Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, az Igaz a nem igazakért, hogy Istenhez vezessen minket, miután halálra adatott test szerint, de megeleveníttetett Lélek szerint. Így ment el a börtönben levő lelkekhez is, és prédikált azoknak, akik egykor engedetlenek voltak, amikor Isten türelmesen várakozott Nóé napjaiban a bárka készítésekor. Ebben kevés, szám szerint nyolc lélek menekült meg a vízen át. Most pedig titeket is megment ennek képmása, a keresztség, amely nem a test szennyének lemosása, hanem könyörgés Istenhez jó lelkiismeretért a feltámadt Jézus Krisztus által, aki miután felment a mennybe, Isten jobbján van, és alávettettek neki angyalok, hatalmasságok és erők.

Gondolatok az igéről

Ahogy hétfőn láttuk, csak egyvalaki tudta megvalósítani Isten tervét, Jézus. Mai bonyolultnak és érthetetlennek tűnő igeszakaszunkban láthatjuk őt, amint véghez viszi ezt a tervet: elment és prédikált (19. v.), majd felment és Isten jobbján van (22. v.). Nem túl bonyolult ez. Majdnem olyan, mint Julius Caesar mondása egy gyorsan megnyert csata után: „Jöttem, láttam, győztem”. Jézus is jött és győzött, de ő közben nem csupán látott, hanem ahogy Péter megírta a 18. versben: „szenvedett” (más fordítások szerint „meghalt”). Ez ugyan test szerinti halálra adatás, lélek szerint viszont életre keltés volt. Egyszer. Ezután következett a mennybe felmenetel. Ezzel pedig együtt járt, hogy minden szellemi hatalmasság alávettetett neki, a győztes Úrnak. Ma az ő mennybemenetelét ünnepeljük. Tegyük ezt alázattal térdre hullva és bizalommal elé járulva! Az Isten jobbján lévő Fiú minket is oda akar vezetni Istenhez. Ez az Isten terve az emberrel. Ezért lett emberré! Ünnepeld ezt a téged is magához vonzó, magával ragadó győztes Urat! Szánd oda neki magad, imádkozd őszintén: „Itt vagyok, Jézus! Vezess Istenhez! Add nekem mindenek feletti győzelmed! Alárendelem neked az egész életem. Ámen!”