Ebben a békétlen világban vajon mi a derűlátásuk alapja a meghívott vendégeknek? Derű-látók címmel közéleti beszélgetés várja a kedves érdeklődőket 2022. február 23-án, szerdán 19 órától a budapesti Benczúr Házban. A talkshow-ban Szabó Tímea producer és Nagy Imre műsorvezető beszélget Azbej Tristannal, a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkárral; Fóris Rita énekessel; Karsai Gizella pantomimművész, énekessel; és Pisont István 31-szeres válogatott labdarúgó, edzővel.
Az előadásról televíziós felvétel készül, pontos érkezést kérünk. A belépés ingyenes! Főtámogató: A Protestáns Újságírók Szövetsége – PRÚSZ.
Tizedik alkalommal kerül megrendezésre a Baptista Tudományos és Ismeretterjesztő Konferencia, amely idén az Értsünk szót! címet kapta.Részletek és regisztráció ide kattintva érhető el!Naponta frissülő cikkünkben szeretnénk bemutatni a nap előadóit.
Dr. Szűts Zoltán
Szűts Zoltán média-, digitálispedagógia- és információstársadalom-kutató, habilitált egyetemi docens. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógiai Karának dékánja. A Kecskeméti Piarista Gimnáziumban érettségizett, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomázott, doktorált irodalomtudományból és habilitált szociológiából, illetve az Eszterházy Károly-egyetemen is doktori fokozatot szerzett neveléstudományból. A világháló metaforái (Osiris, 2013), az Online (Wolters Kluwer, 2018) és A digitális pedagógia elmélete (Akadémiai K., 2020) könyvek szerzője. Könyveit, tanulmányait és konferenciaközleményeit eddig már majdnem 1000-szer idézték. Eddig mintegy félszáz tudományos előadást tartott, és közösségi médiakommunikációs vállalati tanácsadóként is dolgozik.
A számítógép, majd az okostelefon, az interaktív képi tartalom, a digitális hálózatok és a nagy sebességű, mindig online állapot gyökeres változást hozott világunk valamennyi alrendszerében. Átalakította többek között a nyilvánosság fogalmát, ugyanis olyan témákat emelt be a társadalmi párbeszédbe, melyek kiszorultak a hagyományos médiából. A kommunikációs folyamatba való belépés alacsony küszöbének és sok esetben a kapuőrök hiányának a következménye, hogy az internet demokratizálta a kommunikációt, bárki olyan üzenetet kiálthat a világba, amely milliókat ér el. Segélykiáltást adhat a saját nyelvének használatában korlátozott külhoni magyar kisebbség, de toborzó videót tölthet fel egy terrorista szervezet is. Előadásomban arra kérdezek rá, hogy a keresztény közösségek számára milyen lehetőségeket kínál és kihívásokat jelent a közösségi média.
Varga László Ottó
1969-ben születtem Budapesten. 20 évesen ismertem meg Jézus Krisztust, aki teljesen átformálta az életemet. Eredeti szakmám szerkezetépítő-mérnök, de 30 évesen újabb fordulatot vett az életem: lelkészi szolgálatba álltam. Feleségemmel boldog házasságban élünk, két gyermekünk van, mostanában kezdik saját életüket. A hegyek szerelmese vagyok: télen síelek, nyáron magashegyi túrázok. Fontos kérdéseim: hogyan lehet az európai kultúrában hiteles keresztényként élni, és eljuttatni Krisztus üzenetét a mai ember számára?
Egyszer valaki azt mondta, hogy gyerekkorában értette a húsvéti ünnepen a sonkát, a tojást, a locsolást, a nyulat, a szünetet, és tetszett is neki mindez, csak egyvalamit nem értett, hogy hogy keveredett bele mindebbe Jézus Krisztus? Elég furcsa érzést keltett bennem ez a megfogalmazás. Nem tudtam, hogy most nevessek vagy sírjak? Sokszor átélem ezt az érzést, amikor hallok véleményeket az egyházról, mert sokszor pont nem a lényeget látják az emberek…
Ki ezért a felelős? Lehetne másképp csinálni? Megfejthető az egyház üzenete a ma emberének? Mi ebben a mi felelősségünk?
A gyülekezetre tekinthetek úgy, mint Isten országának nagykövetsége, képviselője?
A kommunikációval van a baj? A mai egyházzal van a baj? A mai világgal van probléma?
Mik azok a kérdések, amiket jó nem megfejteni, mert Isten titka? És mik azok, amiket pont a gyülekezet által lehet megfejteni?
Hogyan tud szót érteni egy gyülekezet a körülötte lévő világgal?
Dr. Székely Levente
Székely Levente PhD szociológus, a szociológiai tudományok doktora. Az Ifjúságkutató Intézet és a Mathias Corvinus Collegium Szociológia Műhelyének vezetője. A Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetének adjunktusa, a Magyar Ifjúságkutatás 2020 kutatásvezetője. Legutóbbi szerkesztett munkája, amit idén februárban mutattak be, a Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején című tanulmánykötet.
Sokszor gondoljuk azt, hogy a másik nemzedéktől egy örökkévalóság választja el a mi generációnkat.
Nem értjük, mit miért tesznek, sokszor a szavukat sem.
De tényleg másra vágynak a mai fiatalok, mint az idősebbek?
Mások a céljaik, más a jövőképük?
És ha nem, miért mégis?
Bohár-Kovács Janka
Pszichológusként kiváltságnak élem meg a hivatásomat, hiszen legfőbb munkaeszközöm a jelenlétem mások életében. A segítő folyamatban mégsem csak a személyemre van szüksége a velem szemben ülőnek, hanem arra, hogy megismerje a belé rejtett csodát: életre, gyümölcsöző és gazdag életre lett teremtve. Az Aurum Életműhely vezetőjeként egy keresztény szemléletű szakmai közösség formálódásán dolgozom immár ötödik éve. Újra és újra lenyűgöz, ahogyan a Jóisten személyre szabott szeretetét és gyógyító munkáját látom megnyilvánulni a saját életemben, a körülöttem élőkében, vagy éppen a munkám során megismert emberek történetének alakulásában.
Hiszem, hogy nem receptek vagy tökéletes forgatókönyvek, hanem jól eltalált kérdések visznek előre az életben.
Miért nem sikerül sokszor szót értenünk a családban?
Mi akadályoz a másik valódi mondanivalójának pontos észlelésében?
Min csúszik el olyan sokszor a kommunikáció, mintha folyton újra ugyanarra a banánhéjra lépnénk?
Milyen útvesztőben sikkadnak el a valódi üzeneteink, és esünk egymásnak vagy leszünk egyre magányosabbak épp a legmélyebb, legbensőségesebb kapcsolatainkban?
Mind-mind zseniális példák az olyan kérdésekre, amelyek egyben kulcsok is, hogy jó alaposan berozsdásodott, szeretteinktől elzáró lakatokat és ajtókat pattinthassunk fel. Az előadásban egy kamasz lány rajzán nyakon csípett családi kommunikációs pókháló révén szemléltetem az egyik legtipikusabb csapdát, ami sokunk életében vezet mindennapos tragédiához, ha nem tanuljuk meg kellő ügyességgel kivédeni.
A káposztásmegyeri református templomban megtartott nyitó istentisztelettel vette kezdetét a házasság hete február 13-án, vasárnap 10 órakor. Ebben az évben a hét szlogenje „Maradjunk együtt!”, amely a 15. évforduló ünnepi hangulatát ugyan nem tükrözi, de szükségszerűen hívja fel a figyelmet a járványhelyzet okozta házassági krízisek és a válások számának növekedésére. A korábbi gyakorlattól eltérően idén nem választottak új házaspár „arcokat”, hanem előző évek „nagykövetei” szolgálnak az online is követhető alkalmakon.
A köszöntések és a dicsőítő énekek után Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke igehirdetését ezekkel a szavakkal kezdte:
„Az igaznak, szépnek, jónak helyre van szüksége, ahol kibontakozhat, ahol testet ölt. Ez a hely kezdettől fogva a férfi és a nő szövetsége, a Teremtő alkotta így.”
Az emberi közösségek alapja, a házasság az áldás helye, de lehet sebek és sérülések helye is, amit nem kell elhallgatni a házasság hetén sem. Ha akarjuk és készek vagyunk rá, akkor a gyógyulás helyévé tehetjük. Az igehirdetés lekciójában (1Sám 1,27 – 2,10) megjelenő Anna, Sámuel anyja tudta, hogy imában és könyörgésben kell Istenhez fordulnia a sebesüléssel. A magyar irodalomban Csoóri Sándor soraival kifejezve: „Ha sebesülésed ide köt, ide köt gyógyulásod is. Ne fuss el!” Tehát ha a házasság megsérül, akkor a párnak együtt maradva kell a gyógyulásért Istenhez fordulnia a közös élet megerősítése érdekében. Anna házassága Sámuel születésével gyógyult meg, és a gyermek a gyógyulás áldásává lett.
A textus, az ötezer férfi megvendégelése (Mt 14,13–21) világossá tette, hogy Isten a gyógyultakra bíz másokat: „Nem kell elmenniük: ti adjatok nekik enni!” (16. v.) A tanítványok, akik áldásban részesültek, az áldásból továbbadhatnak másoknak, így az megsokszorozódik, akárcsak az öt kenyér és a két hal. A meggyógyult házasságokból is áldás származik, amelyből tovább lehet adni másoknak akkor is, ha kevésnek tűnik, mint a kenyér és a hal a tanítványok esetében, mert Jézus csodatévő erejével bőségesen elég lesz.
„Így gyógyulunk és így gyógyítunk. Ámen.”
A továbbiakban három korábbi „nagykövet” házaspár tett bizonyságot arról, hogyan lehet együtt maradni.
Madarász Isti és Kerekes Mónika 20 éve házasok, ami önmagában véve nagy dolog ahhoz képest, hogy Isti a filmes szakmában dolgozik, ahol nem jellemzőek a hosszú életű házasságok. Igaz, hogy az elmúlt években csapások érték a családokat, de az elmenekülés helyett be kell gyógyítani a sebeket. Túl sok ember akar máshol vigasztalódni, ami azért veszélyes, mert lehet, hogy meg is találják a vigaszt, de az a házasság végét jelenti. A járvány megtanított minket a védekezésre, de a házasságainkat nem minden esetben védjük meg, pedig ott is be kellene kapcsolniuk a védekező reakcióknak. Igaz, hogy a házasság megújítása nem divat, mégis azon kell dolgozni, együtt maradva hármasban Istennel.
Süveges Gergő és Rudan Margit azt vallják, hogy a nehézségekben döntő a viszonyulás, amellyel összefüggésben három megoldási módot figyeltek meg a házasságukban. Az első szint az önáltatás vagy „struccpolitika”, ami azt jelenti, hogy egy nehéz helyzetben olyan vigaszt keresnek, amelynek nincs köze a problémához. „Covid van, de azért jó, hogy tudok járni.” Ezzel tulajdonképpen „önaltatják” magukat, a megoldást elodázzák. A második a hálaadás vagy a „félig tele pohár” szintje, amikor felfedezik, hogy a problémában van valami jó is, ami a megoldást előbbre viszi. „Covid van, de legalább együtt lehetünk.” Az energiaátalakítás pedig már egy olyan szint, amelyben azt kutatják, hogy a kapcsolatot hogyan erősíti a probléma. „Covid van, de legalább egymást építve lehetünk együtt.” Az Isten elé vitt nehézségeikre mindig megtalálták a megoldást.
Levente Péter és Döbrentey Ildikó 55 év házasság alatt egyszer sem fejezték be a napot haraggal. Tudják, hogy Isten együtt szereti őket, ezért ezt éltetik. Céljuk, hogy jót tegyenek, építően viselkedjenek, és egymásnak útitársai legyenek. Imákban foglalták össze hálájukat és köszönetüket Istennek.
2021. június 13-án Bognár Benjámin lelkipásztori beiktatására kerülhetett sor az Áldás Baptista Gyülekezetben. Az igei szolgálatot Papp János egyházelnökünk végezte, aki a Zsoltárok 118,19–29 alapján hirdette köztünk Isten igéjét.
Prédikációjában kiemelte, hogy Istennek kedves az, amikor az övéi összhangba kerülnek vele, együtt látjuk, amit tőle kaptunk. Ilyenkor együttes szívvel valljuk, hogy „csodálatos a mi szemünkben”, hiszen ő az, aki tervez velünk, és kézben tartja a dolgokat.
Jó Isten áldását kívánni arra, aki jön, aki érkezik egy szolgálatba: „Áldott, aki az Úr nevében jön!” Az áldások útján érkeznek a mennyből jövő kincsek, amiket Isten el akar helyezni a mi életünkben, ezekkel a kincsekkel „gazdálkodhatunk”. Ez hatalmas lehetőség és felelősség is egyben. Ha az áldás ösvényén szeretnénk haladni, akkor Isten igéjéhez kell ragaszkodnunk.
Az igehirdetés után Karancsi Csaba, a gyülekezet nyugdíjba vonuló lelkipásztora köszöntötte utódját, amit Bognár Benjámin székfoglaló beszéde követett.
A frissen beiktatott lelkipásztor gondolatainak központi üzenetét a 2Mózes 14,13–15 alapján fogalmazta meg: „De Mózes így felelt a népnek: Ne féljetek! Álljatok helyt, és meglátjátok, hogyan szabadít meg ma az Úr benneteket! Mert ahogyan ma látjátok az egyiptomiakat, úgy soha többé nem fogjátok látni őket. Az Úr harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg! Akkor ezt mondta Mózesnek az Úr: Miért kiáltasz énhozzám? Szólj Izrael fiaihoz, hogy induljanak útnak.”
Benjámin már negyedik éve vesz részt a gyülekezet életében mint ifjúsági lelkipásztor. Nem mindig gondolta azonban úgy, hogy ő fogja követni Karancsi Csabát a vezető lelkipásztori szolgálatban. Ez az igeszakasz azonban rávilágított, hogy ebben a gyülekezetben van a helye: „ti pedig maradjatok veszteg!” Szolgálatában emlékeztetett mindenkit arra, hogy Isten időnként úttalan utakon vezet minket át. Ezeket azonban ő képes utakká változtatni az ő dicsőségére. Isten az, aki nyitja, építi azokat az utakat, amelyeken járnunk kell.
Lelkipásztorként az a célja, hogy ezeket az utakat keresse, kövesse, és a gyülekezet tagjait is ezeken pásztorolja. Mindenkit arra biztatott, hogy ne ijedjünk meg az úttalan utak láttán, mert lehet, hogy nyílik a tenger.
Benjámint és feleségét, Hannit Újfehértó társegyházainak képviselői, a város polgármestere, a kerületi lelkipásztorok és a gyülekezet köszöntötte és kívánták szolgálatukra Isten áldását.
„Az én anyám és az én testvéreim azok, akik Isten igéjét hallgatják és megtartják.” (Lk 8,21)
A felvétel 2022. február 6-án készült, a Baptista Világszövetség vasárnapján a Kispesti Baptista Gyülekezet istentiszteletén. Közreműködik Ludvik-Tittel Kinga, Ludvik Csaba, Zigmond Erzsébet és Zsigmond István. Orgonál Fodorné Horváth Krisztina. Igét hirdet Mészáros Kálmán lelkipásztor.
Hogyan tud egy magyarországi baptista gyülekezet életeket megváltoztató missziót indítani a világ másik részén? A Duna Televízió protestáns műsorának vendége Téglási Lajos külügyi szaktitkár, a Vecsési Bárka Baptista Gyülekezet lelkipásztora.
A 2022. esztendőben – a járványhelyzetre való tekintettel – a világimanap előkészítő konferenciáját nem személyes jelenléttel tartjuk meg. A gyülekezeteket, nőcsoportokat a MEÖT Női Bizottsága keretén belül működő imanapi munkaközösség e videóval is segíti a március 4-i alkalomra való felkészülésben.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Női Bizottsága idén is online rendezi meg világimanapi előkészítő konferenciáját. A videó a helyi közösségek alkalmainak megszervezéséhez kíván segítséget nyújtani. Az idei esztendő imanapi liturgiáját, hitvallásukat az Istenbe vetett reménységükről Anglia, Wales és Észak-Írország asszonyai fogalmazták meg.
Készülünk a 2022-es esztendő világimanapi alkalmára
Az idei év liturgiáját Anglia, Wales és Észak-Írország imanapi bizottságának tagjai fogalmazták meg. Kérdezhetnék a testvérek, vajon Skócia miért maradt ki az együttműködésből, hiszen ők is az Egyesült Királyság részei. A válasz nagyon egyszerű: Nagy-Britanniának ebben a negyedik tagországában önálló világimanapi szervezet működik, így természetesnek tartották azt, hogy a mostani istentiszteleti alkalom előkészítésében nem vesznek részt.
Így is nehéz feladat hárul a hazai világimanapi alkalmak szervezőire, hiszen az egy országon, az Egyesült Királyságon belül három eltérő etnikummal, kultúrával rendelkező régiót kell bemutatniuk. Ebben kívánunk a segítségükre lenni a folyamatosan feltöltésre kerülő anyagokkal és a február első napjaiban megjelenő úgynevezett előkészítő YouTube-videónkkal.
Szeretnénk, ha erőteljesen szólalhatna meg hazai alkalmainkon is a március 4-i imanap bibliai üzenete: „Mert csak én tudom, mi a tervem veletek.” (Jer 29,11) Már a tavalyi esztendőben is, amikor Vanuatu asszonyaival imádkoztunk együtt, felhívtuk a testvérek figyelmét arra, hogy a témák kiválasztása, az igeversek megjelölése évekkel azelőtt történik, hogy az adott ország sorra kerülne. A csendes-óceániai szigetország asszonyai által választott bátorító üzenet megdöbbentő aktualitással bírt a Covid–19-világjárvány harmadik hullámában: Biztos alapra építsünk! Idén, amikor a vírus újabb erősödését tapasztaljuk, az angol, walesi és észak-ír nőtestvérek által választott igevers Jeremiás könyvéből szinte a „bizalom balzsamjaként” hat ránk. Bátorít, hogy a szenvedések idején helyezzük bizalmunkat Istenbe!
Áldott készülődést kívánunk hazai gyülekezeteinknek, az ökumenikus közösségeknek!
A MEÖT Női Bizottsága nevében:
B. Pintér Márta evangélikus lelkész, bizottsági elnök
Hazánkban február 13. és 20. között tizenötödik alkalommal rendezik meg a házasság hetét a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával. A jubileumi évben válaszul a pandémiás időszak párkapcsolati kihívásaira a szervezők a figyelmet a kapcsolatok tudatos gondozására kívánják irányítani. A házasság hete alkalmából Gary Chapman, az 5 szeretetnyelv „atyja” személyes videóüzenetben köszöntötte a magyar párokat, hangsúlyozva a házasságban való közös fejlődés fontosságát. A már húsz országban jelen lévő mozgalom célja, hogy felhívja a figyelmet a házasság, a család értékeire, valamint segítséget nyújtson a házasságra készülőknek vagy a párkapcsolati problémákkal szembesülőknek. A házasság hetén egy héten át több mint ötven településen közel kétszáz programmal várják országszerte az önkéntes szervezők az érdeklődőket különböző helyszíneken és az online térben. A központilag szervezett programok fővédnöke Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2021-ben 72 ezer pár kötött házasságot, ami 7,3 százalékkal, 4905-tel több az egy évvel korábbinál. Különösen látványos az emelkedés a 2010-es mélyponthoz (35 520) képest, azaz egy évtized alatt megduplázódott a házasságkötések száma. Közismert hazai terapeuták tapasztalata szerint viszont a pandémiás időszak – a bizonytalanság, a rendhagyó élethelyzetek megviselték a párokat, ezért fontos tudatosan odafigyelni a kapcsolatokra.
A Magyarországon már 2008 óta jelen lévő Házasság Hete Mozgalom ezért most a hangsúlyt a közös fejlődésre kívánja helyezni, ezzel is segítve az ingatag helyzetbe kerülő párokat, valamint biztatást és megerősítést adva azoknak is, akik összekovácsolódva kerültek ki ebből az időszakból.
– Ma hazánkban 3,5 millió ember él házasságban, és az elmúlt időszakban megtapasztalt bezártság, az otthoni munkavégzés, a bizonytalanság egyes kapcsolatokat megerősített, másokat pedig komolyan próbára tett – mondta dr. Herjeczki Kornél, a Házasság Hete Mozgalom országos koordinátora, a Harmat Kiadó igazgatója. – Ez olyan nagy szám, hogy a kapcsolatok minőségi javításának már komoly tétje van. – Mint fogalmazott: arra biztatják a párokat, hogy ha nehezebb időszakot élnek meg vagy netán krízisbe kerül a házasságuk, akkor tudatosan foglalkozzanak azzal, hogy mi módon lehetne a kapcsolatot megmenteni, tenni a házasság minőségi változásáért, mert a családok szétesése nagy veszteség személyes, gazdasági és társadalmi szinten egyaránt. A stabil, egymást támogató kapcsolat ugyanis nemcsak a párok személyes boldogságát segíti elő, hanem kihat a velük élő gyermekeik életére, a munkavégzésük minőségére, és komoly gazdasági vonatkozásai is vannak, ha a családok egyben maradnak.
A jubileumi alkalmon dr. Gary Chapman, a világhírű párterapeuta videóüzenetben köszöntötte a magyar párokat. Az 5 szeretetnyelv „atyja” üzenetében utalt az öt évvel ezelőtti nagy sikerű magyarországi előadói körútjára, amely azt sugallta számára, hogy a magyar párok különösen elkötelezettek abban, hogy a házasságukban fejlődjenek.
– A házasságok vagy épülnek, vagy visszafejlődnek, de soha nem maradnak változatlanok. Minden egyes nap teszünk vagy mondunk valamit, ami vagy jobbá vagy rosszabbá teszi a házasságunkat – mondta a népszerű előadó, akinek módszere milliók házasságára volt hatással világszerte. – Ha hajlandóak vagyunk bocsánatot kérni és a múltbeli kudarcokért egymásnak megbocsátani, szebbé tehetjük a közös jövőnket. Megtanulhatjuk egymás szeretetnyelvét beszélni, ami nagyban gazdagítja a házasságunkat. – Mint fogalmazott: bizonyára lesznek olyanok, akik számára az év legjelentősebb döntése az lesz, hogy együtt maradnak, és dolgoznak azon, hogy javítsanak a kapcsolatukon. Ez ráadásul nemcsak a pár javát szolgálja majd, hanem nagy hasznára válik a gyermekeiknek is, akik így példát látnak az egészséges házasságra, ahol a férj és a feleség kölcsönösen arra törekszik, hogy gazdagítsa egymás életét.
Az idén a Maradjunk együtt! mottóval megrendezett házasság hete központi programsorozata ünnepi istentisztelettel veszi kezdetét Budapesten a káposztásmegyeri református templomban, ahol igét hirdet Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke. Az ezt követő héten Mihalec Gábor párterapeuta Kapcsolódás. Újra és újra, illetve Gorove László és Kriszta Maradjunk együtt! Akkor is, ha…? című előadására várják az érdeklődőket a házasság hete Facebook-oldalán. Szerdán ugyanitt az ELTE-ről lesz élő közvetítés a Páratlan beszélgetés közismert párokkal sorozat programjaként, amelyben Lackfi János költővel és feleségével, Bárdos Júlia művészettörténésszel, a Pindroch Csaba és Verebes Linda színművész házaspárral, valamint Kiss Gergely háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázóval és feleségével, Valkai Anna családmenedzserrel beszélget Mohay Bence sportriporter. Csütörtökön a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom szervezésében „Egyensúly családban, munkában” címmel élő online konferencia lesz, másnap pedig az Evangélikus Női Misszió szervezésében ifjú házasok vallanak az elköteleződésről a KÖZEL zenekar közreműködésével. Szombaton a krízisek összekovácsoló erejéről Kovács Károly családterapeuta és felesége tart online előadást a Debrecen-Nagyerdei Református Egyházközség YouTube-csatornáján, a hetet pedig ünnepi szentmise zárja a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia-templomban, ahol a szentmisét bemutatja és homíliát mond Marton Zsolt váci megyéspüspök.
Az országos rendezvénysorozat keretében ezen kívül számos magyarországi és határon túli településen – többek között Győrben, Veszprémben, Szegeden, Kecskeméten, Miskolcon, Szentendrén, Marosvásárhelyen, Pozsonyban – előadásokkal, vetélkedőkkel, szerelmes kalandtúrákkal, egyházi alkalmakkal várják az önkéntes szervezők az érdeklődőket különböző helyszíneken és az online térben. Az országos rendezvénysorozat folyamatosan frissülő eseménynaptára a www.hazassaghete.hu, a www.facebook.com/hazassaghete, illetve a www.instagram.com/hazassaghete oldalon érhető el.
„Őszinte, felszabadult alkalom volt. Az őszinteség utat nyitott a valós problémákról való beszélgetésre. Természetes módon megosztottuk egymással a szolgálatból fakadó kérdéseinket, tapasztalatainkat vagy akár a félelmeinket is. Isten jelenléte kézzelfogható volt. Most világosan látom, hogy mi a dolgom” – összegezte az egyik résztvevő, hogy mit jelentett számára a Baptista Szeretetszolgálat február 2–3-án Tiszafüreden megtartott látásadó oktatási missziós konferenciája.
A „Felülről” konferencián a Baptista Szeretetszolgálat hitéleti munkacsoportja, az iskolalelkészek, hitéleti igazgatók és a baptista közösség néhány missziós vezetője közösen készülhetett az oktatási misszióban előttünk álló időszakra. Meghatározó volt végig Isten jelenléte és dicsérete, melyben Pintér Béla és Szabó Balázs vezették a résztvevőket.
Az első délelőtt központi témája a Látás volt. A látás kapcsán Szilágyi Béla a szeretetszolgálat, Durkó István az egyház, Szabó Csaba pedig a baptista nevelés-oktatás missziós látásáról beszélt. Varga György előadása az iskolamisszió kívánatos lelkületéről és gyakorlatáról szólt.
A délután a Lelki egészség témája köré szövődött, amit Révész Lajos és Szilvia gondolatai vezettek be. Itt került sor az első csoportos beszélgetésekre, melyek később is sokat adtak a résztvevőknek, és előrevitték a missziói látás kibontakozását. A csoportokat követően a vezetők egy fórumbeszélgetés keretében válaszoltak az oktatási misszióban aktuálisan felmerő kérdésekre. Dicsőítéssel és imádsággal zárult az első nap, amit Gál Dávid vezetett.
A csütörtök Paróczi Zsolt vezetésével egy kora reggeli áhítattal kezdődött. Zsolt elmesélte a Covid alatt rendszeressé vált „Napi felülről” áhítatok történetét. Ezek a rövid üzenetek kezdetben az oktatási missziónak íródtak (konferenciánk neve is innen ered).
A délelőtt témája A misszió gyakorlata volt. Ezt vezette fel Varga György előadása az oktatási missziós munka keretezéséről, lehetőségeiről, struktúrájáról. Az előadás alapján a továbbiakban a kiscsoportok műhelymunkáiban már konkrétabb missziós munkatervek kerültek kidolgozásra, melyek megvalósítása, hisszük, hogy sok-sok áldást jelent majd minden érintettnek. A konferencia Szilágyi Béla és Durkó István bátorításával zárult.
„Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, akinél nincs változás vagy változásnak árnyéka.” (Jak 1,17)
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.OkTovábbi információk
