És mit mondjak még? Hiszen kifogynék az időből, ha szólnék Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és a prófétákról. Ezek hit által országokat győztek le, igazságot szolgáltattak, ígéreteket nyertek el, oroszlánok száját tömték be, tűz erejét oltották ki, kard élétől menekültek meg, betegségből épültek fel, háborúban lettek hősökké, idegenek seregeit futamították meg. Asszonyok feltámadás révén visszakapták halottaikat. Másokat viszont megkínoztak, akik nem fogadták el a szabadulást, hogy dicsőségesebb feltámadásban legyen részük. Ismét mások megszégyenítések és megkorbácsolások próbáját állták ki, sőt még bilincseket és börtönt is. Megkövezték, szétfűrészelték, kardélre hányták őket; juhok és kecskék bőrében bujdostak nélkülözve, nyomorogva, gyötrődve azok, akikre nem volt méltó a világ; bolyongtak pusztákban és hegyeken, barlangokban és a föld hasadékaiban. És mindezeken, noha hit által Istentől jó tanúbizonyságot nyertek, nem teljesült be az ígéret, mert Isten számunkra valami különbről gondoskodott, hogy ők ne nélkülünk jussanak el a teljességre.

Gondolatok az igéről

Isten olyan hithőseiről, szolgáiról olvastunk, akik „azt a kijelentést kapták, hogy nem maguknak, hanem nektek szolgálnak azokkal, amikről most az evangélium hirdetői prédikálnak nektek a mennyből küldött Szentlélek által, és amikbe angyalok vágyakoznak beletekinteni” (1Pt 1,12). Csodálom azt a hitet, amellyel kitartóan hirdették a jövő nemzedékeinek szóló öröm hírt. „Csupán” az Istentől jövő jó bizonyságtételért... Eszembe jut Ezékiel, akit így indított el Isten a szolgálatba: „A makacs és konok szívű fiakhoz küldelek. Mondd nekik: Így szól az én Uram, az Úr!... Akár hallgatnak rá, akár nem törődnek vele – hiszen engedetlen nép ez –, majd megtudják, hogy próféta volt közöttük.” (Ez 2,4–5) Csodálom azt a hitet, amely annak ellenére hirdeti Isten megtérésre hívő üzenetét, hogy nem tudja, meglátja-e a megtérést, részese lesz-e a kegyelem kiáradásának. Jólesik, ha egy-egy tettünk után látjuk a következményeket, a gyümölcsöket. Isten szolgálatában azonban az is előfordulhat, hogy más aratja le a vetésünk gyümölcsét. Kész vagy erre? Van hited hozzá?