Napi áhítat
Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom. És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok.
Gondolatok az igéről
A Biblia legismertebb igeverse a Jn 3,16. A legtöbb keresztény kívülről tudja, hogy „úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta...”. Isten nemcsak szavakkal szeretett bennünket, nemcsak szeretetet érzett irántunk, hanem szeretete miatt fájt neki elveszett állapotunk, bűneink miatti reménytelen helyzetünk. Szeretete miatt áldozta fel önmagát az emberiségért, mindent megtett azért, hogy megmeneküljünk a kárhozattól, a haláltól. Bennünk is ott él ez a szeretet? Szeretjük a még meg nem tért családtagjainkat, barátainkat, munkatársainkat, embertársainkat? Ha igen, mi is készek vagyunk, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy odavezessük őket Krisztushoz? Sok félelem, kifogás élhet bennünk a bizonyságtétellel kapcsolatban, de ha van bennünk szeretet, akkor nem maradhatunk csöndben. A szeretet egyik jellemzője, hogy mindent hisz, mindent remél. Ha van valaki, akiről úgy gondolod, ő biztos nem fog megváltozni, kezdd el szeretni, és akkor lesz reménységed vele kapcsolatban. Ha én megtértem, akkor bárki megtérhet – szoktam mondani –, az Úr szeretett, meglátta bennem az új embert.