„Nem akkor tudom azokat is képviselni, akiknek más a hite, ha leveszem a keresztet, hanem ha a szívemhez szorítom és a hitemből merítek erőt.”
A Szentírás békét hirdető verseit idéző levélben felszólították az ország vezetését az Ukrajna ellen folyó háború befejezésére és az eddig okozott szenvedések miatti bűnbánatra. A levelet aláíró több mint 300 főként baptista és pünkösdi lelkész szerint a háború nemcsak Ukrajnát, hanem Oroszországot is elpusztítja. A vérontás befejezését követelő bejegyzés néhány nap múlva eltűnt az oldalról. A lelkészek bátorsága példaértékű, ugyanis az orosz parlament március 5-én elfogadott törvénye szerint aki az orosz hadseregről félrevezető híreket terjeszt, vagyis dezinformál róla, azt 15 évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetik. Dezinformációnak számít az is, ha valaki az Ukrajnában zajló „különleges katonai cselekményeket” háborúnak nevezi. Hétfőn letartóztattak és bíróság elé állítottak egy orosz lelkészt, aki vasárnap háborúellenes prédikációt tartott. Az ellene felhozott vád „a hadsereg lejáratása”.
A háborús helyzet első pillanataitól fogva bekapcsolódtunk József utcai testvéreimmel az imádságba, imaalkalmakba, adományok gyűjtésébe, adakozásba. Aztán hamar láttuk, hogy a szükség közelebb jön: gyorsan kialakítottunk lakhatási egységeket, a közösségi tereket is bevonva ebbe. Regisztráltunk közösségi felületekre, illetve a rákosszentmihályiak és más testvéreink kapcsolatai révén elkezdtek érkezni a csoportok. Belvárosi elhelyezkedésünk okán úgy értettük meg elhívásunkat, hogy az egy-két éjszakás tranzitszállás és ellátás a feladatunk. Ennek szükségét nálam lehet jelezni. Amit tudunk adni, az a biztonságos és szeretetteljes szálláshely, megpihenés, felfrissülés akár kisgyermekeseknek, nagycsaládoknak, nagyobb csoportoknak. És mivel az ilyen befogadóhely ritka, érkeznek is folyamatosan a kisebb-nagyobb csoportok.
Nagyon felemelő számomra azt megélni, hogy a gyülekezet kész azonnal és nagyvonalúan reagálni. Nyilván nem tud itt lenni mindenki, de amikor kiírom, hogy mire van szükség (vendégfogadás, élelmezés, takarítás), mindig vannak testvérek, akik jönnek szolgálni. Aztán ahogy látjuk a szükségben lévőket, erős bizonyosság és buzgóság tölti el a szívünket, hogy most biztosan azt csináljuk, amit Isten bízott ránk, befogadva és szeretve-szolgálva a jövevényeket.
A közösségi médiában és a kerületben is tudott dolog most már vállalásunk. Tapasztaljuk, hogy fordul felénk a környezetünk. Igyekszünk beépíteni azt a segítségnyújtást, amit ők ajánlanak fel. Úgy gondolom, semmit nem kell megmutatnunk senkinek, de teljesítenünk kell Krisztustól kapott küldetésünket, és a világ észreveszi, amikor a magunk körül forgolódás helyett feléjük, a szükségben lévők felé szolgálunk.
A háború első napja óta küldünk segélyszállítmányokat a kárpátaljai baptista gyülekezetekhez, amelyek közül több is átalakult a menekültek ellátására, meleg ételt főznek és csomagokat osztanak a rászorulóknak. A Humanitárius Tanács felkérésére a BSZA koordinálja a tiszabecsi határátkelőhelynél létesített segítőpont működését. Ide a nap 24 órájában fogadjuk a menekülteket munkatársainkkal önkéntesek segítségével. Ételt, meleg ételt, egészségügyi ellátást, lelki segítséget, a transzferek szervezését és átmeneti szállást biztosítunk 12 órás műszakokban. Jelenleg Tiszabecsen két helyszínen átmenetileg 150 embert tudunk elszállásolni, de szükség esetén hosszabb távra is segítünk szállást találni szerte az országban. Az itt lévő raktárbázisunkon fogadjuk az adományokat, illetve ellátjuk a menekülteket a helyszínen pelenkával, törlőkendővel, higiéniai eszközökkel, gyermektápszerrel, ruházattal is. Az érkező menekülteknek nagy szükségük van telefontöltési lehetőségre és wifielérhetőségre, illetve mivel sokan gyalog érkeznek, babakocsikat, autós gyermeküléseket adunk részükre a mikrobusszal történő továbbutazáshoz. A helyszínen orvosi rendelőnk is működik. Távozáskor mindenki úti csomagot kap. Budapesten a népligeti autóbusz-pályaudvarnál lévő segítőponton várjuk az érkezőket mindennap 7 és 22 óra között. Itt az online menetjegyfoglalásban és átmeneti szállás keresésében is segítséget nyújtunk.
Tapasztalatom szerint minél beljebbről jönnek az emberek, annál kimerültebbek. A belső Ukrajnából érkezők sok mindenen mentek át, bombázást, harcokat éltek át, esetleg bujkáltak, napokig úton voltak. Mindenki nő, anyuka, nagymama és a gyermekek. Vagy a külföldön, Csehországban, Ausztriában, Németországban, Hollandiában dolgozó férjeik után mennek, vagy a férjeiket féltik, akik otthon maradtak és a háborúban harcolnak. Igyekszünk támogatni őket arra a rövid időre, amíg mellettük lehetünk. Pozitív és egyben megindító a rivnei árvaház menekültjei, 3 felnőtt és 33 gyermek története, akik egy harcászati célpontnak számító repülőtér mellett éltek, ezért pincében töltöttek hat napot a rakétatámadások idején. Onnan kiszabadulva Beregszász mellé menekültek egy keresztény táborba, ahol ellátják őket. Őket munkatársaink Szilágyi Béla vezetésével látogatták meg. Az árvaház igazgatónője elmondta, hogy hálásak az életben maradásért, örülnek az ételnek, italnak, szállásnak, a gyermekek mosolyának. A hitnek óriási ereje van.
Örülünk, hogy segíthetünk. A férjemmel épp arról beszélgettünk, hogy amikor sokan érkeznek, feladat van, könnyebb, amikor picit megpihenünk, akkor nehezednek ránk azok a sorsok, melyekkel nap nap után találkozunk. Keveset alszunk, de megtapasztaljuk, hogy Isten megerősít mindarra, amit ránk bíz. Hálásan köszönjük minden testvérünknek a segítségét, legyen az bármilyen természetű, mert nagyon sokat számít nekünk, hogy folyamatosan érezzük az összefogásban rejlő erőt.
Önkénteseink intézményeink munkatársai közül, a gyülekezetekből vagy a felhívásainkra jelentkezőkből kerülnek ki. Koordinálásuk a központi regisztráción keresztül történik. Pillanatnyilag a legégetőbb szükség ukrán–magyar vagy orosz–magyar tolmácsokra, illetve átmeneti vagy hosszú távú szálláshelyekre van. A felajánlásokat a ukrajna@baptistasegely.hu címen várjuk. Munkánkat támogatni a 1355-ös segélyvonal hívásával hívásonként 300 Ft-tal (Baptifonról az emelt díjas hívások aktiválása után működik), a www.baptistasegely.hu/adomanyozas linken néhány kattintással, vagy a Baptista Szeretetszolgálat részére a UniCredit banknál vezetett 10918001-55555555-55555555 bankszámlaszámra történő utalással, „UKRAJNAI KRÍZIS” megjelöléssel tudják.
A találkozó címe és témája: „Áldom az Urat mindenkor”. Az egész napon át tartó, február 12-én életre hívott rendezvénynek a békési baptista imaház adott otthont, ahol részt vett Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatója is. Az áldást mondó ének hangja messzire szállt, százfelé vitte hírét, hogy az öröklét öröme betöltötte a szíveket.
A résztvevők az ország minden tájáról érkeztek, és bár az online eseményeknek is megvannak az előnyeik, a közös dicsőítést, a szeretetteljes testvéri közösséget nem pótolhatja semmi. Ahogyan az ige mondja a Máté szerinti evangéliumban: „Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.”
Békés polgármestere, Kálmán Tibor kiemelten fontosnak tartotta, hogy részt vegyen az eseményen. Mint mondta, a város sok szempontból szerencsésnek tekinthető, például azért is, mert az egyházak képviselői jól együtt tudnak működni, ez a fajta, a konferencián is megtapasztalható közös munka országos viszonylatban is példaértékűnek tekinthető. – Ha megfogjuk egymás kezét, akkor tudunk előrébb lépni – hangsúlyozta. Durkó Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziójának vezetője ismertette, hogy a Cigány Módszertani és Kutató Központ tíz évvel ezelőtt jött létre. Az intézmény egyik fő célja az, hogy hátteret biztosítson az országos protestáns cigánymissziós fórum részére. A fórum öt protestáns egyház, a református, az evangélikus, a baptista, a metodista és a pünkösdi egyház részvételével működik, konferenciákat szerveznek, kiadványokat készítenek, összehangolják a munkát, hiszen, mint mondta: az aratnivaló sok, a munkás pedig kevés. Sok tennivaló van tehát, és azt gondolták, hogy együtt könnyebben célt érhetnek, előrébb juthatnak, ha megosztják tapasztalataikat és a jó gyakorlatokat. A két évvel ezelőtti alkalom a debreceni református nagytemplomban volt megtartva, ahol 1500 cigány újjászületett ember dicsérte az Urat, és együtt kapott az igehirdetések által isteni útmutatást. Ezek a konferenciák arra is jók, hogy a testvéri kapcsolatok épüljenek, erősödjenek.
Patkás Rita, a baptista egyház cigánymissziós koordinátora azt emelte ki, hogy az ilyen és ehhez hasonló konferenciák az összefogásról szólnak, amikor felekezeti és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül a résztvevők együtt dicsőíthetik az Urat. – Együtt tanulhatunk az elhangzott előadásokból, bizonyságtételekből, együtt épülhetünk és tervezhetjük a közös jövőt, Isten országának építését – mondta. – A felekezeti tapasztalatok alkalmasak lehetnek arra, hogy érzékenyebbé tegyük a társadalmat, felhívhatjuk a többség figyelmét arra, hogy igenis lehetnek változások. Szükség van az összefogásra, arra, hogy odafigyeljünk egymásra, és a keresztény értékek mentén közös erővel lépjünk fel.
Rézműves Miklós Nyírvasváriból érkezett Békésre, ahol összesen 15 falu tartozik a hatáskörébe. Kevés idő van a találkozásra, kevés idő van a beszélgetésre, az ilyen alkalmak az ő számára leginkább a közösségépítést szolgálják – húzta alá, hozzátéve: a testvéri, baráti kapcsolatok ápolása igenis fontos, erre is érdemes hangsúlyt helyezni. – Jó találkozni, egymást átölelni, s megkérdezni, hogy vagy, mi történt veled az eltelt időszakban – részletezte a testvéri szeretet tényleges megnyilatkozásait. Kérdésünkre kifejtette, a romák körében kifejezetten lényeges a tanulás, legalább egy jó szakma megszerzése, és természetesen az egy igaz Istennel való kapcsolat kiépítése.
Péter Pál Szegedről jött, s a pünkösdi cigánymisszió munkatársaként, illetve lelkipásztoraként tevékenykedik, elmondta: nagyon fontos, hogy ilyenkor együtt figyelhetnek Istenre, együtt áldhatják az Urat. Mint leszögezte, a népünknek szüksége van arra, hogy Istenre mutassunk és Istenről gondolkodjunk, s tegyük mindezt együtt, közösségben. A konferencia tanításai is erről szólnak, hogy minden időben, mindenkor áldani tudjuk a Teremtőt. Ma Magyarországon az a legfontosabb, integrációval összefüggő feladat, hogy belássuk, egyedül gyengék vagyunk, és szükségünk van a képzésre, szükségünk van a tanulásra, valamint szükségünk van az Isten általi növekedésre, a jó irányba történő változásra.
Kurdi Zoltán metodista lelkész, a Magyar Metodista Egyház cigánymissziójának referense az eltelt időszak tapasztalatairól szólva azt közölte: kifejezetten örülnek annak, hogy a cigány gyülekezetek is tudtak online működni, de a személyes találkozások értékét egyáltalán nem szabad lebecsülni. Az integráció szempontjából is kiemelten fontos a cigány testvérek jelenléte, szolgálata. Példaként, kifejezett pozitív fordulatként említette, hogy ma már sokszor előfordul, hogy a tehetősebb roma hívők anyagilag is segíteni tudják és akarják is támogatni a nem annyira tehetős, sok szempontból nehéz helyzetben lévő nem roma testvéreiket. Már nincs annak túl nagy jelentősége, hogy ki milyen származású, kizárólag az számít, hogy testvérek vagyunk Krisztusban – húzta alá végül.
Balogh Krisztián baptista testvér Nagykerekiből bizonyságtételében megosztotta a résztvevőkkel, hogyan éli meg hitét és áldja az Urat nem hívő családja körében. – Hét testvér közül én vagyok az elsőszülött. Isten kegyelme két évvel ezelőtt talált rám. Öt éven keresztül kábítószereztem, nagyon nagy mélységeket éltem meg – kezdte megtérése történetét. – Amikor legmélyebben voltam a kábítószerben, Isten megjelent mellettem egy reggelen, és a szívemhez szólt, amivel egyidőben megtapasztaltam a szabadulást is. Egyik percről a másikra semmissé vált számomra a drog, a cigaretta. Életemben először úgy láthattam magam, ahogyan Isten lát engem: elveszett bűnös, akinek kegyelemre van szüksége. Életemben először megszólítottam Istent a magam egyszerű szavaival, és Isten meghallgatott. Teljesen megváltoztatta az életemet, teljesen más erkölcsi alapot adott az életemnek. Azóta lett munkám, tanulok, de a családommal élek, ahol más nem hívő. Szégyellem, de a győzelmek mellett nem vagyok mindig békés, ki tudnak hozni a sodromból. De Pál apostol filippibeliekhez intézett szavai bátorítanak: „Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára.” Isten elkezdte bennem a jó munkát, megszabadított, de nagyon sok mindenben kell még változnom. Viszont a próbákat, vagy ami rossznak látszik, Isten a javunkra fordítja, a jellemünket formálja és felkészít a szolgálatra. Hiszen „akik Istent szeretik, azoknak minden a javukra válik”… Sokszor nem értjük, mi miért történik az életünkben, de utólag felismerjük Isten tervét. Sokáig zúgolódtam, miért kellett szegény családba, cigánynak születnem… De Isten megértette velem, hogy a jellemem formálásával készít fel a szolgálatra. Megértette velem, hogy az Úr Jézust elhagyta az apja a kereszten, azért, hogy engem soha ne hagyjon el. – Krisztián összegzően hangsúlyozta: – Ez az én motivációm arra, hogy mindennap felvegyem a keresztemet, és megharcoljam, hogy áldássá legyek a nem hívő családomban, a nem hívő munkahelyemen. Méltó rá a megöletett Bárány. Nem az áldásokért, nem a gondviseléséért, hanem egyedül azért, mert meghalt helyettem, és szeret az Isten. Dicsőség őneki!
Dicsőség Istennek az ő megkezdett jó munkájáért a cigányság körében is!
Erdei-Kovács Zsolt
Munkatársaink ellátogattak abba a Beregszász melletti erdei vendégházba is, ahol 33 Rivnéből menekült árva gyerek és 3 nevelőjük talált otthonra. A rivnei baptisták árvaházában élő gyerekek a rakétatámadások alatt hat napig éltek a pincében, mielőtt útra keltek Beregszász felé. Natasha Moklyak igazgatónő elmondta, hogy az árvaházuk a rivnei repülőtér közelében áll. Amikor látták, hogy festik fel a különböző jelzéseket, a gyerekekkel azonnal a pincébe költöztek. Két rakéta tartott feléjük. Az egyiket az ukránok időben hatástalanították, a másik nem érte el őket. Hat nap után keltek útra a gyerekekkel, és nagyon hálásak, hogy ebben a Beregszász melletti keresztény táborban biztonságos otthonra találtak.
„Életben maradtunk, nem kell már bujkálnunk, van hol aludnunk, van mit ennünk, mosolyognak a gyerekek. Nagyon hálásak vagyunk” – mondta. A férfiak a gyülekezet pásztorával, Andriy Kornichukkal együtt Rivnében maradtak. Megdöbbentő volt látni a békességüket, örömüket, pedig menekülniük kellett, napok óta hajdinán éltek – ha volt hozzá tej, akkor azzal, ha nem, hát vízzel. Húst jó ideje nem láttak, így különösen hálásak voltak a magyar húskonzervekért. Az ICSB iskola diákjai édességeket, mézeskalácsokat és igekártyákat küldtek a menekült gyerekeknek. A rivnei árvák nagyon örültek az ajándékaiknak.
Az árvák ellátásán kívül a mostani segélyszállítmány lehetővé teszi a Beregszász környéki baptista gyülekezetek menekültek felé és nehéz helyzetben lévő magyarok felé végzett missziójának folytatását. Beregszászon és több környékbeli baptista gyülekezetben naponta meleg étellel és élelmiszercsomagokkal várják a belső Ukrajnából érkező menekülteket.
A háború kirobbanása óta a Baptista Szeretetszolgálat kárpátaljai és ukrán baptista partnereinek eddig mindösszesen 22 millió forint készpénzt biztosított humanitárius feladataik ellátására. A BSZ a mai napon újabb, csaknem kéttonnányi segélyszállítmányt juttatott el Kárpátaljára a beregszászi járásba helyi partnereihez, amely elsősorban tartós élelmiszert, higiéniai eszközöket, gyermektápszert, takarókat, ágyneműt tartalmazott. A segélyszervezet tovább folytatja a háború elől menekülők ellátását a határ mindkét oldalán a környező településeken. A segélymunkások a tiszabecsi határátkelő közelében működtetnek segélypontot, ahol szakszerű egészségügyi ellátással, információval, étellel, a továbbjutás megszervezésének lehetőségével és szállással támogatják azokat, akik elhagyni kényszerültek otthonukat az elmúlt napok eseményei miatt.
A Baptista Szeretetszolgálat munkáját online módon a www.baptistasegely.hu/adományozas link használatával, a 1355-ös segélyvonal 300 forintot érő hívásával (Baptifonnál az emelt díjas hívások aktiválása szükséges hozzá), vagy a UniCredit Banknál vezetett 10918001-55555555-55555555 bankszámlaszámra történő utalással (közlemény: Ukrajnai Krízis) lehet támogatni.
Sokfelé találkozunk olyan képekkel, táblákkal, amelyek valamilyen jelentéstartalommal bírnak és információt szolgáltatnak. Vannak szabályokat meghatározó vagy tájékozódást segítő táblák (pl. a repülőtéri jelzőtáblák vagy a KRESZ-táblák), de előfordul, hogy üzeneteinkben képpel helyettesítünk egy-egy szót (GIF), vagy az érzelmeink mikéntjét tesszük láthatóvá mások számára írásos formában (pl. az emotikonokkal). Mit mutat, jelent a bemerített személy, és mit jelent a néző számára a víz alá merítés? Ez az egyik legősibb szertartási elem, amit a kereszténység gyakorol.
Hívlak, kedves olvasó: vegyünk a kezünkbe egy papírt, ceruzát, és képzeljük el…!
Hogyan jeleníthetnénk meg rajzzal, vagy milyen képpel mutathatnánk be egyszerűen mások számára ezt az ünnepi eseményt? Írjuk le, mit jelentett számunkra, milyen érzelmeket hozott elő belőlünk, és mit szerettünk volna ezzel közölni mások felé, amikor részesei lehettünk hitvallóként vagy sokszor nézőként!
2022. január utolsó vasárnapján tartotta meg a Budapest Wesselényi utcai gyülekezet ez év első – de reményeink szerint nem az utolsó – bemerítését.
A két fiatal: Kövesdi Anna és Kovács Mánuel bemutatta számunkra, hogy ebben a cselekedetben is Jézust követik.
Heizer Tamás lelkipásztor testvér a Kol 2,12 igevers alapján tanította a jelenlevőket, hogy hogyan tudunk kapcsolódni Isten elgondolásához. Megnyitotta a szemünket arra, hogy észrevegyük: Isten kezdeményez! A hitvallásunkat, a keresztény elköteleződésünk döntését megelőzte Isten felénk áradó szeretete és példamutatása, amit az igében így olvashattunk: „vele együtt”.
A szimbólum mindig a valóságot mutatja, csak másképp.
Az azonosulást az „Isten erejébe vetett hit” által élhetjük át. A Szentlélek munkálja ezt bennünk, és a hit a válaszunk. A hit természetét mutatja be az a történet, amikor a kötéltáncos talicskájába beül egy kisfiú a nagy magasságban, mert teljesen megbízik a férfiben, akiről kiderül, hogy az édesapja. Isten az Atyánk, akiben minden körülmények között bízhatunk, és ez a hitünk.
Istent dicsőítő énekeink is erről szóltak: „Egész lényem átadom. Tied legyen minden gondolatom”; „Jézus, te vagy az, aki a lelkemet megváltottad. Nevemen szólítottál és elhívtál… Tied vagyok már!”
Hasonló gondolatokkal fogalmazták meg hitvallásukat saját szavaikkal is a bizonyságtevő bemerítkezők: „Isten közeledett… megszólított… fontossá vált az Ige mint Isten szava és Isten jelenléte… És ez a korábbi életvitel megváltozását eredményezte…” Mindketten hívő családból – akár sokadik generációban – léptek a hit, a Jézus-követés útjára, Isten hívására válaszként.
A víz alá merítés szertartását Kübler János, a gyülekezet lelkipásztora végezte, aki a medencéből is hangsúlyossá tette számunkra a keresztény hit lényegét: „Boldogok, akiknek szívük tiszta, mert ők meglátják Istent” és „Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mert ők megelégíttetnek”. A hittel való elköteleződés Istenhez a Krisztussal egy új élet kezdete, amikor már „Jézus él a szívemben”. Ekkor már érzelmeinkben és kommunikációnkkal kapcsolódunk őhozzá, vagyis folyamatos jézusi jelenlétet tapasztalunk életünkben, helyreáll a kapcsolat. Ha kell, Jézus megállít, elindít, figyelmeztet, megvigasztal, felerősít, bátorít, mert öröktől fogva szeret.
A gyülekezet közös hitvallásként énekelte énekeskönyvünk 419. énekét: „Megváltott Jézus szent vére árán… Mint egykor Jézus, a vízbe léptem, hogy tegyem Isten akaratát; halálba hullt már bűnfoltos éltem, Jézusban nyertem feltámadást…” Kübler Dániel bizonyságtételében hallhattunk arról is, hogy az új élet kezdete olyan, mint egy új könyv az író tollából. Nemcsak a kezdet fontos, hanem az is, hogy az életünk minden napja lehet egy új lap, egy új fejezet. A teljes életutunk az, amelynek földi életünk utolsó napjáig mi is résztvevőként „írjuk” a fejezeteit. Érdekes információkat kaptunk arra vonatkozóan, hogy például a New York Times több mint ezer híres emberről „fiókban tart” egy-egy nekrológot már életük folyamán. Így volt ez Billy Grahammel is, akinek a sajtóban halálakor megjelent nekrológját egy olyan publicista írta, aki 16 évvel korábban hunyt el.
Mikor lehet azt mondani, hogy valakinek teljes az életútja, nincs több fejezet? Ne a halál komorsága hasson ránk, hanem az a kegyelem, hogy még van ma, és mindaddig, amíg van az életünknek új lapja, legyünk hálásak azért a kegyelemért, hogy még íródik, hogy ma is van lehetőségünk jól dönteni, bármilyen apró vagy akár életformáló, komplex kérdésről is legyen szó. A döntéseinkben nem azt kell néznünk, hogy épp most mi lenne jó nekünk, nem is azt, hogy általában a társadalom miként reagálna, hanem hogy a döntésünk hogyan hat a jövőnkre. „Nincs rossz válasz” – halljuk sokszor, és ennek az analógiájára jó, ha tudatosítjuk magunkban, hogy Isten előre elkészített jó cselekedetein keresztül minden szituációban „van jó döntés”, és ezt Jézus tudja számunkra megmutatni.
Anna és Mánuel az „Isten erejébe vetett hit” általi döntésükkel a Jézus-követést választották, ami minden elkövetkezendő napjukra, az egész életükre, jövőjükre kihat.
Jézus példáját követve merítkeztek be, hogy szimbolikusan és valóságosan is kiábrázolják istenhitüket.
BaRi
