Ne zsákmányold ki a nincstelen és szegény napszámost, akár a testvéred, akár olyan jövevény, aki országodban, a te lakóhelyeiden él. Még aznap add ki a bérét, mielőtt lemegy a nap, mert nincstelen ő, és sóvárog utána: ne kiáltson az Úrhoz miattad, mert akkor vétek fog terhelni.
Ne kelljen meghalniuk az apáknak a fiakért, a fiaknak se kelljen meghalniuk az apákért; mindenkinek csak a maga vétkéért kelljen meghalnia!
Ne forgasd ki jogaiból a jövevényt és az árvát, és ne vedd zálogba az özvegy ruháját! Emlékezz arra, hogy szolga voltál Egyiptomban, de kiváltott onnan téged Istened, az Úr. Ezért parancsolom neked, hogy így cselekedj.
Gondolatok az igéről
A napi sajtó olykor hírül adja, hogy egyik-másik vállalat alkalmazottai éppen tüntetnek elmaradt béreiket követelve. Még olyat is olvastam, hogy egy angol futballcsapat játékosai nem mentek el a csapat edzésére, mert nem kapták meg a legutóbbi fizetésüket. Kiderült, hogy nem első alkalommal történt ez meg velük, az adott idényben már negyedszer nem kapták meg időben juttatásukat a játékosok. A Szentírás tanítása világos a munkások bérét illetően: „méltó a munkás a maga bérére.” (Lk 10,7) Teljes összhangot látunk e tanítással kapcsolatosan, hiszen úgy a mózesi törvényekben, mint Jézus Krisztus és apostolai tanításaiban is találkozunk vele. A munkavállalók, köztük a legszegényebbek bérének pontos kifizetésével foglalkozik a mózesi törvény, a próféta írása (Malakiás esetében), illetve az apostoli levél is (Jakab levelére kell gondolnunk). Elgondolkodtató, hogy a katolikus teológia szerint a munkások bérének megrövidítése vagy visszatartása égbekiáltó bűnnek számít. Ebbe a kategóriába sorolják egyébként a gyilkosságot és a természetellenes testi bűnöket is. Olyan különlegesen súlyos bűnök ezek, melyek kivívják Isten haragját. Nagyon komoly dologról van tehát szó.











