. Birtokukba vették azt, szaporodtak, és nagyon megsokasodtak. Jákób tizenhét évig élt Egyiptomban. Összesen száznegyvenhét évig élt Jákób. Amikor közeledett Izráel halálának az ideje, magához hívatta fiát, Józsefet, és ezt mondta neki: Ha elnyertem jóindulatodat, tedd kezedet a csípőm alá, és esküdj meg, hogy szeretettel és hűséggel bánsz velem, és nem Egyiptomban fogsz eltemetni! Őseim mellett akarok pihenni. Vigyél majd el Egyiptomból, és temess az ő sírjukba! Ő így felelt: Megteszem, amit mondtál. Jákób ezt mondta: Esküdj meg nekem! Ő megesküdött. Ekkor Izráel térdre borult az ágy fejénél.

Gondolatok az igéről

A földi élet véges, még ha sokáig tart, akkor is véget ér. Van reménysége arra a hívő embernek, hogy a földi élet befejeztével átmegyünk az örök életbe, bejutunk a mennybe Jézussal. Ez boldog reménység, cél, ami átível a földi léten túlra, az örökkévalóságba. Erre az elköltözésre készülni kell mindenkinek. Ahogy Jákob tette, mi is „rendelkezzünk a házunkról” (2Kir 20,1)! Hogyan járjunk el ebben a helyzetben? 1. Tedd ismét Isten kezébe az életedet, kérd őt, hogy készítsen el, tisztítson meg! Mindnyájunknak szükségünk van erre. 2. Hagyatékozz, te dönts most, míg életben vagy, hogy kinek mit hagysz, mit adsz neki. Ha ez nem történt meg idejében, sokszor problémák adódtak a családtagok között. Kerüld el ezt, tedd meg idejében! 3. Hívd össze a családod, köszönj el, rendezd el a rendeznivalókat, beszélj a szívükre! Ők is egyszer ott lesznek majd a betegágyon, és látniuk kell, hogyan kell elmenni méltóságteljesen, félelem nélkül. 4. Fejezd ki meggyőződésedet a jövővel kapcsolatban! Jákob kiemelte, hogy „Őseim mellett akarok pihenni”. Az igazi megpihenés ott lesz az örökkévalóságban Jézussal és az előrement testvérekkel, rokonokkal. Áldott az az ember, aki erre a találkozásra felkészült!