2Kir 2,6–15
Stafétaátadás. Elizeus nem Illés másolata, hanem hűséges tanítványból lett örökös a szolgálatban. Őszintén vágyakozott a mesterében lakozó lélekre, méghozzá kétszeres részben, amivel kifejezte – ahogy Illés is palástja ráterítésekor –, hogy utódja a küldetésben. Tanítványként követte mesterét az utolsó úton is, nem hagyta magára sem Bételnél, sem Jerikónál. Kitartása nem csupán emberi ragaszkodás volt, hanem mély vágy arra, hogy amit Illés hordozott...
