Az öregek koronája: az unokák
és a fiak ékessége az atyák.
(Péld 17,6)

A fenti igevers mindkét igazságát megtapasztaltam. Először azt, hogy büszke lehetek édesapámra, akkor is, ha a szocializmus idején nem a lelkipásztor édesapával büszkélkedtek, hanem amint József Attila „A proletár fiú verse” című művében írja, a fizikai munkás apával: „Az én apám reggeltől estig izzadva lót, fut, robotol. Az én apámnál nincs jobb ember, nincs, nincs sehol.”