„Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül, aki az ő dicsőséges testéhez hasonlóvá változtatja a mi gyarló testünket azzal az erővel, amellyel maga alá vethet mindeneket.” (Fil 3,20–21)

Advent az advenio latin szóból származik, ami azt jelenti, hogy eljövök. Tudniillik Jézus Krisztus.

Háromféle adventet – eljövetelt – tart számon az egyház és ennek nyomán a keresztény kultúrkörben élő emberek, itt Európában mi is: 1. Krisztus első eljövetelének, megszületésének a várása; 2. karácsonynak, az ünnep eljövetelének a várása; 3. Krisztus második eljövetelének a várása. Nézzük meg e hármat részleteiben is!

1. Advent, azaz eljövetel. Jézus Krisztus megszületésének a várása.

Krisz­tus görögül, az újszövetségi Biblia eredeti nyelvén: Khrisztosz. Latin változata: Christus. Ezt vettük át és magyarosítottuk, mert a középkori egyház hivatalos nyelve a latin volt. Krisztus, ez nem személynév, hanem felségnév, azt jelenti, hogy felkent, Isten által királlyá felkent valakit jelent. Az ősi héber, azaz zsidó nyelvben ezt így mondták: Messiás. Isten Felkentje. Innen a közismert hasonlat: „Várják, mint zsidók a Messiást.” Az első eljövetelre való várakozás beteljesedett mintegy 2020 évvel ezelőtt, amikor a láthatatlan Isten láthatóvá tette magát, testté, emberi testté vált. Egyes források szerint innen is származhat a karácsony szavunk, az „inkarnáció” megtestesülést jelent. Ez azért történt, azért jött el – amint ő maga mondta magáról –, hogy „életét adja váltságul sokakért” (Mt 20,28).

2. Advent: karácsonynak, az ünnep eljövetelének, vagy ha tetszik, a szeretet ünnepének várása.

Ez a karácsonyt megelőző négy hét, négy vasárnap. Ez az ünnepvárás is lehet kétféle. Az egyikféle: az általános, a szokásos, mely inkább „ünneprontás”, mint ünnepvárás. Lázas készülődés az ünnepre az ajándékvásárlásokkal, a vele járó bosszúságokkal, a szeretet messzemenő hiányával, tolakodással, versengéssel, kegyetlenül megkoplalt túlköltekezéssel. Annak várásával, hogy végre ezen is túl legyünk. A másikféle: a megszületett, de azóta nemcsak felnövekvő, hanem az emberiség megváltását elvégző Jézus Krisztus 2020. születésnapjának méltó megünneplésére való felkészülés ideje. Tehát nem a kis Jézuska megszületésének ünnepére készülünk fel, hanem arra, hogy helyet készítünk szívünkben Isten legnagyobb ajándékának, Jézus Krisztusnak a befogadására, elfogadására. Amikor valami nagy személyiség, államfő, művész születési évfordulójának méltó megünneplésére készülnek, akkor nem azt várják, hogy majd egy pólyás babát fognak ünnepelni – mint ahogy ezt (felettébb méltatlanul) Jézus Krisztussal teszik –, hanem az ő egész életművét. Krisztus emberi és isteni életműve a megváltás. Ezt emlegetjük már az ünnepre való felkészülésben is. „A megváltásról, ó, zengjetek…” – biztat erre egyik régi énekünk is.

3. Advent, eljövetel. Ez nem az ünnepnek, hanem az ünnep központi személyének, Jézus Krisztus második eljövetelének várása.

Ez az az időszak, amikor azt várjuk, hogy újra eljön, tudniillik Jézus Krisztus. Az ő eljövetelét várjuk. Őt magát várjuk, nem az ünnepet, nem az első – mert ez már 2020 éve megtörtént –, hanem a második eljövetelét, amit megígért. De akkor nem emberként, hanem Istenként fog megjelenni, ahogyan az összkereszténység apostoli hitvallása mondja: az Atyaisten jobbjáról, „onnan lészen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat”. A holtakat azért tudja megítélni, mert először feltámasztja őket.

Eljő az Úr, halleluja,
De nem szegénységben;
Mint nagy Király, halleluja,
Mennyei dicsfényben.

Ébren légy, vigyázva várj,
Hogy előtte majd megállj!
Mit ő ígért, mind beváltja
Az Úr, a nagy Király!

Balog Miklós