Tahi konferenciai beszámoló

433

2020. augusztus 16-án, vasárnap rendeztük egyházunk éves konferenciáját Tahi táborban. A nap mottója volt: „Nem áll szilárdan a bűnösen élő ember, de az igazak gyökere mozdíthatatlan.” (Péld 12,3)

Az igei üzenet, a bátorítás és a találkozások által az elmúlt hónapok kihívásai után közösen erősíthettük meg gyökereinket, építhettük közösségünket és élhettük át a bennünket megtartó Úrral való személyes találkozást.

A délelőtti istentisztelet során bizonyságtételekkel, énekléssel, imával dicsérhettük Istent. A közös éneklést dr. Almási Kornél és a vele érkezett szolgálói csapat vezette. Az összevont fúvószenekar – Nemeshegyi János vezetésével – több dicséretben, többek között a Feltámadt Hős kezdetű énekben is kísérte a gyülekezetet.

Az alkalom során négy testvér osztotta meg bizonyságtételét: Jaroszláv Szemáncsik lelkészgyakornok; Dóczé Efraim teológushallgató; dr. Mészáros Kálmán lelkipásztor, egyháztörténész; illetve dr. Szilágyi Béla, a Baptista Szeretetszolgálat elnöke számolt be arról, Isten hogyan vezeti életét.

Papp János egyházelnök igehirdetésében a konferencia alapigéje nyomán bátorított arra, hogy erősödjünk meg Krisztusban gyökerező hitünkben, mert korunk megpróbálja az embereket, és szükség van az igazak jelenlétére. Az igazak életében ugyanis ott van Isten, aki tartja az életüket, és ezért lehetnek szilárdak, rendíthetetlenek. Mély, valóságos és Krisztusban gyökerezett hitre van szükségünk, mert a viharokban ez tud megtartani bennünket. 

Az igehirdetést követően a Spurgeon-díj átadására került sor. 2020-ban a díjat Nemeshegyi Zoltán nyugalmazott lelkipásztor kapta, aki életével, szolgálatával nagyban gazdagította a hazai és európai baptista missziót. A díjazott méltatását Durkó István missziói igazgató olvasta fel, a Spurgeon-díjat Papp János egyházelnök és Mészáros Kornél főtitkár adta át Nemeshegyi Zoltán testvérnek.

Az istentisztelet során a trianoni békediktátum 100 éves évfordulójára is emlékeztünk. Mészáros Kornél főtitkár bátorított arra, hogy miközben emlékezünk Trianonra, szeressük még jobban a határon túl élő testvéreket, és adjunk hálát azért a lelki közösségért, amelyet egymással megélhetünk. Ezt követően közös gyökereinkért adhattunk hálát, az imádságban Mészáros Kornél, Dóczé Bálint és Eszes Zoltán lelkipásztorok, illetve Jaroszláv Szemáncsik lelkészgyakornok testvér vezetett bennünket.

A gyökerek mellett az új hajtások, új kezdeményezések is szerepet kaptak az alkalom során. Papp János egyházelnök meghirdette az 500 év – 500 fa projekt indulását. A kezdeményezés célja, hogy 2023-ig – az anabaptista-baptista misszió Kárpát-medencei megjelenésének 500. évfordulójáig – 500 fát ültessünk el baptista közösségek környezetében Magyarország és a Kárpát-medence zöldítése érdekében. A projekttel a Magyar Kormány Országfásítási Programjához is csatlakozunk, így az első fát dr. Nagy István agrárminiszter úrral közösen ültette el Papp János testvér a helyszínen. Dr. Nagy István köszöntőjében hangsúlyozta, hogy felelősséggel tartozunk a teremtett világért és embertársainkért, ezért kell imában hordoznunk barátainkat, szomszédainkat, ismerőseinket, hogy ne csak a természetben legyen megújulás, hanem az emberi lelkekben is.

A záróének alatt célgyűjtést rendeztünk a bejrúti baptista iskola megsegítésére, melyet a Baptista Szeretetszolgálat segítségével juttatunk el a helyszínre. Az istentisztelet zárásaként az államalapításra emlékezve énekeltük el a Himnuszt.

Az ebédidőben és a délután során a gyermekek a Bibliai Családi Park néhány játékát próbálhatták ki, illetve a kitelepült könyvesbolt és árusok kínálatát csodálhattuk meg. A délután során három szemináriumon vehettek részt az érdeklődők. Dr. Mészáros Kálmán a baptisták eredetéről és történetéről szóló új könyvét mutatta be, melynek címe: Akik sokakat az igazságra vezettek. Dr. Szilágyi Béla a Baptista Szeretetszolgálat munkájáról, különösen a libanoni robbantást követő segítségnyújtásról számolt be vetített képes előadásában. Rácz István dendrológus pedig a fás növények érdekességeit mutatta be szemináriuma során.

Az eseménydús napot követően örömmel, lelkünkben megfrissülve térhettünk haza.