Az ökumenikus imahét ötödik napja Székesfehérváron

1454

Az ökumenikus imahét ötödik napján, január 20-án a baptista imaházban gyűltek össze ismét a város keresztény hívei, hogy együtt imádkozzanak az egységért a baptista, az evangélikus, a református és a katolikus közösségek lelkipásztorai és elöljárói vezetésével.

Kovács Dániel baptista lelkipásztor köszöntője után az olvasmányok – az ökumenikus imahét füzetét összeállító németországi keresztények útmutatója alapján – a Krisztusban való megújulásról, a Lélekben való újjászületésről szóltak. „Aki nem vízből és (Szent)lélekből születik, az nem megy be az Isten országába. Ami a testből születik, az test, ami a Lélekből születik, az lélek. Ne csodálkozz azon, hogy azt mondtam: újjá kell születnetek.” (Jn 3,5–7)

Berze János, az est igehirdetője az „…újjá lett minden” kezdetű páli korinthusi levélrészlet alapján arról beszélt, hogy Jézus megbékéltetett minket az Atyával, aki elfogadta Fia áldozatát és ránk bízta a békéltetés szolgálatát. „Ez azt jelenti, hogy Krisztust hirdetjük mindenkinek. Akkor tudjuk azonban ezt a küldetésünket elvégezni, ha mi, keresztény felekezetek is kiengesztelődünk és megbékélünk egymással. Jézus azt mondta, hogy arról fog minket megismerni a világ, hogy szeretjük egymást” – mondta a lelkész, majd azt kívánta a világ keresztényeinek, hogy úgy tudjanak kiengesztelődni egymással, ahogy az Atya megbékélt Fia áldozata által az emberekkel. „Ez a kiengesztelődés újjáteremtett mindent, újjászületést hozott mindannyiunknak. Ez egy folyamat, ami belülről kifelé hatja át az életünket, és reméljük, hogy kiformálódik bennünk az, hogy Jézus visszajövetelét fogadjuk és kegyelmet nyerünk az Atya trónjánál. Csodálatos, ahogy Isten új kapcsolatra hív bennünket magával és egymással, és ez az új élet majd az üdvösségben, az örök életben teljesedik ki” – fogalmazott a lelkész, majd a személyes és közösségi életünkben megvalósuló új teremtést egy bibliai idézettel szemléltette.

„Abban az időben Krisztus nélkül éltetek, kívül álltatok Izrael életformáján; a szövetségekből s ígéreteiből idegenként kizárva, remény híján és Isten nélkül éltetek a világban. Most azonban ti, akik »távol« voltatok, Krisztus Jézusban »közel« kerültetek, Krisztus vére árán. Ő, a mi békességünk a kettőt eggyé forrasztotta, és a közéjük emelt válaszfalat ledöntötte, az ellenségeskedést kiküszöbölte saját testében, a törvényt ugyanis parancsaival és rendelkezéseivel érvénytelenítette. Mint békeszerző a két népet magában eggyé, új emberré teremtette, és egy testben mind a kettőt kiengesztelte az Istennel kereszthalála által, amellyel az ellenségeskedést megölte. Eljött, hogy békét hirdessen nektek, a távollevőknek, és békét a közellevőknek. Az ő révén van mindkettőnknek szabad utunk az egy Lélekben az Atyához. Ezért már nem vagytok idegenek és jövevények, hanem a szentek polgártársai és Isten családjának tagjai. Apostolokra és prófétákra alapozott épület vagytok, s a szegletkő maga Krisztus Jézus.” (Ef 2,12–21; SZIT)

A közös imádságok és könyörgések után az ökumenikus imaalkalmon szolgáló baptista énekkar és ifikar énekelt Istent dicsőítő dalokat.

Berze János lelkész záróáldásában Szent Pál korinthusiaknak írt leveléből olvasott fel: „Különben, testvérek, örüljetek, tökéletesedjetek, buzdítsátok egymást, éljetek egyetértésben és békében! Akkor veletek lesz a szeretet és a béke Istene. Köszöntsétek egymást szent csókkal! A szentek mind köszöntenek titeket. Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!”

Forrás és fotó: Székesfehérvári Egyházmegye

Magyar Kurír