Kezdőlap Blog Oldal 329

Pafkó Tamás – A Biblia hitelessége

Budapesti baptista ifjúsági istentisztelet 2018. május 1-jén. Előadó: Pafkó Tamás lelkipásztor.

Házasság 2.0

A népszerű Gyűrű-kúra szerzőjének célja ezúttal az, hogy bemutassa azokat a szemlélet- és kapcsolatformáló lépéseket, amelyek által otthon, önerőből is hatalmas változások érhetők el.

Dare to date – Merj randizni!

Aukelien van Abbema holland pszichológus elsősorban keresztény egyedülállóknak szóló könyvében a randizást szélesebb perspektívába helyezi, amikor Istenhez, önmagunkhoz, a közösségünkhöz, illetve a másik személyhez fűződő kapcsolatunkat vizsgálja.

Bemerítés Rákoscsabán

Pünkösdi bemerítési istentisztelet. Igehirdető: Hegyi László. Textus: János 6,35–40. Bemerítkezők: Fodor Krisztina Dóra, Fodorné Bartók Krisztina Ágnes, Fodor Zoltán, Péter Máté, Baricsán Márk

Bemerítés Budaörsön

Pünkösd ünnepén olyan sokan jöttek el a Kőszikla gyülekezet istentiszteletére, hogy nem jutott mindenkinek ülőhely. A budaörsi gyülekezet által plántált BudaSzíve gyülekezet is jelen volt, hiszen a bemerítkezők közül az egyik egyetemista lány ennek az új gyülekezetnek lett a tagja. Összesen hárman vallották meg a hitüket és vállalták a hitvalló bemerítkezést. A bizonyságtételekben mindannyian beszámoltak olyan beszélgetésekről, amelyek mérföldkövek voltak a megtérésben. Ez is jelzi, hogy a személyes evangelizáció milyen fontos szolgálat. Az igehirdetést Fülöp Áron végezte. Reménységgel várjuk a folytatást!

Tegyetek tanítványommá minden népet!

„Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Jézus Krisztus nagy misszióparancsa, Mt 28,18–20)

Gyülekezetünk Isten országának kovásza ott, ahol élünk? Megváltoztatta már a mindennapi életgyakorlatát, szokásait a falunkban, városunkban? Valóságossá tudta tenni lakókörnyezetében Isten országának hitét? Az egész faluhoz, az egész városhoz küldött bennünket Krisztus, vagy csak egy kiválasztott kisebbséghez? Gyülekezetünk pótolhatatlan éltetője településünknek?

Első tétel

A misszióparancs látomása csak a szeretet közegében válik hatékonnyá. Egyedül a szeretet talál utat a nagy misszióparancs látomásának beteljesedéséhez.

Csak azoknak szabad a misszióparancs mennyei látomásának élniük, megvalósulásáért küzdeniük, akik szeretettől áthatott szívvel fáradoznak ezen. Ahogy Martin Luther King fogalmazta:

„A szolgálathoz nem kell egyetemi végzettség. Csak hálatelt szív kell hozzá, szeretettől áthatott lélek.”

Az isteni szeretet az, amellyel eltökélt, türelmes, jóságos, természetes, önzetlen és kitartó módon tudunk Krisztus munkatársai lenni a nagy látomás megvalósulásában. Enélkül a cél megvalósítása csak ügynöki feladat, csak öncélú hálózatépítés. Itt kell megértenünk, hogy a szeretet elsősorban közösségben gondolkodik. Ahogy Mózes sem látta saját egyéni léte további értelmét, ha a népét Isten eltörölné (2Móz 32,32), és ugyanígy gondolkodott Pál apostol is, amikor ezt írja:

„inkább én magam legyek átok alatt, Krisztustól elszakítva, az én testvéreim, az én test szerinti rokonaim helyett…” (Róm 9,3)

Isten közösségre hívott magával, de embertársainkkal is. A Krisztustól megragadott lélek a közösség isteni jövőjén fáradozik.

Második tétel

Jézus Krisztus halászni küldött, nem horgászni! Isten országának evangéliuma nemcsak az egyéneket, de a népeket is megváltoztatja.

Néha úgy tevékenykedünk mint kereszténység, mint gyülekezetek, mintha Jézus horgászni küldött volna bennünket, nem pedig halászni. Sajnálatos módon sokan úgy képzelik el a gyülekezet célját, a missziót, hogy minél többen legyenek a gyülekezetben, minél több missziós program legyen, hogy kapcsolatainkban minél többeknek bizonyságot tegyünk. Mintha Jézus Krisztus azt mondta volna, hogy menjetek el, és minden faluban és városban alapítsatok gyülekezeteket; menjetek el, és minden faluban és városban térítsétek az embereket; menjetek el, és minden faluban és városban tanítványozzátok az embereket. De Jézus ezt mondta: menjetek el, és tegyetek tanítvánnyá minden népet. Magyarul: menjetek el, és tegyétek tanítvánnyá a falut, a várost, az országot. Jézus hangsúlyozza: a népeket, a népet. Nem az emberekről mint különálló egyénekről beszél, hanem embercsoportokat, emberközösségeket állít középpontba.

Ma részint érthető a horgászatra való szűkítése Jézus parancsának, hiszen egyre inkább különálló emberekként gondolkodunk és viselkedünk, nem pedig közösségek részeként, közösségek tagjaiként. Emiatt nehéz elhinnünk, hogy Jézus célja megvalósítását közösségileg képzeli el. Pedig minden ezen a szemléleten múlik. Jézus Krisztus a világ megváltoztatását tekintve globalista: az egész emberiséget, minden népet tartva szem előtt. Ezért nem meglepő, hogy a testamentumában négyszer is a minden (összes, egész) szót használja, hiszen ő ténylegesen arra hatalmazza fel tanítványait, hogy minden népet az ő tanítványává tegyenek.

Harmadik tétel

A halászok nem várják, hanem bekerítik a halakat. Krisztus tanítványai a közösségeket akarják Jézus követőivé tenni.

A krisztusi tanítvány foglalkozik az egyes emberekkel is (szomszéd, munkatárs, egyesületi tag stb.), de nem veszti szem elől, hogy az egész közösségért küldetett. Ezért sokat foglalkoztatják ezek a kérdések: Hogyan nézne ki az a világ, amely teljesen Isten szerint működik? Hogy dolgoznának és vállalkoznának ott az emberek? Hogyan kereskednének ott? Hogy viszonyulnának ott egymáshoz? Hogy bánnának ott egymással, az állatokkal, a természettel? Hogy szerveznék ott az óvodát, az iskolát? Hogy tanítanának ott? Hogy közlekednének? Hogy néznének egymás szemébe, hogyan és miről beszélgetnének ott?

És ha mindez a mi falunkban, városunkban vagy kerületünkben válna valósággá? Gondolkodtunk már sokat ezen? Álmodoztunk erről? Ébresztett már bennünk Krisztus erős vágyat, hogy országa valóra váljon közöttünk? Vannak már konkrét elképzeléseink és terveink, hogyan segíthetjük a megvalósulását, hogyan vehetünk részt benne?

Pál apostolt úgy eltöltötte ez a látomás, hogy így vall:

„Az életem sem drága, csak hogy elvégezhessem futásomat és azt a szolgálatot, amelyet az Úr Jézustól azért kaptam, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról.” (ApCsel 20,24)

Mert vagy mi vagyunk azok, akik már látjuk ezt az országot, mert benne élünk, sőt bennünk él, vagy mi is csak ugyanúgy emberileg képzelődünk az ideális családról, iskoláról, településről és országról, mint bárki más.

Negyedik tétel

Csakis a mennyei látomás változtatja a tanítványt halásszá. Krisztus jövőképe teszi szenvedélyessé a tanítványokat.

Elsősorban Jézus Krisztus jövőképe – az a látomás, amikor már minden nép az ő tanítványa – ragadja magával a tanítványt, hogy aztán annak éljen, bármennyi is valósul meg belőle. Ahogy Mózest is Isten kijelentésének képe ragadta meg, amikor ezt mondta neki:

„El is megyek, hogy kimentsem őket Egyiptom kezéből, és elvigyem őket arról a földről egy jó és tágas földre, tejjel és mézzel folyó földre.” (2Móz 3,8)

Pedig sosem látta még Kánaánt, de vitte, vezette a népet az ígéret földjére. És ugyanígy történt Pál apostollal is a damaszkuszi úton, amiről Agrippa királynak így vallott:

„Nem voltam engedetlen a mennyei látomás iránt”.

És ment a látomás nyomán, hogy megnyissa a népek szemét, hogy Istenhez térjenek, bűnbocsánatot nyerjenek és örökséget a megszenteltettek között (ApCsel 26,18). És ugyanígy Jézus Krisztus előtt is teljesen egyértelmű volt, hogy mi Isten országának valósága. Ezért tudott olyan érzékletesen és hatalommal beszélni róla.

A nagy misszióparancs elsődlegesen tehát nem is parancs, hanem látomás. De ha

„nincs mennyei látás, a nép elvadul” (Péld 29,18; Károli).

Ezért ne akarja az megvalósítani, akit nem ragadott még magával a jézusi látomás valósága, aki még nem hisz benne, aki még azt gondolja, hogy csak az ő erején, lehetőségein és körülményein múlik annak megvalósíthatósága.

Jézus Krisztus hitt Isten országa valóságában, és ezért hirdette mindenütt Isten országának az evangéliumát.

Ötödik tétel

A szeretet résztvevő akar és tud lenni a falu és város életében. Nem fél a különféle hatások között, mert ismeri a benne levő Szentlélek erejét.

Hogy Jézus Krisztus látomása megragadja-e teljes lényünket, az kegyelem, még ha keresnünk is kell.

De hogy szeretjük-e embertársainkat, az jelentősen rajtunk múlik. Hiszen ha nem érzik, nem tapasztalják, hogy szeretjük őket, akkor azt sem fogják elhinni, hogy Isten országa, amit hirdetünk és terjesztünk, az jó lesz nekik, egyáltalán valóságos. Csak arra fognak gondolni, hogy be akarjuk őket cserkészni saját egyházunk, gyülekezetünk számára, hogy mi egyre többen legyünk.

Hogyan szeressük tehát népünket – ahol mi is élünk –, melyet Jézus tanítványává akarunk tenni, hogy betöltsük a nagy misszióparancs látomását?

Először is érdekeljen az életük, tudjuk meg, mivel foglalkoznak egyesével és közösségben:

  • Milyen gondjaik és örömeik vannak az óvodákban, iskolákban, a gondozókban, a rendelőkben, a rendőrségen, az önkormányzatnál, a szervezeteikben?
  • Hogyan próbálkoznak jobbá és hatékonyabbá tenni a közösség életét?
  • Hogyan vehetünk mi is részt az ő mindennapjaikban, azokban a tevékenységekben, amelyekben szépre, jóra és igazra törekszenek?
  • Hogyan tudjuk ezek iránt kifejezni tiszteletünket és elismerésünket? Mert a krisztusi szeretet ott van, amikor ünnepel az iskola, amikor emlékezik a falu, amikor programot szervez a város. A krisztusi szeretet akkor is vissza-visszajár érdeklődve és támogatva, amikor már gyermeke rég nem jár abba az óvodába, iskolába.

A krisztusi szeretet megtalálja annak alkalmait, amikor embereknek, intézményeknek és csoportoknak megköszönheti és elismerheti a munkáját.

A krisztusi szeretet megtalálja annak módját, hogyan tudja őket bátorítani, segíteni, hogy még gyümölcsözőbb legyen a közösségért végzett szolgálatuk.

A krisztusi szeretet lépésről lépésre kikutatja és megismeri működésüket, szokásaikat, azt, ami nekik fontos és értékes.

A krisztusi szeretet részt vesz abban, ami számukra fontos: ünnepek, találkozók, rendezvények. A krisztusi szeretet nem gondolja önhitten, hogy nekik kell őt megismerniük, hozzá csatlakozniuk.

A krisztusi szeretet nem fél kitenni magát az emberi hatásoknak, mert tudja, amit János apostol is meggyőződéssel írt a többi tanítványnak:

„Ti Istentől valók vagytok, gyermekeim, és legyőztétek őket, mert nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki a világban van.” (1Jn 4,4)

A krisztusi szeretet biztos a hit győzelmében:

„Mert aki Istentől született, az legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” (1Jn 5,4)

A krisztusi szeretet ezért tud úgy jelen lenni a településen, hogy számíthassanak rá. A krisztusi szeretet köztük akar lenni, és közösséget akar vállalni velük, ahogy Jézus Krisztus tette.

Ez azoknak a titka, akiket megragadott a Mester végső látomása iránti olthatatlan szenvedély.

Aki azt hiszi, hogy ez a valóságos és tevékeny jelenlét nem Krisztus missziója, nem élő és ható bizonyságtétel, az még nem hisz eléggé a benne élő Szentlélekben, aki az erő, a szeretet és a józanság Lelke, aki átformálja az emberi szívet, a népekét is.

Beszámoló a tömbösített lelkipásztori képzésről

Teológiai hallgatók és tanárok Berkenyén

A Baptista Teológiai Akadémia képzésének előrelépését méltatja, hogy másodjára valósult meg kihelyezett lelkészképzés a nógrádi Berkenyén.

Pünkösd a korszakváltás

Fotó: Helaine Chardon

Izraelben a betakarítás végén, húsvét után 50 nappal következett a hetek ünnepe. Ekkor elzarándokoltak az emberek Jeruzsálembe, áldozatot mutattak be, és dicsérték az Istent! Ezen az ünnepen mindig elhangzott Habakuk próféciája:

„Témán felől jön az Isten, Párán hegyéről a Szent. Fensége beborítja az eget, dicsőségével megtelik a föld. Ragyogása maga a világosság, fénysugarak villognak mellette: abban rejtőzik az ereje. Előtte dögvész jár, lába nyomán láz támad. Megáll, és megrendíti a földet, szétnéz, és megriasztja a népeket. Az ősi hegyek szétporlanak, lesüllyednek az ősrégi halmok; ősrégi ösvényeken jár.” (Hab 3,3–6)

Kr. u. 30 körül Jeruzsálemben valószínűleg Habakuk próféta szavait harsogták a felolvasók, amikor egy váratlan, furcsa esemény történt! A Szentlélek kiáradt, pünkösd valósága új tartalommal töltötte meg az ünnepet. Isten a hetek ünnepén egy új korszak kezdetét indítja el, amit különböző módon nevezhetünk: pogányok vagy a kegyelem korszaka, a Szentlélek korszaka, illetve a gyülekezet korszaka. Nézzük meg, mit jelentek ezek a korszakok!

Pogányok korszaka

A korszakváltás abban nyilvánult meg, hogy először Izrael házához küldetett az evangélium. Ezt látjuk Jézus szavaiban, amikor a tanítványokat kiküldi:

„Pogányokhoz vezető útra ne térjetek le, samaritánusok városába ne menjetek be, inkább menjetek Izrael házának elveszett juhaihoz!” (Mt 10,5–9)

Pünkösdkor azonban kinyílt a kapu, és minden ember felé áradt a kegyelem. Ennek az előképe megjelenik Jézus szolgálatában, amikor a kánaánita asszony lányát meggyógyítja (Mt 15,22–28). Péter különös álma egyértelműen jelezte, hogy Kornéliusz házában elkezdődött valami teljesen új korszak! A pogányoké is az evangélium! Az első gyülekezet küldetése így hangzott:

„Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig.” (ApCsel 1,8)

Azonban Jeruzsálemben olyan jól mentek a dolgok, hogy rövid idő alatt egy megagyülekezet alakult. A több ezer fős gyülekezet működése az apostolok és a tagok minden energiáját felemésztette. Elfelejtették, hogy az evangélium a pogányoké is! Nem mentek Júdeába, Samáriába és más népek közé. Úgy tűnik, Isten ezt nem nézte jó szemmel, mert az ApCsel 8,1-ben minden megváltozik. Jön az üldözés, és már indulnak is Júdeába, Samáriába és ki hol tud menedéket találni. Elkezdődik a világmisszió. Isten megengedte az üldöztetést, csak azért, hogy a kényelmi zónából kimozdítsa a gyülekezetet. Ma is megteheti ezt? Szeretnénk?

Szentlélek korszaka

„Azután kitöltöm majd lelkemet minden emberre. Fiaitok és leányaitok prófétálni fognak, véneitek álmokat álmodnak, ifjaitok látomásokat látnak. Még a szolgákra és szolgálókra is kitöltöm lelkemet abban az időben.” (Jóel 3,1–3)

Pünkösd előtt volt egy ige, prófécia, ami pünkösdkor élővé, valósággá vált. Ma is tapasztaljuk ezt a folyamatot. A Szentlélek először elhelyezi a szívünkbe az igét, és amikor eljön az ideje, elkezd látható módon beteljesedni. Amikor halljuk az igét, a szívünkbe hull, mint egy mag. Ha a szívünk jó föld, nem sok idő múlva harminc-, hatvan- vagy százannyit terem! Amikor a Szentlélek megeleveníti az igét, ott mindig történik valami! Higgyünk ebben!

A gyülekezetek korszaka

Jézus halála sokkolta a tanítványokat. Isten jelenléte nélkül, félelmükben bezárkóznak (Jn 20,19–20). Pünkösdkor azonban minden megváltozik! Bátrak lesznek, megalkuvás nélkül prédikálnak, így születik meg a gyülekezet. Pünkösd a gyülekezet születésének ünnepe! A korszakváltást a Szentlélek jelenléte hozta el. Isten Szentlélek általi jelenléte nélkül félünk és bezárkózunk. Talán sok hívő és sok gyülekezet ezért nem növekszik. Bemennek az imaházakba, becsukják az ajtót, és ezt mondják: „Örüljünk, hogy élünk!” Ma is szükség van arra, hogy a „pünkösdi tűz” ránk szálljon, hogy kirobbantson bennünket a bűneinkből, félelmeinkből!

A te életedben megtapasztaltad már ezeknek a korszakváltásoknak az áldásait? Amikor betölt a Szentlélek, akkor többet ad, mint ami szükséges! Ilyenkor nem szabad leragadni ott, hogy „Áldj meg engem, Uram!” – ha megáld, akkor adni kell az áldásból másnak is! Ez a küldetésünk!

Pünkösdi célgyűjtés: Bibliai Családi Park

Gyülekezeteinkben pünkösd ünnepén új missziós lehetőség kerül előtérbe. Az Országos Tanács döntése alapján idei pünkösdi célgyűjtésünkkel a Bibliai Családi Park megvalósítását segíthetjük elő.

Magyarországi Baptista Cigánymisszió

A 1990-es évek elejétől napjainkig mindig voltak és vannak olyan szolgálók, akik szívükön viselik a cigányok közötti missziómunkát. Az egyház cigánymissziós bizottsága Kovács Bálint elnökletével koordinálja, segíti a Magyarországi Baptista Cigánymisszió több mint harminc gyülekezetének, közösségének életét, ahol hétről hétre több mint 400-an hallgatják az evangéliumot. Ugyanakkor az egyház több ezer magyarországi cigány gyermeket és felnőttet támogat oktatási és szociális intézményeiben, közösségi házakban történő foglalkoztatás, felzárkóztató, tehetséggondozó, személyiség- és közösségfejlesztő, hitéleti, illetve segélyprogramokon keresztül, ezzel is hozzájárulva a magyar társadalom építéséhez.

„Hiszem, hogy Isten egy új időt, új lehetőséget hozott el a cigány embereknek a mi korunkban. Jézus Krisztus evangéliuma elérte őket is, létrejönnek gyülekezetek, közösségek. Fontos, hogy ezek a közösségek erősödjenek és összekapcsolódjanak a már korábban megalakult nem cigány gyülekezetekkel, szolgálattevőkkel, a különféle társadalmi közösségekkel. Országunk és azon belül egyházunk jövője szempontjából nagyon fontos a cigánymisszió és az, hogy ez a szolgálati terület összeépüljön és együtt növekedjen a különböző egyéb missziói területekkel. Fontos, hogy a cigány emberek megtalálják a lelki otthonukat ezekben a közösségekben, és az evangéliummal átitatva, de az ő kultúrájuknak megfelelően tudják élni hitéletüket és a mindennapjaikat. Bátorítom azokat, akik elhívást éreznek erre a szolgálatra, hogy kapcsolódjanak be egyházunk cigánymissziójába, és dolgozzanak együtt azokkal, akik már ebben szolgálnak!” (Papp János egyházelnök)

Valljuk és tapasztaljuk, hogy az Istennel élő ember igazán helyreáll, megújul, és ennek nyomán láthatóak az életváltozások a gyakorlati életben. Látható a változás az életkörülményeiken, a gondolkodás, a gyermeknevelés, a lakókörnyezet megszépítésén, rendben tartásán, békés kapcsolataikon keresztül.

A baptista cigánymisszió célja az elesettek felkarolása és a lelki sebek gyógyítása, a gyermek-, ifjúsági és női munka fejlesztése és terjesztése, a megtérők lelkigondozása és tanítványozása, új, helyi szolgálók kinevelése. A rendszeres istentiszteleti alkalmak mellett elengedhetetlen az egyéni szükségletekre épülő lelkigondozói, életvezetési, tanácsadási szolgálat, valamint a fizikai szükségletek kielégítése. Cél, hogy a cigány emberek, családok és közösségek lelki egészsége helyreálljon, hogy példák legyenek környezetük számára, hogy cigányok és nem cigányok együtt tegyenek a békés társadalmi együttélésért.

A cigánymissziót körülöleli és szükségleti alapon támogatja az egyházon belüli oktatás, szociális munka, a magyar gyülekezetek, a foglalkoztatás, a nevelőszülői hálózat, a segélyakciók, valamint a társadalmi partnerek. Az egyházunk kereteiben működő gyülekezeteink, oktatási, szociális, karitatív intézményeink és szervezeteink munkája nyomán nap mint nap több tízezer emberért vállalunk felelősséget hazánkban és határainkon túl is. Jelentős szerepet vállalunk tevékenységeink körében a rászorulók, köztük a hátrányos helyzetű, cigány emberek támogatásában is.

Látásunk, hogy az újjászületett, lelkileg felnőtt cigány emberek és közösségek új embereket és közösségeket nyerjenek meg Jézus Krisztusnak, Isten országának. Ehhez pedig minden eszközt meg kell ragadnunk.

Kérjük és várjuk…

…azoknak a gyülekezeteknek a jelentkezését, akik készek fogadni egy-egy cigány szolgálócsoportot, amikor a testvérek kölcsönösen jobban megismerhetik egymás életét, szolgálatát. Ugyanígy szívesen várjuk a cigány gyülekezetekbe is nem cigány testvérek alkalmi szolgálatát.

Cigánymissziós szolgálatunkra kérjük a testvérek ima-, erkölcsi és anyagi támogatását, és várjuk szeretettel azokat, akik elhívást éreznek ebbe a nem egyszerű, de annál csodálatosabb misszióba.

Keressen bennünket:

Magyarországi Baptista Cigánymisszió
1068 Budapest, Benczúr u. 31.

Kovács Bálint misszióvezető
Tel.: +36 20 886 1927
E-mail: kovacs.balint@baptist.hu
info@ciganymisszio.baptist.hu
Web: www.ciganymisszio.baptist.hu

Az MBE technikai száma: 0286
Adományszámla: OTP Bank Nyrt.
11706016-20213558
Közlemény: Cigánymisszió

Iratkozzon fel hírlevelünkre!