Kezdőlap Blog Oldal 533

Szeretetházi rovatindító

A bibliai Filadelfia

Az ókori ammoniták egyik városának a neve Philadelphia. Én a Bibliában találkoztam először ezzel a helységnévvel. János apostol hét levelének egyikét a filadelfiai gyülekezetnek címezte. Amikor elérkezett az üldözések és a próbák ideje, ez a lelki közösség állhatatosnak és hűségesnek bizonyult.

Egyházunkat abban az időben baptista hitközségnek nevezték. A fejlődő gyülekezetek tagságának idős és rászoruló tagjait azzal a kitüntetéssel ajándékozták meg, hogy befogadták az akkor még Bethesdának nevezett „Filadelfiába”, vagyis a kiskőrösi szeretetházba. Hivatalosan csak az utóbbi évtizedben vált ismertté hazánk ilyen jellegű intézményei között a Kiskőrösi Szeretetház. Egészen hivatalosan ezen a néven „fut” ma az idősek menedékházai között: Filadelfia Integrált Szociális Intézmény.

Filadelfiába költöztünk…

Feleségemmel sosem volt „saját házunk” életünk során, de mindig megadta mennyei Atyánk, hogy családi lakóhelyünk a szeretet otthona tudott lenni, igazi „szeretett ház”. Ezzel a váradalommal érkeztünk négy hónappal ezelőtt „Filadelfiába”, jelenlegi – és véglegesnek látszó otthonunkba. Itt mi most már igazán „dörzsölt” ligatagoknak számítunk. Valaki megtanította velünk, hogy legalább fél évnek kell eltelnie ahhoz, hogy valaki otthon érezze magát ebben az otthonban. Ehhez képest „rá kell kapcsolnunk”, mert már nem sok időnk van a „honosításig”.

Évekkel ezelőtt jelentkeztünk „lakónak”, amikor már listás volt a bejuthatás lehetősége. Ez a „szitu” azóta sem változott, buzdítom hát az idősödő atyámfiait és -lányait, hogy próbáljanak mielőbb döntésre jutni az utolsó állomás megválasztásának a kérdésében.

„Bár kevés erőd van…”

Filadelfiáról, vagyis az ott élő gyülekezetről megrendítően szép nyilatkozatot hagyományozott ránk a Szentlélek. Nekik ez elismerés volt, nekünk pedig, az itt élő „filadelfiai” lelki közösségnek követelmény és bátorítás.

„Bár kevés erőd van” – ez az első, amit minden szeretetotthonban élő lakótársam érez, tapasztal, velem együtt. Ráadásul ez a kevés erő is naponként fogyatkozik, egyre inkább rászorulunk a mennyei és a földi szolgáló „angyalok” támogató szeretetére.

Védjegyünk ez a gyönyörű biztatás: „Én szeretlek téged!” Nem lehet a válaszunk se más, mint ez a naponkénti nyilatkozatunk, hogy mi is szeretjük Istent, és bizalommal, reménységgel tekintünk a „nyitott ajtó”-ra, mely vár ránk a túlsó parton.

A mennyei átjáró

Tudomásul vesszük és tudjuk, hogy a szeretetház nem kórház, ahonnét gyógyulva távoznak a lakók, hanem átjáró a menny felé – a hűségesek számára. Olyan világba vágyunk és menetelünk, ahol a Bárány vesz pártfogásba bennünket, és letöröl szemünkről minden könnyet (Jel 7,13–17).

Itt a mi kedves „Filadelfiánkban” hetenként háromszor gyűlünk össze barátságos imatermünkben, hogy hálát adjunk és erőt merítsünk újra meg újra az „élet vizének forrásából”. Jó igei tanítóink vannak. Fiatal lelkipásztorunk mindig felkészülten terelget bennünket a „folyóvíz mellé”. A kiskőrösi „nagy” gyülekezet is mint egy szórványra gondol ránk, és az onnét kiküldött igeszólók is áldott munkát végeznek közöttünk.

Virágzó ágak, látogassátok meg gyökereiteket!

Ez alkalommal szeretettel bátorítom közösségünk kisebb-nagyobb mozgékony gyülekezeteit: ti is látogassatok meg bennünket időnként. Ti vagytok a virágzó és termő ágak, de talán mi lehettünk és lehetünk a gyökérzet. Buzgó imádságaink kísérik szolgáló életeteket – utolsó leheletünkig.

99. születésnap a Filadelfia Integrált Szociális Intézményben Forrás: Baptista Idősek Otthona, Facebook

Ebben a gyülekezetben szinte mindenki idős, élemedett korú, éltes, hajlott korú, koros, vén, agg, öreg – anyóka és apóka. Ezek nem csúfnevek, mert éppen ránk illenek. Hajdanában egy 60–70 éves nő vagy férfi már aggastyánnak számított. Filadelfiánkban néhányan egy lépésnyire vannak a századik évfordulójuktól. „Hölgyeknél” ilyenkor a száz szál rózsa az illendőség, és a sok-sok együttérző jókívánság.

Csak egy kis kitérő

Bányai Jenő ének-zene mester neve ismert a magyar gyülekezetekben. Özvegye, Ilonka néni szintén a „százados” várományosai között él a ház egyik szobájában. Mi, nyolcvanasok csak dünnyögünk megilletődve, mikor felhangzik a köszöntő ének: „Íme, mi üdvözlünk… születésed napján!”

Ez már történelem…

A szeretetház fekvése ideális. Fiatalkoromban, mint kis kezdő pásztor, az ide 30 kilométernyire fekvő Orgoványon szolgáltam. Egy nagy szőlőbirtok közepén állt a régi aggmenházi épület. Akkor ez egy jelentős mezőgazdasági objektum volt szőlőskerttel, konyhakerttel. Az udvaron sertésólak, baromfikülönítmény. A tél beálltával mi is jöttünk disznótorozni a gondnokcsaládhoz. Tölgyes Izsák bácsi és felesége, valamint a fiuk, Tamás, akivel összebarátkoztam, ők igyekeztek otthonná tenni az átalakított szobákat a gondozottak számára.

Abban az időben (múlt század, ötvenes évek) a baptista gyülekezetek rendszeresen gondoskodtak az itt élők ellátásáról. A női körök száraztésztával, befőttekkel és lekvárokkal igyekeztek besegíteni az élelmezésbe. A közeli gyülekezetekből takarítóbrigádok jelentkeztek, hogy segítenék elvégezni a tavaszi vagy az őszi nagytakarítást az intézetben. Egyik gyülekezet ágyneművel jelentkezett, egy másik az összes ablakra függönyöket készített. Távolabbi gyülekezetek liszttel, húsfélével, zöldséggel, gyümölcsfélével támogatták az intézetet, hogy otthonos legyen minden lakó számára ez a hely.

Mindezeket nem azért sorolom, mintha szükséget szenvedne napjainkban bárki is közöttünk, hanem azért, hátha felébred a felelősségérzet valakinek a szívében. Tapasztalatom szerint egyeseknek az sincs tudomásában, hogy baptista közösségünknek vannak szeretetházai, és van számos egyéb intézmény, ahol nagy áldozatkészséggel és odafigyeléssel gondoskodnak az élet hajótörötteiről az állam és az egyházak illetékesei.

Az asztal terítve

Mi hálásak vagyunk a „mindennapi kenyér”-ért, a szeretetteljes gondoskodásért, panaszra nincs okunk. Étkezés előtti énekünk két sora ezt így mondja: „Az asztal terítve, immár minden kész. Gazdagon terített a mennyei kéz.”

Robinson-sziget

Sokaknak itt a legnagyobb gondja és bánata a magánosság. Bizonyos mértékben olyan ez a hely, mint Robinson szigete. Csak az a jó, hogy ma is van néhány hű szolga, aki társa akar lenni a társtalannak, aki rendszeresen kötelességének érzi az egyedül lévőkkel való kapcsolatápolást, kapcsolatfenntartást. – Gyertek és lássátok!

Aki internetet is használ, megtalálhat bennünket ezeken a címeken: filadelfia@baptist.hu, vagy http://www.filadelfia.baptist.hu.

Lelkipásztor-beiktatás Monoron

Pár nap eltéréssel pont egy évet várt a monori gyülekezet új lelkipásztorára. 2017. szeptember 10-én búcsúztattuk Seres Győzőt, aki nyolc évig pásztorolta gyülekezetünket, és 2018. szeptember 8-án volt az ünnepélyes beiktatása Matuz József lelkipásztornak, aki Gyuláról érkezett a gyülekezetünk meghívására.

Magyarországra érkezik Philip Yancey

A Harmat Kiadó meghívására Magyarországra érkezik Philip Yancey, korunk egyik legnépszerűbb keresztény írója, aki október 12-én a Debreceni Református Nagytemplomban, 13-án pedig a budapesti Deák téri evangélikus templomban tart ingyenes előadást. A szerző – akinek könyveit világszerte negyven nyelven, több mint 15 millió példányban adták ki – Hol van Isten, amikor fáj? címmel megrendezett eladói körútja során Kárpátaljára is ellátogat.

Lezárult a baptista ünnepi hét Szombathelyen

A gyülekezet két évtizedes fennállása adta az apropóját a közösséget és az érdeklődőket is megmozgató programsorozatnak. A szombati emléknapon autentikus viseletbe öltözött hagyományőrzők mutatták be, hogyan készültek a 16. századi ételeik.

„Ősz fő előtt kelj fel…”

Emlékszem, gyerekkoromban alig vártam, hogy idősebb legyek, hogy magas sarkú cipőben billeghessek és pénzt keressek… Ma, 50 évesen már nem akarom, hogy gyorsabban teljen az idő, mégis úgy érzem, mintha az évek egyre gyorsabban peregnének. Idős emberekkel foglalkozó szociális munkásként nagyon hálás vagyok azért, mert néha láthatom, hogyan lehet méltósággal megélni az idősödés folyamatát, a nyugdíjba vonulást és az időskort.

Nekem személy szerint sokat jelentenek azok az idős emberek, akik tartással, a fiatalok iránti türelemmel, a változások iránti nyitottsággal élték/élik az életüket. Gondolom, kedves olvasó, hogy ha megállsz egy pillanatra, neked is eszedbe jut néhány ilyen személy. Életkortól függetlenül nagy felelősség, nagy lehetőség, nagy döntés, hogyan éli meg az ember az életét, és ők úgy tették, hogy hatással lettek az életünkre.

A WHO szerint 50–60 éves korig az áthajlás kora, 60–75-ig az idősödés kora, 75–90-ig az időskor, 90 felett az aggkor, 100 felett pedig a matuzsálemi kor vár ránk. Mint az áthajlás korába éppen csak belépett, hitelesen nem tudok arról írni, mit érez és él meg egy idős ember. Azt azonban igen, hogy mit mond az Ige:

„Ősz fő előtt kelj fel, s tiszteld az öregember személyét: félj az Úrtól, a te Istenedtől: én vagyok az Úr!” (3Móz 19,32)

A tisztelet tehát Istentől kapott kötelesség, nem érdem alapján jár, és nem csupán a szüleinkre vonatkozik, hanem valamennyi idős személyre.

Most írhatnék arról, hogy az idősek társadalmi megítélése mennyire megváltozott. A praktikus tudás milyen gyorsan elértéktelenedik… De nem teszem. Tudom és érzékelem a vívódást a korosztályomban, akik őrlődnek elődeik és utódaik szükségleteinek kielégítése között. De most nem róluk kell írnom. Hiszem, hogy nem lettek lelketlenek a „fiatalok”, és félek, hogy utódainkat meg akarjuk kímélni az élettől. Erről akarok írni. Meg akarjuk kímélni őket az élettől, a pottyanástól, a sírástól, a fájdalomtól… és az öregtől. Pedig még a mesében is jól jár az, aki tisztelettel köszön: Jó napot, Öreganyám! Mert Öreganyám nem megsértődik, hogy leöregezték, hanem útba igazít, elmondja, hogyan lehet kiállni a próbákat. Mert a régiek mertek és tudtak mesélni az életről. A szépségről, az értékről, de a ma tabunak számító veszteségekről és a halálról is. Móra Ferenc Öreg ember öreg fa című meséjében milyen szépen megfogalmazta Nagyapó: „Pihentető Isten! Mikor vetsz nekem ágyat?” Az életbölcsesség átadása és átvétele csak úgy működik, ha lehetőséget teremtünk rá.

Tehát kedves olvasó, az idősek tiszteletére invitálva arra kérlek, hogy tégy próbát! Adj minőségi időt a közeledben lévő időseknek. Hagyd őket mesélni! Kérd ki a véleményüket! Kérdezd meg, mi van a bakancslistájukon, és hagyd, hogy megvalósítsák, ha van lehetőséged rá, segíts, hogy megvalósuljon. Hagyd, hogy lázadjanak! Engedd a gyermekeidnek is megtapasztalni, hogy a nagyi közelében lehessenek, akkor is, ha már kórosan feledékeny. Örömös tapasztalat lesz számotokra a szeretettel és humorral átszőtt fura helyzetek megélése. Engedd, hogy megöleljen, adj neki puszit, szedd ki a szőröcskét az álláról, masszírozd meg a talpát, táncoljatok! Úgy szeresd, ahogy neki jó! Ha úgy érzed, a gondoskodás terhe alatt összeroppansz, kérj segítséget! Légy vele őszinte, soha, de soha ne csapd be! Megérzi, ha színészkedsz, de megért, ha őszinte vagy. Hidd el, nagy ajándék lesz a batyudban, mert lesz miből elővenned, amikor eljön az idő.

A család fogalmáról szavaznak Romániában

A képen a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének elnöksége látható (balról jobbra): Ifj. Budai Lajos Dániel missziói alelnök; János Csaba kommunikációs alelnök; Kis-Juhász Vilmos oktatási alelnök; Borzási Pál főtitkár; Szűcs Sándor pasztorális alelnök; Nelu Ardelean, a Romániai Baptista Unió főtitkára (az ülés vendége); Albert I. Zsolt titkárhelyettes; Pardi Félix elnök. (A kép a 2018. szeptember 11-i kolozsvári elnökségi ülésen készült.)

A román parlament szenátusa szeptember 11-én elfogadta azt a törvénytervezetet, amelynek célja az alkotmány 48. cikkelyének módosítása, kimondatva ezzel, hogy a család egy férfi és egy nő házassági kapcsolatán alapul. Jelenleg az említett cikkely úgy szól, hogy „a házasság két élettárs között köttetik”. Az élettárs fogalma kétértelmű, az alkotmánymódosítás indokolt, mondják a hárommillió aláírás összegyűjtői. Az alkotmány módosítását célzó népszavazásra 2018. október 6–7-én kerül sor.

A magyar vértanúk emléknapja

A világ minden táján élő magyar emberek október 6-án az 1848-as forradalom és szabadságharc Aradon kivégzett áldozataira emlékeznek.

Baptista Magazin – szeptemberi adás

Hogyan működik a Rózsakerti baptista gyülekezet által fenntartott családias óvoda? Mi az a plusz, amitől a baptista iskola több, mint iskola? (Riport az országos baptista tanévnyitóról.) Milyen új kapcsolatokkal bővül a Baptista Teológiai Akadémia? Mit várhatunk a jövő nemzedék lelkipásztoraitól?

Kortalan zene!

Murányi Anita beszélget Beharka Pál orgonaművésszel

Az idősek és a zene világnapja alkalmából immár harmadik alkalommal szervezett közös rendezvényt a Magyarországi Baptista Egyház és a Baptista Szeretetszolgálat.

Soltvadkertre kirándult a baptista Filadelfia idősek otthona

Szeptember közepén két csoporttal is kiruccantunk a soltvadkerti múzeumba, hazafelé természetesen nem hagyhattuk ki a híres cukrászdát és a finom fagylaltkóstolást sem.

Múzeumlátogatás a kiskőrösi művelődési központ festménykiállításán.
Csodálatos látvány, élmény volt.