Tévedett-e valamiben Jézus Krisztus?

0
226

Isten ennek a világnak és minden életnek teremtője. Kezdetben az Ige Istennél volt. Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett. A Szent Szellem is részt vett a teremtés művében (1Móz 1,2b). A kivitelező – az építésvezető – Jézus Krisztus. Ő az Ige, aki nélkül semmi sem lett, ami létrejött. Nos, az Ige a történelem egy Isten által meghatározott pontján testté lett, amikor felragyogott a betlehemi csillag. Földre jövetelének célja a sátán által becsapott ember megmentése a kárhozattól.

Kedves nemzettársaim! Isten örök és megmásíthatatlan törvényei között van egy olyan is, amely úgy szól, hogy „a bűn zsoldja a halál”! Vétkeink elkövetése tehát szükségszerűen magával hozza az életvesztést. A bűn szerzőjét – Lucifert – teremtése alkalmával Isten bizonyos hatalommal ruházta fel. Vele szemben az emberi erő a bűn csatáját nem nyerheti meg. Ezért volt szükséges, hogy egy nála „hatalmasabb fegyveres” küzdjön meg vele az ember megmentéséért. S hogy Isten törvénye, amely a bűnre kimondott halálos ítéletre vonatkozott, ne sérüljön, Jézus Krisztus vállalta el a mi bűneinkért az életvesztést.

Miért tette ezt? Nos,

„Mert úgy szerette Isten a világot [az embert], hogy egyszülött Fiát adta…” (Jn 3,16).

Jézus Krisztus minden szava, cselekedete, életpéldája számunkra az egyedüli „mértékegység” a hitélet gyakorlati megélésében. Ha ő a legcsekélyebb dologban is tévedett volna, akkor mi lenne a garancia arra, hogy másban (például megváltói szerepében) ne tévedett volna?! Az ő isteni mivolta teljességgel kizárja a tévedéseket, ezért szükségszerű tudomásul vennünk, hogy minden szava, cselekedete számunkra üdvösségszerző iránymutatás.

Drága magyar testvéreim, álljon most előttünk egy-két ragyogó példa arra nézve, hogy Jézus tanítványai hogyan ültették gyakorlatba tanítását, életpéldáját. Péter apostol csodálatos pünkösdi prédikációjában azt tanácsolta hallgatóinak:

„Térjetek meg és keresztelkedjetek meg valamennyien a Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára…” (ApCsel 3,38)

Ezt a tanácsot viszont nem Péter „találta ki”! Ezt maga Jézus Krisztus mondta el tanítványainak a nagy misszióparancsban:

„Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül…” (Mk 16,16)

Jézus Krisztus a gyakorlatban is teljesítette kijelentését, amikor Keresztelő Jánoshoz ment arra kérve őt, hogy bemerítéssel keresztelje meg a Jordánban. János amikor felismerte, hogy Jézus az Istentől küldött Megváltó, és teljesen bűntelen, tiltakozott a bemerítése ellen, hiszen neki nincsen szüksége bűnbocsánatra! Ekkor Jézus egy alapvető fontosságú kijelentést tett:

„Engedj most, mert az illik hozzánk, hogy így töltsünk be minden igazságot.” (Mt 3,15)

Nos, ez döntő érv volt Keresztelő János számára is: amit Jézus „igazságnak” minősített, azt meg kell cselekedni! Bemerítette őt a Jordán vizében! Jézus példáját követte Szent István király is, amikor bemerítéses keresztséggel lépett a keresztények nagy családjába.

Még egy fontos megjegyzés: Jézus a sorrend meghatározásában sem tévedett: „Aki hisz és megkeresztelkedik…” Nem fordítva! Szomorúan hallottunk már jeles lelkészektől frappáns megállapítást: „De sok ördögöt megkereszteltem már…!” A jézusi sorrend alapvető fontosságú tehát. Adja Isten, hogy legyünk ebben a kérdésben is nagy Megváltónk követői, és nyerjük el az üdvösség drága honát!

Bátkai Sándor (Arad)

Megosztás