Azután, hogy megérkeztek Jeruzsálembe az Isten házához, a második esztendő második hónapjában megkezdték az előkészületeket Zerubbábel, Sealtíél fia, Jésúa, Jócádák fia és többi szolgatársuk, a papok, a léviták és mindazok, akik visszaérkeztek Jeruzsálembe a fogságból, és megbízták a húszéves és annál idősebb lévitákat azzal, hogy irányítsák az Úr házának építését. Jésúa a fiaival és testvéreivel, Kadmíéllel, Báníval és Hódavjával meg Hénádád fiai a fiaikkal és testvéreikkel, a lévitákkal egy emberként vállalták, hogy irányítják azokat, akik az Isten házának az építését végzik.

Gondolatok az igéről

Generációk együtt. Nem megy másként. Talán a világon végigsöprő koronavírus-járvány felkiáltójelként üzente ezt nekünk. Nem úgy vagyunk teremtve, hogy magánzóként éljük végig földi életünket, magunknak gyűjtve, magunkról gondoskodva, a magunk örömét, megelégedését elérve. Sokkal nagyobb szükségünk van egymásra, mint gondolnánk. A bezárt kórtermekben az élet-halál harcot vívva nemde az a legfájdalmasabb, hogy nem fogja meg senki a kezünket, nem szól hozzánk senki, és a földi élet lezáró nagy csatáit totális magányban kell megélnünk? Igen, igaz, hogy vannak utak, amelyeket egyedül kell végigjárnunk, de milyen sokat jelent, ha egy közösségi védőhálót érzünk magunk körül. Hiszen küldetésünk van, méghozzá Krisztus testének építése ebben a világban. Krisztus teste pedig egység több tag között. Mindegyikünknek megvan a maga helye ebben a szervezetben. Vannak feladatok, amelyeket adott időben el kell végeznünk, rámozdulnunk, máskor átengednünk a fiatalabb generációnak. Jól tudjuk, hogyan biztatta Pál apostol a római gyülekezetet: „Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk. Mindegyikünk a felebarátja kedvét keresse, mégpedig annak javára és épülésére. Hiszen Krisztus sem a maga kedvére élt...” (Róm 15,1–3) Olvasott igénkben is látja a közösség a célt. Isten templomát építjük! Összetartás, összefogás, alázat, szolgálatkészség, felelősségvállalás – mind szükséges építőelem, szinte ugyanolyan fontosak egy gyülekezet életében, mint a templom falait tartó építőanyagok. Hálás szívvel tarts ki, kedves testvérem, hisz része lehetsz Krisztus testének, számít rád megváltó Urunk!