A hónap igéje

„Ti azért kutatjátok az Írásokat, mert azt gondoljátok, hogy azokban van az örök életetek: pedig azok rólam tesznek tanúbizonyságot, hogy életetek legyen.” (Jn 5,39)

A hónap gondolata

Jézus korának írástudói, vallási elöljárói elszántan kutatták az Írásokat. Mégsem vitte ez őket közelebb ahhoz, Akiről valójában szólnak, és Aki egyedül tud örök életet adni. Ahogyan ma olvassuk ezt az igét, kézenfekvő a gondolat: az „Írások kutatása” lényegében egyenlő a Biblia-olvasásunkkal. Érdemes azonban kicsit megvizsgálnunk a kutat szót. Manapság különösen tudományos vagy szellemi vizsgálódásra használjuk, de egy réges-régi magyar nyelvi szótár így fogalmazta meg: „Oly emberről mondják, ki valamit a legnagyobb szorgalommal keres, miszerént mind azt összevissza motozza, forgatja, hányja veti…” Eltökéltség volt a Jézus korabeli írástudókban is, mégsem ismerték fel a testté lett Igét, aki a szemük előtt állt és önmagáról tett bizonyságot. Lehetséges tehát, hogy nem elég csupán olvasnunk az igét, hanem tiszta szívből a mélyére ásva, buzgón, magunkban forgatva juthatunk el igazi, Jézus Krisztusból táplálkozó életre?

A hónap kérdései

Kutatjuk-e az Írásokat? (Mennyi elszántsággal és milyen rendszerességgel?) Ha átgondoljuk, mire jutunk, valójában mi a személyes célunk a Biblia olvasásával? Elképzelhető, hogy inkább kötelességtudatból tesszük? Tudjuk-e igazán közel engedni Isten igéjét a szívünkhöz? Megtaláljuk-e az Úr Jézust benne, mögötte?

A hónap imája

Úr Jézus, köszönjük, hogy belőled fakad igazi élet számunkra. Szeretnénk ezt megragadni, nemcsak most, hanem minden napon. Szükségünk van rád és átformáló kegyelmedre. Ámen.