Kezdőlap Blog Oldal 390

Levél az Ukrán Baptista Szövetségtől

2022. március 15.

Kedves Papp János Testvér!

Üdvözöllek és rajtad keresztül valamennyi kedves testvérünket egyházatokban az Ukrán Baptista Szövetség valamennyi lelkipásztora és testvérisége nevében.

Nagyra becsüljük azt a szoros és testvéri kapcsolatot, amely fennáll köztünk, és hálát adunk Krisztusnak a bennetek lévő kegyelméért. A ti testvéri szeretetetek és az ukrajnai helyzet általatok tanúsított megértése mindig inspirál és mély hálával tölti el szívünket. A közös megtapasztalások csak tovább erősítették barátságunkat.

20 napja már, hogy folyik Ukrajnában az Oroszország által indított igazságtalan és embertelen háború. Országunk óriási árat fizet, miközben védi a szabadsághoz, valamint ahhoz való jogát, hogy éljünk az Isten által adott földön. Meggyőződésünk, hogy ez az ára Ukrajna és más nemzetek jövőbeni megújulásának.

Mindennap imádságban kiáltunk az Úrhoz, miközben látjuk az ukrán nép teljességgel elviselhetetlen szenvedését, és számoljuk az ártatlanul megölt gyermekeket és felnőtteket. Még szavakba foglalni is nehéz azt, hogy milyen mértékű a városainkat, házainkat és az infrastruktúrát ért rombolás. Most a gonosz legkegyetlenebb és legembertelenebb formájával nézünk szembe. Nem veszítjük el azonban hitünket és a reményt, miközben – néha testi és lelki erőink határához érve is – minden tőlünk telhetőt megtéve folytatjuk a munkát és szolgálatot gyülekezeteink és népünk felé.

Irpin városa, ahol mi valamennyien a közelmúltig éltünk, és ahol szövetségünk Központja található, csatatérré és a pusztítás helyszínévé vált… Központunkat át kellett helyeznünk Lembergbe, innen koordináljuk gyülekezeteink szolgálatát. Valamennyi gyülekezetünk hétköznapi élete és szolgálata a felismerhetetlenségig megváltozott. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy pont ilyeneknek kell lenniük a gyülekezeteknek háborús körülmények között.

Imádkozunk az Úrhoz bölcsességért és a Szentlélek erejéért, hogy hűséggel és teljes szívből tudjuk végezni szolgálatunkat. Az Úrtól várjuk a Győzelem Napját! Várjuk, hogy nyilvánvalóvá tegye az ő dicsőségét, hogy minden nép meglássa az ő igazságát!

Szeretnénk köszönetet mondani Neked és az MBE valamennyi gyülekezetének az ukránok felé tanúsított hihetetlen, áldozatos szolgálatotokért, mely telve van valódi cselekvő szeretettel. Sok ukrán elhagyta az országot a háború miatt, és egy jelentős részük talált menedékre és védelemre gyülekezeteitekben és otthonaitokban.

Szavakkal nem lehet kifejezni érzéseinket és hálánkat! Mindezekben a testvéri szeretet és a szolgálatkészség hihetetlen példáját mutatjátok.
Nagyra értékelünk mindent, amit eddig tettetek és továbbra is tesztek a népünkkel való együttérzésből megpróbáltatásaik és vándorlásuk során. Isten áldja meg mindannyiótokat, és növelje békességét szíveitekben, otthonaitokban és gyülekezeteitekben!

Hitben látjuk azt a napot, amikor meghívunk majd Téged Ukrajnába, Kijevbe, amikor majd összejövünk egy ünnepi istentiszteletre, ahol megünnepeljük Isten hűségét és jóságát. Úgy legyen – Isten akaratából!

Testvéreink, szomszédaink vagytok, a szomorúság és sorscsapás idején megpróbált barátaink, akikben megbízunk. Hiszek abban, hogy örülünk majd együtt az Úr szabadításának!

Kérem, hogy add át legszívélyesebb üdvözletünket és hálánk legőszintébb szavait mindazoknak, akik szeretik Ukrajnát.

Kérem, hogy folytassátok az értünk való imádkozást!

Szeretettel és hálával az Ukrán Baptista Szövetség vezetőségének nevében,
Valeriy S. Antonyuk

Közgyűlési meghívó 2022

Kedves Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Szeretettel köszöntelek és hívlak benneteket a 2022. évi közgyűlésünkre. Közösségünk életében az évenkénti közgyűlés dolgaink számbavételéről, látásunk széles körű egyeztetéséről, a közös munkáról, a szükséges döntések együttes meghozásáról és hitünk melletti kiállásról szól: találkozni, beszélgetni, közösen dolgozni, valamint egymást és a közösséget építeni.

Ebben az évben vidéki helyszín következik.

Hívom tehát a gyülekezetek küldötteit a Magyarországi Baptista Egyház 2022. évi közgyűlésére, melyre 2022. április 30-án Kiskőrösön a baptista gyülekezet imaházában (6200 Kiskőrös, Kálvin u. 6.) kerül sor. A program 10 órakor kezdődik és várhatóan 16:30-kor ér véget. A beszámolókon és az ilyenkor szokásos feladatokon túl gyülekezeti és közösségi életünk aktuális kérdéseire szeretnénk irányítani a figyelmet.

A részletes programot, a közgyűlési jelentéseket, a találkozásunkkal kapcsolatos gyakorlati információkat a közgyűlési könyvben olvashatják majd a testvérek.

Szeretettel, a találkozás reményében az MBE elnöksége nevében:

Papp János
egyházelnök

AGAPÉ – Szabadság és keresztényüldözés (7. adás)

Az ukrajnai események közel hozták hozzánk a háború borzalmait, a félelmet, mit jelent menekültté válni. Miközben a jelen helyzetről is beszélgetünk, a keresztényüldözés jelenségét is körbejárjuk vendégeinkkel.

Eperjes Károly színész,
Markovics Milán Mór katolikus tábori lelkész,
Dr. Steiner József missziológus, lelkész,
Bálint Gábor, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet főmunkatársa.

Egy szabad ember

Kell-e, lehet-e belső szabadság a rabszolgaságban? Népe évszázadok óta kilátástalan, bántalmazott, kihasznált, semmibevett sorsban él, maga is élete első negyven évében. Belőle mégis férfi, nemes, harcos, hős lesz. Mikor és hogyan lesz azzá? Kell az Istenbe vetett hit a szolgasorban, a nyomorúságos években, a halál árnyékos völgyében, hogy túlélje, s ne nyomorodjon a lélek. Páltól kapjuk a kijelentést, hogy ezt is meg lehet élni az Úrban. Mert Istent nemcsak szárnyalásunkban dicsőíthetjük meg, hanem próbáinkban, a veszteségben, a rabságban-börtönben is.

De legalább ekkora titok, hogy amikor viszont készen a szabadítás, akkor mi is legyünk készen élni vele: „Rabszolgaként hívattál el? Ne törődj vele! Ha viszont szabaddá lehetsz, inkább élj azzal!” (1Kor 7,21) Bárhogy is, itt van tehát Káléb, a szabad ember, aki rabságban született, mégsem rablelkű. Kortársaival együtt éli át Isten szabadítását. De nem csak a teste szabadul. Befogadja az ígéreteket: ezekhez alakul gondolkodásmódja, identitása, ön- és jövőképe. Ez van szívében, ennek teljességéből szól a száj reményteljes szavakat („Én olyan hírt hoztam neki, amilyen a szívemből jött” – Józs 14,7).

A múlt nyomorától és a jövő aggodalmaitól való szabadság emeli őt ki a fejedelmek, vezetők közül: nemcsak megbízható, de van reménysége is. A realitás sosem elég, sosem szabadság. Mindig megtalálja a kockázatokat, kitettséget, és könnyen meghajtja fejét előttük. A reménység embere szabad ezektől: nem kitakarja a valóságot, de fölé lát, Isten szemébe néz, fülében csengenek a neki mondott ígéretek. Sőt még arra is szabad, hogy másképp alakuljanak a dolgok.

Hogy jöjjön negyven év vándorlás, majd megrekedt honfoglalás. Vagy hogy a szuverén Isten másképp cselekedjen, mint mi szeretnénk („Talán velem lesz az Úr…” – Józs 14,13). Csak egyvalamire nem szabad: beletörődni a szolgaságba, a lemondásba, a rettegésbe az ellenség óriásaitól. Negyvenöt éve fűti, hogy ez nem lehet igaz. Nem lehet igaz, hogy valaki az Isten ígérete fölé nő. Nem lehet igaz, mert Istent nem lehet legyőzni.

Elengedhetetlen meggyőződés!

Sose legyünk szabadok ezt elengedni! Legyünk szabadok ígéreteibe megérkezni, a realitások fölé nézve rá figyelni, reménységben élni!

A szabadság margójára

Ha félek akkor, amikor nem csináltam semmi rosszat, az nem szabadság: zsarnokság.
Ha nem félek akkor, amikor rosszat csináltam, az sem szabadság: egyszerű balgaság.
Ha Istent félem: akkor nem félek, szabad vagyok.

Az Igazság tesz szabaddá!

Március 15. a magyar szabadság és függetlenség emblematikus emléknapja. A 174 évvel ezelőtt elindult önálló nemzeti identitást kereső polgári mozgalom a „Szabadság! Egyenlőség! Testvériség!” bibliainak is mondható jelszavát emelte zászlójára. Bár ebben az összefüggésben a francia forradalom jelmondata volt, eredetileg ezek a kifejezések a Szentírásból származnak.

A 19. században Európa népei mély társadalmi válságot éltek át. A fokozódó belső feszültségek hatására forradalmi hullám söpört végig az egész kontinensen, sorra születtek meg azok a nemzetállamok, vagy indultak el olyan mozgalmak, melyek végső célja hazájuk függetlensége és a vágyott szabadság eszméjének megvalósítása volt.

Ezeknek a határokon átívelő törekvéseknek lett fontos mérföldköve az 1848-as esztendő, amely hazánkat is elérte és máig emlékezetes nyomot hagyott a magyar nemzet kollektív emlékezetében. Igazságszeretet, szabadságvágy, felelősségtudat, hazaszeretet, bátorság, kitartás, áldozatkészség. Olyan emberi tulajdonságok, melyek a forradalom nagyjain kirajzolódó, egyértelmű jellemvonások voltak.

Tegyük föl azonban magunknak a kérdést: Vajon mit érthettek e szép eszmék alatt a „márciusi ifjak”, amiért akkoriban küzdöttek, sőt amiért az életüket adták? Mi valósult meg ebből? Hogyan juthat érvényre bennünk a régen vágyott szabadság? Hogyan lehetünk jelenlegi körülményeink ellenére is szabadok? Vagy ez csak vágyálom marad?

Most ez ünnepi megemlékezés kapcsán vizsgáljuk meg, vajon mit mond a szabadság eszméjéről hitünk forrása, a Biblia! A címben is olvasható mondat Jézus kijelentésére utal: „Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok; megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket… Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek.” (Jn 8,31–36) Tehát az „igazság” tesz szabaddá… De mi az igazság? – kérdezzük Pilátussal együtt (Jn 18,38). Erre maga az Úr Jézus válaszol: „Én vagyok az út, az igazság és az élet…” (Jn 14,6) Tényszerű megállapítás, hogy nem mi, hanem ki tesz szabaddá. Jézus tesz szabaddá! Gábriel arkangyal Jézusnak nevezte Mária magzatját, ami azt jelenti, hogy szabadító: „Fiút fog szülni, te pedig majd Jézusnak nevezed, mert ő fogja megszabadítani népét bűneiből.” (Mt 1,21) Tehát az az igazság, hogy Jézus Krisztus az Igazság. Ő szabadít meg minket azáltal, hogy hiszünk benne és befogadjuk őt az életünkbe.

Ha hiszünk Jézus Krisztusban, és befogadjuk őt az életünkbe, akkor kiárad bensőnkben a mennyei Atya szeretete és világossága a Szentlélek által, és lerombolódik az ördög hatalma és befolyása. Ez a szeretet és világosság kitaszítja belőlünk a sötétséget.

„A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet; mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett tökéletessé a szeretetben.” (1Jn 4,18)

A bensőnk isteni beavatkozás által szabadul fel a bűn és az ördög rabságából. Ez a felszabadulás pedig megtermi a Lélek gyümölcsét: „A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás” (Gal 5,22–23), amelyek ellentétei a testi, rossz gyümölcsöknek: „A test cselekedetei azonban nyilvánvalók, mégpedig ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás, bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, pártoskodás, irigység, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Ezekről előre megmondom nektek, amint már korábban is mondtam, akik ilyeneket cselekszenek, nem öröklik Isten országát.” (Gal 5,19–21)

Milyen módon szabadulhatunk meg a lelki rabságból? Mindenekelőtt hinnünk kell Isten Fiában, Jézus Krisztusban. Az a mennyei Atya akarata, hogy higgyünk egyszülött Fiában.

„Az ő parancsolata pedig az, hogy higgyünk az ő Fia, Jézus Krisztus nevében, és szeressük egymást, ahogyan erre parancsolatot adott nekünk.” (1Jn 3,23)

Nincsen lelki szabadság bűnbánat nélkül. Ahogyan erről Bemerítő János is prédikált a Jordán partján: „Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa!” (Mt 3,2) Be kell látnunk, hogy bűnös a természetünk. Be kell látnunk, hogy bűnösek vagyunk, hogy bűnben fogantunk (Zsolt 51,7), hogy bűnben élünk és az ördög befolyása alatt vagyunk. Ha valaki nem látja be, hogy megkötözött rab, az hogyan lehetne szabad?

Jézus Krisztus az újjászületés feltételéhez kötötte a lélek teljes felszabadulását és az örök életet: „Bizony, bizony, mondom neked: ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát… Bizony, bizony, mondom neked, ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába. Ami testtől született, test az, és ami Lélektől született, lélek az.” (Jn 3,3.5–6)

Ezáltal teremheti meg a felszabadított ember szíve a Szentlélek jó gyümölcsét: „A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény.” (Gal 5,22–23) Ezek a jó cselekedetekben nyilvánulnak meg.

Mindezek után is folyamatosan vigyázni, virrasztani és imádkozni kell, nehogy ismét rabságba süllyedjünk. Az ördög mindig keresi, hogy miként térhetne vissza lelkünk kisöpört és megtisztított kamráiba, ahonnan ki lett űzve a Szentlélek világossága által. Ha megszomorítjuk a Szentlelket azáltal, hogy visszatérünk korábbi bűneinkhez, akkor ő visszavonul, és a lelkünk üres kamráját visszafoglalja az ördög hétszeres erővel.

Ez a rabság keményebb az előbbinél. „Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélküli helyeken bolyong, nyugalmat keres, de nem talál. Akkor így szól: Visszatérek házamba, ahonnan kijöttem. Amikor odaér, üresen, kiseperve és felékesítve találja azt. Akkor elmegy, maga mellé vesz másik hét lelket, még magánál is gonoszabbakat, és bemenve megtelepednek ott; és végül ennek az embernek az állapota rosszabb lesz, mint azelőtt volt. Ez történik majd ezzel a gonosz nemzedékkel is.” (Mt 12,43–45)

Csak Jézus Krisztus által élheted át az Igazság teljes győzelmét és lélekfelszabadító szabadságát! Add át életed irányítását teljesen neki!

Dr. Mészáros Kálmán
történész

Uram, már megint olyan feladattal bízol meg, amihez nem én vagyok a megfelelő ember!

Az utóbbi években sorra kaptam Istentől a megbízásaim, és sorra mind a gyengeségeimre alapozott.


Seres Győző e-mailes felhívására nem volt kérdés, hogy igent mondjak, Istentől pedig kértem legalább öt embert, aki mellém áll. Nem ötöt kaptam, sokkal többet.


Hálás vagyok a gyülekezetünkért, akik megnyitották az épületet ukrán menekültek számára.


Hálás vagyok, hogy már a felhívás napján, vasárnap délután ott voltak, matracokat pakoltunk, ágyneműket hordtunk össze, feltankoltuk raktárainkat a legszükségesebbekkel, hogy fogadni tudjunk menekülteket. Estére kész lett minden, így várhattuk az első csoportot Szigetszentmiklóson is.


Hálás vagyok drága testvéreimért, a hatalmas lelkesedésért, hiszen alig tudom őket meggyőzni, hogy vigyázzunk az erőnkre, óvják a kimerüléstől magukat!


Az első csoport éppen elment, amikor már csörgött a telefonom, hogy határt lépett a következő csoport, és három-négy óra múlva nálunk lesznek. Tudjuk őket fogadni? Ránéztem testvéreimre, és szemükből kiolvasva IGENt mondtam. A csoportban egy hatgyermekes fogorvos házaspár érkezett, amikor az édesapa belépett az imaházba, a matracra rogyott és azonnal elaludt a kimerültségtől. Az anyuka a hat gyermeket próbálta kordában tartani, miután a meleg ételt elfogyasztották, és akik a felállított gyereksarokban végre ismét gyereknek érezhették magukat. Az édesanya, Júlia vérvörös szemmel mesélte, hogy alig néhány hete, terhességének 40. hetében elhalt gyermekét már nem, de az ő életét még meg tudták menteni. Gyenge volt nagyon, de tartotta magát, majd felkínáltam számára, hogy menjen pihenni, vigyázok az ő gyermekeire is. Elfogadta, így „bábuskájává” lettem hat igazi, eleven gyermeknek.


Hálás vagyok gyülekezetünk gyermekeiért, akik iskola után játszani jönnek a menekült családok gyermekeivel. A játék egyébként minden kommunikációs gátat lerombol és feltölt.


Nehéz lesz elfelejteni ezt a családot, de azóta már Olha, Tatjana, Natalia, Olena, Marina, Viktória, Natasa és sok-sok kétségbeesett nőtestvérnek, családjának tudtunk segíteni.


Uram, veled és csakis veled továbbra is!


Bognár Erika
koordinátor
Szigetszentmiklósi Baptista Gyülekezet

Bemerítés Nagyvarsányban 2020. augusztus 2-án

„Öröm van a mennyben egy bűnös felett, ha megtérve hazaérkezett” – hangzott az ének 2020. augusztus 2-án a nagyvarsányi imaház istentiszteletén, amikor öt fiatal, Sebestyén Viktória, Sebestyén Dorottya, Sebestyén Ádám, Vincze Balázs és Katona Dániel saját döntésük alapján elkötelezték magukat az Úr Jézus követésére és arra, hogy Isten családjához tartozzanak.

Az alkalmat, amelyen úrvacsorai közösségben is lehettünk egymással, Katona László nyugdíjas lelkipásztor vezette. Szólláth Imre Rudolf, gyülekezetünk lelkipásztora az alapigét két helyről, az 1Móz 3,22–24 és Jn 10,7–11 részekből választotta. Hangsúlyozta: a bemerítés az emberiség legnagyobb és legdrámaibb történetébe hív be minket. A bűneset az első emberpár bukásáról és az Édenből való kiűzésükről szólt. Jézus élete és kereszthalála által azonban van lehetőségünk az Édenbe való visszajutásra, az örök életre.

A bizonyságtételek sorát Vincze Balázs nyitotta. Isten először 2018-ban a kerületi gyerektáborban szólította meg őt, hogy hagyjon fel bűnös életével, fogadja el Jézus keresztáldozatát, és kövesse őt. Aznap este döntött úgy, hogy élni akar ezzel a kegyelemmel. A bemerítésre való elhívást a Debreceni Baptista Ifjúsági Konferencián értette meg, ahol elhatározta, hogy már nem akar egy helyben állni, meg szeretné tenni ezt a fontos lépést.

Sebestyén Viktória két, számára fontos tanítást emelt ki, mely elvezette őt a bemerítéshez. Az első az elveszett juhról szólt, mely történetből azt értette meg, hogy aki elveszett, az koldus és alamizsnából él. Másokra van utalva. Csendességében rájött, hogy ő is elveszett, és elhatározta, hogy már itt a földi létben is nem koldus, hanem a menny örököse szeretne lenni. A másik tanítás a bűnökről szólt, melyben arra hívták fel a figyelmét, hogy nem kell megvárnia, míg valami nagy bűnt követ el, hanem minden kisebbnek tűnő bűn is távol tartja őt az örök élettől. Ekkor hozta meg végleges döntését Krisztus mellett.

Sebestyén Dorottya a bemerítéshez vezető útját négy fontos eseményhez kötötte. Az első a 2016-os kerületi gyerektábor, ahol először értette meg, hogy mi a bűnbocsánat. Rájött, hogy életében már ő is sokszor hibázott, vétett mások, illetve saját maga ellen is. Ekkor döntött: szeretne változtatni, de ez a döntése csak rövid fellángolásnak bizonyult. A következő fontos esemény a 2018-as kerületi gyerektábor volt, amikor Pafkó Tamás lelkipásztor arra bátorította egy esti alkalom során, hogy ha a hívő ember felismeri, hogy bűnös, akkor nem szabad megállnia, hanem folyamatosan előre kell mennie. Habár újra megerősödött abban, hogy az Úr útján szeretne járni, mégis hamarosan úgy érezte, a sátán támadja és kísérti azzal, hogy ő önmagában kevés ahhoz, hogy ezen az úton járjon. Végső döntését a 2019-es kerületi gyerektáborban hozta meg, és attól kezdve tiszta szívvel és nagy örömmel szolgálta az Urat, és várta, hogy ezt az elhatározását meg tudja pecsételni a bemerítkezéssel.

Sebestyén Ádám megtérése szintén négy fontos eseményhez köthető. Az első a 2014-es kerületi gyerektábor, ekkor értette meg, mi is az a bűnbocsánat. A második a 2018-as kerületi gyerektábor, mikor megvallotta Istennek a bűneit, és eldöntötte, hogy végleg vele szeretné élni az életét. A bemerítésre való elhívást, Balázshoz hasonlóan, a 2019-es Debreceni Baptista Ifjúsági Konferencián értette meg. Ebben a döntésében erősítette meg őt a nyári gyerektábor is.

Katona Dániel bizonyságtételét úgy kezdte, hogy ő tudta, milyen életet kellene élnie, azonban úgy érezte, ráér még, hogy erre az útra lépjen. Egészen a 2018-as kerületi gyerektáborig így gondolkozott, ahol egyik alkalmon Jézus őt is megszólította, Dániel pedig engedett a hívásnak. Bemerítésre való elhívást a 2019-es táborban kapott. A következő időszakban új munkahelyre került, távol az otthonától, és sajnos az Úrtól is eltávolodott. Nagyon elveszettnek érezte magát, Istentől távol kerülve. Azonban egy konferencián Isten szólt hozzá, és megerősítette abban, hogy ő nem hagyta el, mellette van életének minden időszakában. Azt üzente Dánielnek, hogy ami eddig volt, azt engedje el, és ő ad neki egy sokkal szebb, új életet. A hívásnak engedve lerakta az Úr lábához a bűneit, a terheit, és szabad szívvel, örömmel éli napjait Istennel járva.

A bizonyságtételek után következett a fogadalomtétel, majd a bemerítés.

A kézrátételes áldó imádságokat avatott testvéreink végezték, ezzel is erősítve immár a gyülekezet tagjaivá váló fiatalokat.

Vincze Balázs

Ukrán krízis – Interjú László Gábor lelkipásztorral

Hogyan vesz részt a Rákoscsabai Baptista Gyülekezet az Ukrajnából menekülők segítésében?

Gyülekezetünkben 1998 óta a Rákoscsabai Béthel Alapítvány látja el a szociális segítségnyújtás feladatait. Ennek a programnak 2000 óta része, hogy Kárpátaljára közvetlenül juttatunk el adományokat. Zápszony lakosságát a polgármesteri hivatal és a helyi baptista gyülekezet támogatásával 10 éve segítjük. Például a zápszonyi iskola 75 tanulójának 3 éve mi finanszírozzuk az ebédeltetését, de építtettünk az intézmény udvarára egy gumiborítású focipályát, és segítettünk ruha-, élelmiszer-, tűzifa- és egyéb adományokkal is. Lényeges, hogy mindig a szükségletet vesszük figyelembe, és a helyszínen segítünk. Ilyen értelemben egy régebben indult folyamat újabb állomásához érkeztünk most, amikor a háború károsultjainak segítünk. Egy, a határ menti magyar oldalon lévő, 60 fő fogadására alkalmas menekültszállást mi láttunk el ágyneműkkel és takarókkal. Egy másik önkormányzatnál elszállásolt 160 roma menekülőnek többnapi élelmiszer-ellátását biztosítottuk. Néhány napon belül újabb élelem-, ágynemű- és takarószállítmányunk indul útnak. Gyülekezetünkben felkészültünk 27 ember átmeneti elszállásolására teljes ellátással, ahová elsősorban az ukrán gyülekezetek tagjait várjuk. Egyre növekvő menekülthullámra számítunk, ezért szervezetekkel és más gyülekezetekkel erősítjük az összefogást, kapcsolatban állunk a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvánnyal is.

Milyen hatással van a gyülekezetre, illetve a környezetre a segítségnyújtás?

Az adományok a gyülekezet tagjaitól, más baptista gyülekezetektől, vállalkozóktól és a kerületrész lakosaitól érkeznek. A szállításban, a szálláshelyek kialakításában, az ellátásban, a fizikai munkában elsősorban a gyülekezet tagjai vesznek részt, de itt is kapunk külső segítséget.

Hogyan lehet támogatni a Rákoscsabai Béthel Alapítványt?

Az alapítvány bankszámlaszáma: OTP 11717009-20062376. Ide lehetséges adományokat küldeni.

Bemerítés Nagyvarsányban 2021. július 18-án

Nagy örömben volt részünk Nagyvarsányban 2021. július 18-án, amikor két fiatal határozta el magát, hogy Jézus Krisztus útján szeretnének járni, és ezt bemerítéssel pecsételték meg. Ezen a bemerítési istentiszteleten három lelkipásztor is részt vett. Az igei szolgálatot Tóth Sándor, az Új Remény Baptista Gyülekezet lelkipásztora, a bemerítési szolgálatot Katona László nyugdíjas lelkipásztor végezte. Szólláth Imre Rudolf pedig a bemerítés előtti fogadalomtételt vezette le mint a két fiatal lelkipásztora.

Az igei szolgálat a Jn 7,37–39 alapján az élő vízről szólt. Arról a vízről, amely Jézus Krisztustól árad és tőle lehet kapni. Biztatta a fiatalokat az ehhez való járuláshoz nap mint nap. Majd az igehirdetés után hallgathatta meg a fiatalok bizonyságtételét a gyülekezet.

Sebestyén Eszter gimnáziumi tanuló elmondta, hogy hívő családban nőtt fel, és kisgyermekkora óta részt vesz az istentiszteleteken. Aztán még nagyon fiatalon a tiszántúli kerületi gyerektáborban szólította meg az Úr először. Igent mondott, de ez még bizonytalan igen volt, és nem volt szoros kapcsolata az Úrral. Majd az egy évvel ezelőtti bemerítési istentiszteleten jött a második megszólítás, hogy hagyja el a bűnös életét, és vallja meg a bűneit, és ő erre határozott igent mondott. Most szorosabbnak érzi a kapcsolatát az Úrral, és meg akar maradni mellette egész életében.

Tári Károly elmondta, hogy református családban nőtt fel. Vasárnaponként járt a református templomba és konfirmált is, de mikor elkerült az egyetemre, akkor eltávolodott a gyülekezettől, és rossz utakon járt. A baráti társasága sem volt az igazi. Egy éjszaka a hazafelé vezető úton balesetet szenvedett, ami élete végiggondolására indította. A debreceni Új Remény, majd a Nagyvarsányi Baptista Gyülekezetben hallva az igehirdetéseket elfogadta Isten kegyelmét, átadta Krisztusnak az életét.

A bizonyságtételek után Eszter és Károly fogadalmat tettek az Úr és a gyülekezet színe előtt, hogy bemerítésüket önként, saját akaratból, megváltásuk pecsétjeként, az Úrnak örök hűséget fogadva kérik. A bemerítés mozzanatakor együtt örült a menny és a föld, a kézrátételes imádságok után együtt mondtunk áment és áldást a hitvallók életére, végül együtt részesültünk a szövetség jegyeiben, a kenyérben és a borban is.

A köszöntések és az istentisztelet utáni szeretetvendégség mind az egymás iránti szeretetünket erősítette. Az egész bemerítési istentiszteleten a gyülekezet énekkara és ifjúsága szolgált.

Sebestyénné Herczegh Melinda

A Baptista Tevékeny Szeretet Misszió segítségnyújtása az ukrán háború károsultjainak

„Ne késs jót tenni a rászorulóval, ha módodban van, hogy megtedd.” Példabeszédek 3:27

A fenti igevers, a tevékeny szeretet határozza meg gondolkodásunkat, működésünket „békeidőben” is, azonban az elmúlt héten ez az ige különösen fontossá vált számunkra.

A háború kitörése utáni nap keresett meg minket egy miskolci iskola, ahol több mint száz kárpátaljai kollégistának volt szüksége adományokra, hiszen mikor elindultak otthonról, még nem tudták, hogy a hétvégén nem látogatnak már haza. Számukra indítottunk adománygyűjtést. Majd érkeztek a menekültek, így a Baptista Szeretetszolgálattal együttműködve, elkezdtünk úgy segíteni, ahogy az módunkban állt: átalakítottunk intézményeket a menekültek fogadására, az összes intézményünkben és partnergyülekezeteinkben elindítottuk az adománygyűjtést, megszerveztük ezeknek az eljuttatását a szükséget szenvedők számára, szociális étkeztetésünket kiterjesztve, eddig 2300 adag melegétellel segítettünk a határon áthaladóknak.  

A háború első hetében több mint kétszáz ember kapott szállást az intézményeinkben: Ózdon, Hevesen, Sajószentpéteren, Tuzséron, Vecsésen, Gyomaendrődön, illetve Nagydoboson, a baptista imaházban. Kollégáink nemcsak szállással, étellel, ruhával és tisztálkodási szerekkel segítették a menekülteket, de az ügyintézésben is mellettük álltak. A kijevből menekült külföldi diákok hazajutását segítve felvették a kapcsolatot a konzulátusokkal és megszervezték a továbbutazásukat. A menekültek orvosi vizsgálatát koordinálták. Két fő jelezte, hogy szeretnének munkába is állni, számukra napi bejelentéses munkát szerveztek az egyik közeli gyárban. És természetesen nem maradt el a lelki segítségnyújtás, támogatás sem.

A távolabb dolgozó kollégáink pedig a munkaidejükön túl vettek részt a menekültek szállításában, adományok szortírozásában és fuvarozásában, szendvicskészítésben, melyet a határra juttattunk el.

A következő időszakban arra készülünk, hogy a menekültek továbbhaladását vagy, ha a magyarországi tartózkodás mellett döntenek, akkor lelki és fizikai támogatását koordináljuk. Az étkeztetésük, és mindennapi szükségeik támogatását fizikai és anyagi adományokból fedezzük. Éppen ezért továbbra is köszönettel fogadunk minden támogatást alapítványunk banszámlaszámán.

Bankszámlaszámunk: OTP Bank, 11738008-21470130
Kedvezményezett neve: BTESZ Alapítvány
Közlemény: Adománygyűjtés – Ukrajna

Hálásak vagyunk az önkéntes felajánlásokért is: intézményeinkben az adományok szortírozásában, a fent említett helyszíneken pedig a menekültszállásokon felügyeletben, étkeztetésben, a gyermekekkel való foglalkozásban van szükségünk segítségre. Az önkéntes jelentkezéseket az alapitvany@btesz.hu címen fogadjuk.

Hálásak vagyunk minden felajánlásért, adományért, önkéntességért és munkatársaink erőn felüli munkájáért! Önkéntesünk szavait idézve: „Szó szerint áldás itt lenni! Ha valaminek van értelme, akkor ennek a segítésnek van. Hála, hogy tehetem!” Számunkra ezt jelenti a tevékeny szeretet.