A Wesselényi utcai gyülekezet – többéves hagyományát megőrizve – csendesnapokra vonult el szeptember utolsó, gyönyörű napsütéses hétvégéjén a vajtai Zichy-kastélyba.

A több mint 200 fős népes gyülekezetben a legkisebbektől egészen az aggkorukat élőkig képviselte magát minden korosztály. A hétvége témája „Isten ismeretének mélysége és különböző útjai”.

A pénteki játékos, jókedvű szeretetközösséget a szombati tanítás, valamint az elmélkedésre ösztönző imaséta tette tartalmassá. A délután pihenésre, sportolásra, kötetlen beszélgetésekre adott lehetőséget, este pedig a bizonyságok fellegei vettek körül minket, amit a vasárnapi úrvacsorában éltünk meg igazán.

De ne szaladjunk ennyire előre, egy kicsit nézzünk a mélyére a dolgoknak.

Ki ne szembesülne azzal, hogy nem vagyunk egyformák?

Sem külsőleg (még szerencse), sem belsőleg, lelki alkatunkat tekintve nem hasonlítunk egymásra. Hogy ki hogyan éli meg a hitéletét, az nagyon sok mindentől függ.

Mint ahogy a gyermekek személyiségfejlődését is befolyásolják a rájuk ható külső tényezők, úgy hitéletünk alakulására is hatással van a környezetünk, a családunk, a gyülekezet… és legfőképp az alapvető – Istentől kapott, egyedi – személyiségünk.

Minden hívő ember élete folyamán minél közelebb szeretne kerülni Istenhez.

A keresztény spiritualitás lényege, hogy megtapasztaljuk, viszonozzuk és továbbadjuk Isten szeretetét.

Spirituális temperamentumok

Gary Thomas Megszentelt utak című könyvében mutatja be ezt a folyamatot.

A szombati előadásban Heizer Tamás lelkipásztor spirituális temperamentumokként fogalmazta meg számunkra a kilenc típusba sorolt lelki alkatot:
1. Természetkedvelő
2. Érzékelő
3. Hagyománytisztelő
4. Aszkéta
5. Aktivista
6. Gondoskodó
7. Rajongó
8. Szemlélődő
9. Intellektuális.

A típusok ismertetése hasonló felépítést mutatott. Mindegyiknek bemutatta a legfőbb jellemzőit, majd bibliai példákkal szemléltette – külön kiemelve a Jézus által megélt hasonló életformát. Ezek után már könnyen ráismerhettünk egy-egy híres ember munkásságában, életgyakorlatában az általa képviselt lelki alkatra. A tanítás egyik fő célja az volt, hogy magunkban is felismerjük: milyen utat járunk Isten megismerésében.

Önismeretünk mértéke szerint hamar ráéreztünk, melyek azok a jellemzők, amelyek általunk elfogadottak és követendőek, és melyek azok, amelyek esetleg irritálnak vagy számunkra idegesítőek. A különbözőségeink miatt általában más típusba sorolt lelki alkatot/alkatokat éreztünk magunkénak, és másokat irritálónak, de a testvéri egységben a lelkipásztor arra is rámutatott, hogy milyen kísértései, olykor kisiklásai lehetnek egy-egy spirituális temperamentum eltúlzott gyakorlásának, fokozott megélésének. Így aztán egyre izgalmasabbá vált, hogy milyenek is vagyunk a lelki életünkben a saját és a környezetünk „szemüvegén” keresztül.

Imaséta

Azért, hogy a hallottakat megfelelően fel is tudjuk dolgozni, az előadás után mindnyájunkat csendes imasétára invitáltak a szervezők. Az előre berendezett kilenc terem valamelyikében először a spirituális temperamentumunknak megfelelő, majd a számunkra leginkább elfogadhatatlannak tűnő lelki alkat ránk gyakorolt hatását élhettük meg gyakorlati feladatokon keresztül.

A csodás épület gyönyörű termei, valamint a kastélypark hangulata is segítette a feladatokon való elmélyülést. Volt, ahol az egyházi és gyülekezeti múltat jelenítették meg számunkra a krisztusi szentségjegyekkel, volt, ahol az érzelmeinkre hatva lelkesített a látott és hallott videóbejátszás, megint máshol művészi képi illusztrációk vagy irodalmi értékű idézetek hatására élhettük meg különböző módokon az Istenhez fordulásunkat.

Összegzés

Folytathatnám a sort, azonban inkább néhány nagyon fontos dologra irányítanám rá a figyelmet összegzésképpen:
• Jézusban mindegyik spirituális temperamentum megvolt.
• Az Isten ismeretére törekvő bármelyik mód válhat öncélúvá.
• A különböző egyházak egyes spirituális temperamentumokat kiemelnek liturgiájukban, hitéleti megnyilvánulásaikban, némelyeket pedig mellőznek, megtűrnek.
• Gyülekezeteinkben nem lehet cél a homogén közösségek kialakítása, mert azok egy idő után csak egyfajta klubtevékenységet töltenének be.
• Ne feledkezzünk meg soha arról, hogy Jézus ma is él, és képes ma is formálni az életünket, a hitéletünket és a lelki alkatunkat is.

Napzárás szombaton

Megtapasztalásaikról szóló beszámolókat hallhattunk több testvérünktől a szombati este folyamán, és akik még éberek voltak a késő esti órákban is, azok egy szintén tanulságos, olasz vígjáték (Ha Isten is úgy akarja) megtekintésével zárhatták a napot.

Úrvacsorai közösség

Felkészült és nagyon profi fiatal zenészeink vezetésével az Istent dicsőítő énekek átszőtték a napjainkat, így vasárnap reggel is énekekkel hangolódtunk a meghitt úrvacsorai közösségbe, ahol először Hetényi Attila lelkipásztor testvért hallgathattuk meg, aki nagyon gyakorlati, napjaink aktualitását is érintő ószövetségi történet alapján (Ézs 43,8–11) hívta fel a figyelmünket arra, hogy Isten ma is mozgósítani akarja a népét, tanúknak hív minket, hogy a múlt ismeretével (golgotai kegyelem) a jelenben cselekedjünk tudatosan.

Réz Ádám újszövetségi igék (Kol 2,1–2) alapján biztatott arra, hogy életvitelünkkel, beszédünkkel mi is tudunk hitet ébreszteni másokban. A megváltás titkát kell megfejtenünk, ami hitet szülhet bennünk és általunk. Kübler Dániel a Fil 3,7–11 alapján elhangzott igehirdetése által azt mutatta meg számunkra, hogy Isten megismerésének ára van. Saját döntésünk alapján (felismerésből) kell „kárnak és szemétnek” ítélnünk életvitelünk bizonyos formáit vagy téves gondolkodásunkat. Viszont Jézus megismerése és a vele való találkozás erőt ad ahhoz, hogy az örök életbe vetett reményünk sugározzon az életünkből.

Ezt követően Kübler János lelkipásztorunk vezetésével járultunk az úrvacsorához.

Jó volt együtt!

A mellékelt kép is illusztrálja, hogy mennyire jól éreztük magunkat, amihez a kastély személyzete is hozzájárult kényelmünket biztosítva.

Az Istent dicsőítő énekeink egyik sora így szólt:

„Fehér ruhát nyer, s életet, ki megtalál téged.”

Erre kaptunk biztatást, és ezt éreztük ott – a sokszínű közösségünkben –, amit szeretettel kívánok a testvéreknek is.

BaRi

Megosztás