Erről nekünk sok mondanivalónk van, amit nehéz megmagyarázni, minthogy eltompult a hallásotok. Mert mostanra már tanítóknak kellene lennetek, mégis arra van ismét szükségetek, hogy Isten beszédeinek alapelemeire tanítsanak titeket, és olyanokká lettetek, mint akiknek tejre van szükségük, nem kemény eledelre. Aki ugyanis tejen él, járatlan az igazság igéjében, mivel kiskorú. A nagykorúaknak pedig kemény eledel való, mint akiknek tapasztalatuk folytán gyakorlottak az érzékeik a jó és a rossz megkülönböztetésére.

Gondolatok az igéről

A Zsidókhoz írt levelet úgy olvashatjuk, mint egy hosszabb bemerítési igehirdetést. A levél elmondja, milyen nagyszerű, hogy Krisztushoz csatlakozhatunk, aki mindennél és mindenkinél nagyobb. Ő egyszerre az igaz Főpap és az igazi Áldozat. Krisztus nagyszerűségének tudatával telik meg minden bemerítkező szíve. A bemerítésünk napja ennek az örömnek a napja is. Másrészt minden bemerítkezési istentisztelet figyelmeztetés is egyben. Arra figyelmeztet, hogy mostantól nem élhetünk akárhogy. Mégis minden jó szándékunk ellenére lesznek még az életünkben bűnök, hibák és mulasztások. Arra is figyelmeztetnek, hogy lelki növekedésünk nem lesz mindig folyamatos és kiugróan látványos. Épp ezért nem engedhetjük meg, hogy eltompuljon a lelki hallásunk. Az igehirdető figyelmeztet, hogy hallgatói közül már sokaknak tanítóknak kellene lenniük, de a lelki lustaságuk megakadályozza őket ebben. A lelki lustaság olyan lehetetlennek tűnt a számunkra a bemerítésünk napján, mégis utol tud érni bármelyikünket. Ne engedd, hogy bármiféle lustaság megakadályozzon az ige naponkénti olvasásában és az abban való elmélyedésben! Ha kell, kérd Isten segítségét az igeolvasás iránti elköteleződésben!