Napi áhítat
„Ezután az arimátiai József, aki Jézus tanítványa volt – de csak titokban, mert félt a zsidóktól –, megkérte Pilátust, hogy levehesse Jézus holttestét. Pilátus megengedte neki. Elment tehát, és levette Jézus holttestét. Eljött Nikodémus is, aki először éjszaka ment Jézushoz, és mirhából és aloéból készült olajat hozott mintegy százfontnyit. Fogták tehát Jézus holttestét, és leplekbe takarták az illatszerekkel együtt, ahogyan a zsidóknál szokás temetni. Azon a helyen, ahol Jézust megfeszítették, volt egy kert, és a kertben egy új sír, amelybe még senkit sem helyeztek. Mivel közel volt a sír, a zsidók ünnepi előkészülete miatt ott helyezték el Jézust.”
Gondolatok az igéről
Jézus úgy halt meg, mint egy gonosztevő, de nem gonosztevőknek kijáró módon temették el, elföldelve jeltelen sírba. Temetése előkelő volt. Isten gondoskodott róla, hogy megadják a módját Fia földi testének, már csak arra a három napra is. A félelem árnyékából bátran előlépnek a titkos tanítványok. Arimátiai József, aki gazdag, tekintélyes és befolyásos ember volt. Eddig csak a háttérben, titokban követte Jézust. Most színre lép, érzi és tudja, hogy nem maradhat a fán a Mester. Egyenesen Pilátushoz megy, nem vesztegeti az időt. Meg akarja adni a végtiszteletet még mielőtt elkezdődik az ünnep.
Nikodémus is a sötétből kilép a világosságra. Egy alkalommal az éj leple alatt ment Jézushoz, és az éjjeli beszélgetés változást indított el az életében. Ezután egyszer megpróbálta pártfogásába venni Jézust, de lehurrogták társai (Jn 7,50–51). Most viszont ott van a keresztnél Józseffel, nem számít már neki, ha meg is látják, nem érdekli, hogy mit gondolnak, mondanak róla mások. Felvállalja a Mestert, és kész áldozatot hozni érte. Tekintélyes mennyiségű kenetet szán a temetésére, mintegy 32,7 kg-ot.
Légy kész bátran felvállalni Jézust! Ő azt mondja: „Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt.”