Jön, jön, aztán megérkezik
– Mire vársz? – kérdezi a barátom.
– Várom az adventet.
– De miért várod?
– Azért, mert akkor el lehet kezdeni, hogy várom az Úr Jézust.
– Miért? Máskor nem lehet elkezdeni?
– De biztosan lehet. Csakhogy az advent olyan szép, hivatalos kezdéskorszak!
– És amikor elmúlik a négy adventi vasárnap?
– Hát akkor nem kell tovább várni, mert eljött a Messiás.
– De csakugyan eljött? Tehozzád is?
– Igen, eljött! Hozzám, miattam, értem. Nem értem, hogy tud így szeretni…
Tulajdonképpen már beteljesült az ígéret, hogy eljön a Messiás! Két konkrét bizonyíték: a Szentírás pontosan leírja születésétől mennybemeneteléig a szabadító Jézus Krisztus földi útját. Ő volt a Messiás! Az én életemben is megjelent az Úr Jézus Krisztus. Szabaddá tett a bűntől, boldog vagyok vele, hálás vagyok, hogy neki szolgálhatok és szolgálhattam egész életemben. Aktív pásztor voltam 62 éven át. De még most is neki szolgálok, róla írok, beszélek, benne gyönyörködöm. Élő kapcsolatom van vele, folyamatosan tapasztalom, hogy kegyelmes és szeretetteljes. Mióta a keskeny úton járok, mindig az volt a vezérigém, hogy nincs nagyobb szeretet annál, mint ha mindig szeretetben élek és szeretettel teszek róla tanúbizonyságot. Amikor imáimban megszólítom őt, érzem azonnal, hogy létrejött a kapcsolat. A telefonkapcsolathoz hasonló tapasztalat. Én beszélek és érzékelem, biztosan tudom, hogy valaki ott van a vonal végén. Ez esetben hallható a kapcsolódás. Az imádságban pedig érezhető. A szívünk ez a bizonyos kapcsolatteremtő „eszköz”, egyúttal természetfölötti lehetőség, illetve ajándék.
Újra mondom, ismételem: az emberiségnek és az embereknek az „örök” adventje – Isten Szentháromságára utalva – beteljesedett Isten Fiának, az Úr Jézus Krisztusnak a földre érkezésével és itt végzett megváltói, üdvözítő, szent „tevékenységével”.
Ebben az esztendőben ismét adventi hullámokon hajózok, utazom Betlehem égi-földi szent szigete felé. Napok óta ez a témám, hogy Bibliám fölé hajolva olvasom Máté evangéliumát. Figyelmemet most arra összpontosítom, hogy az advent Csillagával, az üdvözítő Megváltóval való találkozásom óta hallott csodálatos mondásai közül melyek azok, amelyeket „meg” is hallottam, amelyek életem biztos irányítói lehettek és maradtak, maradnak. Ezek közül hadd tárjam kedves olvasóim elé szívem szent titkait, élményeit!
Tudom, mit jelent az „Akarom. Tisztulj meg!” (Mt 8,3). Tapasztalom nap mint nap a bűnbocsátó kegyelem gyógyító balzsamának tisztító hatását. Ezt a hangot hallom: „Elmegyek, és meggyógyítom.” (Mt 8,7) Nem a hosszú életről van itt szó, hanem az örök életről. Ide tartoznak imameghallgatási élményeim. Ő szólt nekem és imatársaimnak: „Menj el, és legyen a te hited szerint.” (Mt 8,13) Hétszer volt műtéti beavatkozásra szükség a rozoga földi sátorházam érdekében. A halál árnyékának völgyében így lettem „hétpróbás” „szabadulóművész”.
Amikor Heródes zsandárai fenték rám a fogukat, valaki súgta: „Ne rettenjetek meg tőlük!” És azonnal érkezett az intellektuális támogatás.
„Aki megtalálja életét, az elveszti azt, aki pedig elveszti életét énértem, az megtalálja azt.” (Mt 10,39)
Botladozó, esendő életem során mintha egy telefonüzenet lett volna, megérintette lelkemet a „hang”: „Bízzál, fiam, megbocsáttatnak a te bűneid.” (Mt 9,2) A hitüldözés időszakában ő így szólt hozzám: „Senki sem szolgálhat két úrnak… ne aggódjatok…” (Mt 6,24–25)
A Szentlélek korán elhívott a versírói és írói szolgálatra. Ezt mondta: „Vegyétek magatokra az én igámat…” (Mt 11,29) „Nem kell elmenniük: ti adjatok nekik enni.” (Mt 14,16) Az ő útján akarok haladni akkor is, amikor már fogy az erő, a „sátorkötelek” lazulnak. Most már nem az a jelszavam, hogy „fussatok!”, hanem „menjetek, haladjatok, ne álljatok meg”! És mindhalálig zengő jelszó a fülemben, a szívemben: „Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem!” (Mt 16,24)
Hadd legyen igaz, Uram, amit ott, a hegyen mondtál: „Ti vagytok a föld sója… ragyogjon a ti világosságotok…” (Mt 5,13.16) Folyamatos bátorítás a hangod, Uram: „aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az az én testvérem és az én anyám.” (Mt 12,50) Így tekintettem mindig a gyülekezetekre, lelki-szellemi családjaimra. Most itt, a szeretetházban is egyre boldogítóbban élem át, hogy akiket testvérekül fogadtam régen, ők most imalánccal vesznek körül bennünket, hogy el ne csüggedjen a szívünk. Látogatnak és bátorítanak minket a hazafelé vezető utunkon: „Kicsinyhitű, miért kételkedtél?” (Mt 14,31)
„Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!” (Mt 14,27)
Gerzsenyi Sándor
Gerzsenyi Sándor testvér évtizedeken át volt a Békehírnök munkatársa, több ízben felelős szerkesztője is. Isten kegyelméből idén decemberben a 85. életévéhez érkezhet. A nyugdíjas lelkipásztor ma is aktív, lapunk rendszeres írója, rovatvezetője. Hamarosan új könyve is megjelenik A keskeny út vándora címmel. Az életadó Isten áldását kívánjuk „Sándor atyára” születésnapja alkalmából a szerkesztőség és olvasóink nevében is!
Az orgona
Ha belépek az Isten házába, a hangja körülölel, a lelkemig hatol. Simogat, ha csendben, lágyan szól, felemel, amikor trombitái zengnek, s ha átadom magamat igézetének, lélekben az Isten trónjáig emel. Sokszor éreztem már, hogy az orgona hangja formáló erő. Pianói és fortéi egyaránt kiemelnek a mindennapok monoton egyhangúságából. Bennem transzcendens gondolatokat ébreszt, és ha játékának mestere ül a billentyűk előtt, hangja utat nyit szívemben a Biblia üzenetének is.
A hónap témája 2018. decemberben: Krisztus rajtunk keresztül szeret
A hónap igéje
„Szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az Istentől született, és ismeri Istent.” (1Jn 4,7)
A hónap gondolata
A János apostoltól vett idézet alapvető állítása ez: a szeretet Istentől van. Az igazi szeretet származási helye Isten. És ezzel az is ki van mondva, hogy a lényegét, tartalmát is Isten határozza meg. Mi hajlamosak vagyunk a szeretetet a megjelenési formája vagy bizonyos cselekedetek alapján ítélni meg. Ezért úgy gondoljuk, hogy a kedves szavak, a viselkedés kritika nélküli elfogadása, az adományozás, a dicséret, a hibák következményeinek átvállalása, a mindig elnéző magatartás önmagában szeretet. „Ha szétosztom az egész vagyonomat”, ez még nem jelenti azt, hogy szeretek – fogalmaz a bibliai szeretethimnusz.
Akkor hát mi a szeretet, ha nem egy ekkora áldozatkészség a szegények iránt? Itt sokan összezavarodnak szeretetügyben, ha van bátorságuk ezt a mondatot igaznak tartani. Ezért érdemes a szeretetet inkább a tartalma, a célja felől megérteni: a szeretet épít. Építi a másikat, a közösséget, ahogy állítja róla Pál apostol is. A szeretettől növekszik testileg-lelkileg egészségesen a gyermek, a szeretettől fejlődik helyes irányba a kamasz személyisége, a szeretettől lobog életfogytig a házaspárok között a szerelem, a szeretettől éljük át idősödő korban is, hogy míg „a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra”. Mert csak a szeretet képes építeni, fejlődést előidézni, növekedést adni. A szeretet mindig távlatban gondolkodik: mivel és hogyan tudom szolgálni a gyermekem, a barátom, a gyülekezetem fejlődését? Hogyan vehetem el az útból a fejlődés akadályait? Mit mondjak és tegyek, hogy az épülésére legyen a másiknak, a közösségnek? Természetesen nem azt gondolva, hogy épülésére feltétlenül a kioktatás, a lekezelő bánásmód lesz. A szeretett ember, aki magában tapasztalja Isten szeretetének építő és növekedést adó hatását – mert Istentől született –, képes pontosan felmérni, hogy mi lesz a másik számára is építő, növekedést segítő hatással. Természetesen a szeretet alkalmilag is cselekszik: helyet ad a buszon, segíti vinni a nehéz csomagot, útba igazít stb. De elsősorban hosszú távú kapcsolataiban tudja kifejteni áldásos tevékenységének gyümölcsét. Mert a szeretet végig is akarja kísérni a másikat életútján: törődik vele, érdeklődik és keresi, mivel használhat, hogyan segítheti elő az isteni élet megerősödését a másikban.
Isten is úgy szeretett bennünket, hogy Fiát, Jézus Krisztust azért adta, hogy ha hiszünk benne, akkor örök életünk, igazi isteni életünk legyen. Mert az isteni szeretet egészen odáig akar eljuttatni minket, hogy rendkívüli, különleges életként tapasztaljuk meg a mindennapokat. Jézus ezért fogalmazza így szeretetből fakadó küldetését, célját: „én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.” Mert az igazi szeretet úgy aktivizálja magát, hogy minden erejét, értelmét, szívét-lelkét a másik fejlődésének, pozitív változásának, kiteljesedésének állítja szolgálatába. Mert a szeretet épít. Ami ezt nem éri el, pontosabban aminek nem ez a végső célja, – legyen bármilyen segítőkész áldozat is – azt alig lehet szeretetnek nevezni. A szeretetet tehát onnan ismerjük meg magunkban és másokban is, hogy a fejlődést gátló akadályokat rombolja, és a lelket építi.
„A szerető szív vidám szív. Ne engedd, hogy a gondok úgy hatalmukba kerítsenek, hogy miattuk elfelejtesz örülni a feltámadt Krisztusnak. Mindnyájan Istenhez vágyódunk, a mennyországba, de hatalmunkban áll, hogy már most és itt nála legyünk a mennyben, s minden pillanatban boldogságban részesüljünk. Ez azt jelenti: szeressünk úgy, ahogyan ő szeret, segítsünk, ahogyan ő segít, adjunk, ahogyan ő ad, szolgáljunk, ahogy ő szolgál, mentsük meg az embert, ahogyan ő megment minket, huszonnégy órán át vele legyünk, és a legnyomorúságosabb öltözékben is felismerjük.” (Teréz anya: Öröm – részlet)
Baptista Művészeti Napok – hangverseny Kisújszálláson
A Baptista Művészeti Napok 2018-as programsorozatának kisújszállási hangversenye zajlott november 14-én a Vigadó épületében. A Baptista Alapfokú Művészeti Iskola, a Nagykun Baptista Oktatási Központ, a Baptista Szeretetszolgálat Kisújszállási Óvodája és a Kisújszállási Baptista Gyülekezet együttműködésével létrejött koncert felemelő művészeti élményekkel gazdagította a jelen lévő közönséget.
A világűrből érkezett a bibliai Szodoma elpusztítója
A Teremtés könyvében szereplő, Jordán-völgyben fekvő ősi várost a Biblia szerint lakóinak bűnei miatt kénköves és tüzes eső törölte el a föld színéről. Az eddig pusztán mitikus történetnek tartott katasztrófának egy új kutatás szerint azonban van némi valóságalapja: az American Schools of Oriental Research éves találkozóján tartott beszámoló szerint egy levegőben felrobbanó nagyobb meteor pusztította el a 25 kilométer széles régióban virágzó civilizációt.
A legnagyobb bronzkori lelőhelyet sikerült feltárnunk a területen, nagyon úgy néz ki, a bibliai Szodomára találtunk rá
– írta az ásatást vezető kutatócsoport a weboldalán.
A Tall el-Hammam ásatási helyszínen folyó vizsgálatok megállapították, hogy a Holt-tengertől északnyugatra fekvő térség 2500 éven keresztül folyamatosan lakott volt egészen a bronzkor végéig. Radiokarbonos vizsgálatok szerint viszont 3700 éve egy mostanáig ismeretlen kataklizma hirtelen véget vetett az itt található települések fejlődésének, az ősi civilizáció szőröstül-bőröstül eltűnt, néhány alapkövet leszámítva sem építmények, sem falak nem maradtak fenn az utókorra.
A pusztító mibenlétére többek között a megolvadt fazekak külső bevonatában talált cirkonkristályok utalnak
– az említett ásványok pillanatok alatt, extrém magas hőmérséklet hatására jöttek létre. A katasztrófa hatásait tovább fokozta, hogy nemcsak a környékbeli falvak és városok pusztultak el, a robbanás hatására a föld is terméketlenné vált. A számítások szerint 40 000–65 000 ember haláláért felelős az aszteroida.
Baptista Művészeti Napok 2018 – gálakoncert és díjátadó
Immár harmadik éve került megrendezésre a Baptista Művészeti Napok programsorozata. Az idei eseménysor záróakkordja a november 19-i gálakoncert és díjátadó ünnepség volt, amelynek ezúttal a Wesselényi Utcai Baptista Imaház adott otthont.
Tévedett-e valamiben Jézus Krisztus?
Isten ennek a világnak és minden életnek teremtője. Kezdetben az Ige Istennél volt. Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett. A Szent Szellem is részt vett a teremtés művében (1Móz 1,2b). A kivitelező – az építésvezető – Jézus Krisztus. Ő az Ige, aki nélkül semmi sem lett, ami létrejött. Nos, az Ige a történelem egy Isten által meghatározott pontján testté lett, amikor felragyogott a betlehemi csillag. Földre jövetelének célja a sátán által becsapott ember megmentése a kárhozattól.
Kedves nemzettársaim! Isten örök és megmásíthatatlan törvényei között van egy olyan is, amely úgy szól, hogy „a bűn zsoldja a halál”! Vétkeink elkövetése tehát szükségszerűen magával hozza az életvesztést. A bűn szerzőjét – Lucifert – teremtése alkalmával Isten bizonyos hatalommal ruházta fel. Vele szemben az emberi erő a bűn csatáját nem nyerheti meg. Ezért volt szükséges, hogy egy nála „hatalmasabb fegyveres” küzdjön meg vele az ember megmentéséért. S hogy Isten törvénye, amely a bűnre kimondott halálos ítéletre vonatkozott, ne sérüljön, Jézus Krisztus vállalta el a mi bűneinkért az életvesztést.
Miért tette ezt? Nos,
„Mert úgy szerette Isten a világot [az embert], hogy egyszülött Fiát adta…” (Jn 3,16).
Jézus Krisztus minden szava, cselekedete, életpéldája számunkra az egyedüli „mértékegység” a hitélet gyakorlati megélésében. Ha ő a legcsekélyebb dologban is tévedett volna, akkor mi lenne a garancia arra, hogy másban (például megváltói szerepében) ne tévedett volna?! Az ő isteni mivolta teljességgel kizárja a tévedéseket, ezért szükségszerű tudomásul vennünk, hogy minden szava, cselekedete számunkra üdvösségszerző iránymutatás.
Drága magyar testvéreim, álljon most előttünk egy-két ragyogó példa arra nézve, hogy Jézus tanítványai hogyan ültették gyakorlatba tanítását, életpéldáját. Péter apostol csodálatos pünkösdi prédikációjában azt tanácsolta hallgatóinak:
„Térjetek meg és keresztelkedjetek meg valamennyien a Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára…” (ApCsel 3,38)
Ezt a tanácsot viszont nem Péter „találta ki”! Ezt maga Jézus Krisztus mondta el tanítványainak a nagy misszióparancsban:
„Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül…” (Mk 16,16)
Jézus Krisztus a gyakorlatban is teljesítette kijelentését, amikor Keresztelő Jánoshoz ment arra kérve őt, hogy bemerítéssel keresztelje meg a Jordánban. János amikor felismerte, hogy Jézus az Istentől küldött Megváltó, és teljesen bűntelen, tiltakozott a bemerítése ellen, hiszen neki nincsen szüksége bűnbocsánatra! Ekkor Jézus egy alapvető fontosságú kijelentést tett:
„Engedj most, mert az illik hozzánk, hogy így töltsünk be minden igazságot.” (Mt 3,15)
Nos, ez döntő érv volt Keresztelő János számára is: amit Jézus „igazságnak” minősített, azt meg kell cselekedni! Bemerítette őt a Jordán vizében! Jézus példáját követte Szent István király is, amikor bemerítéses keresztséggel lépett a keresztények nagy családjába.
Még egy fontos megjegyzés: Jézus a sorrend meghatározásában sem tévedett: „Aki hisz és megkeresztelkedik…” Nem fordítva! Szomorúan hallottunk már jeles lelkészektől frappáns megállapítást: „De sok ördögöt megkereszteltem már…!” A jézusi sorrend alapvető fontosságú tehát. Adja Isten, hogy legyünk ebben a kérdésben is nagy Megváltónk követői, és nyerjük el az üdvösség drága honát!
Bátkai Sándor (Arad)
Elindult a Baptista Szeretetszolgálat 15. Cipősdoboz-akciója
A legendás akcióhős, a híres színész, Chuck Norris Magyarországra érkezett feleségével, és november 24-én este részt vett a Baptista Szeretetszolgálat karácsonyi jótékonysági rendezvényén, a Cipősdoboz-gálán. Ezzel útjára indította az országos akciót, amelynek során cipősdoboz-ajándékokat gyűjtünk a rászoruló gyermekeknek. A 15. nagyszabású jótékonysági akciónk nyitóeseményét a Papp László Budapest Sportarénában rendeztük meg.
