„Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok betörnek, és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem törnek be, és nem lopják el. Mert ahol a te kincsed van, ott lesz a te szíved is. A test lámpása a szem. Ezért ha a szemed tiszta, az egész tested világos lesz. Ha pedig a szemed gonosz, az egész tested sötét lesz. Ha tehát a benned lévő világosság sötétség, milyen nagy akkor a sötétség! Senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket fogja gyűlölni, a másikat pedig szeretni, vagy az egyikhez ragaszkodik majd, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.”

Gondolatok az igéről

Olyan korban élünk, ahol a tárgyak ellepik életterünket, és azt harsogják, hogy ők az igazán fontosak. Ezt hívják fogyasztói társadalomnak, amikor olyan nagy a termelés, hogy már nem fér a raktárakba, és igénybe kell venni az emberek otthonait is. Az emberek szívesen adnak helyet ezer és ezer dolognak, amelyek közül sokra nincs is szükségük. Még fizetnek is értük. A flow-elmélet atyja, kitalálója, Csíkszentmihályi Mihály rámutat a tárgyak ravasz természetére: „A tárgyak kétségtelenül bizonyítják tulajdonosuk hatalmát. Az Én végtelenségig szélesítheti határait, ha láthatóan egyre nagyobb vagyon felett rendelkezik. De minél inkább függ egy személyiség a külső tárgyaktól, annál se­bez­hetőbb lesz.” Feleky Sándor (orvos, költő, író) egy frappáns kis versében leplezi le a vagyonosodás bűvöletében élő ember küz­delmének értelmetlenségét:

Sok ember küzd egy élten át,
Csak gyűjt, csak gyűjt, se hall, se lát.
Hogy szaporodjék a vagyon
És meghalhasson – gazdagon.

Ha Jézus Krisztust választottuk, akkor őt kell mindig napjaink fókuszában tartanunk, hogy a tárgyaink, a vagyonunk sose kerülhessen fölénk!