A Brit és Külföldi Bibliatársulat 1812-től kezdve döntő szerepet játszott a magyar nyelvű Biblia sorsában. Az Osztrák–Magyar Monar­chia magyar területein sokkal szabadabban tevékenykedhetett, mint az osztrák területeken, ahol a bibliaügynöki tevékenység akkoriban büntetendő volt. A budapesti bib­lia­lerakatról Michel Morrison közép-európai szuperintendens így írt a századfordulón:

„Egy gyönyörű város jól megközelíthető pontján (Deák tér) található, s egyike Európa legforgalmasabb lerakatainak: olyan jól működik, mintha csak az itteniek hozták volna létre.”

Ennek a biblialerakatnak számos baptista testvérünk is alkalmazottja volt, köztük Szabadi Gusztáv baptista lelkipásztor. A Brit és Külföldi Bibliatársulat erőfeszítéseinek köszönhetjük a Károli-fordítás máig használatos, 1908-as revízióját is, amelyben az akkori Magyarország legjobb biblikus és irodalmi elméi vettek részt. 

A diktatúra idején, 1949-ben sok más külföldi szervezettel együtt a Brit és Külföldi Bibliatársulatnak is távoznia kellett Magyarországról. A magyar nyelvű Biblia gondozásának, nyomtatásának és terjesztésének munkáját, anyagi és nyomdatechnikai eszközeit ideiglenesen a református egyház vette át. A bibliaügy felekezetközi jellege miatt azonban 1949-ben hat alapító tagegyházzal (köztük a Magyarországi Baptista Egyházzal) létrejött a Magyar Bibliatanács, amely 1992-ben, a rendszerváltás idején szerveződött újjá, és Magyar Bibliatársulat Alapítvány néven folytatta munkáját. Ekkor a hat alapító egyházat tömörítő szervezethez újabb hat egyházi közösség csatlakozott. 1998 óta a bibliatársulat közhasznú alapítványként működve szolgálja a magyar nyelvű bibliakiadás ügyét. Erre a hetven évvel ezelőtti eseményre emlékezve tartott ünnepi konferenciát 2019. december 3-án a Magyar Bibliatársulat Alapítvány.

Ünnepi konferencia

Az ünnepi konferencia délelőttjén értékes előadásokat hallgattak az érdeklődők. Karasszon István professzor az új fordítású Biblia jelentőségéről tartott előadást.

Alexander Schweitzer, a Bibliatársulatok Világszövetségének képviselője „A felekezetközi bibliafordítások helyzete világszerte” címmel tartott ismertetőt.

Kovács Ábrahám református teológiai professzor a 19. század Magyarországán folyó bibliaterjesztés helyzetét elemezte.

Szigeti Jenő professor emeritus „Biblia-terjesztés a kisegyházakban” címmel vizsgálta a 20. század elején történő bibliaterjesztő munkát.

A bibliatársulat kuratóriuma arról döntött, hogy ezen az ünnepen elsősorban nem a saját tevékenységére emlékezik, hanem egy ünnepi kötetet jelentet meg, hogy ezáltal is felhívja a figyelmet a Biblia hatására, életformáló, hitet megalapozó erejére. Rövid írásokat, személyes vallomásokat olvashatunk a Csontjaimba rekesztett tűz – Vallomások a Bibliáról címmel megjelent ünnepi kötetben, amelynek bemutatása szintén a konferencia keretében történt. A könyvben negyvenkét írás, köztük hat baptista szerző (Várady Endre, Bokros Andrea, Papp János, Győri Kornél, Marosi Nagy Lajos, Szebeni Olivér) munkája olvasható. A kötetet Pecsuk Ottó és Kiss B. Zsuzsanna szerkesztette.  

A konferencia alkalmából a Magyar Posta a bibliatársulat Bocskai úti székházában ünnepi bélyegzővel látta el a feladott küldeményeket. Bibliás bélyegek is megjelentek a Magyar Bibliatársulat jubileumán.  

Alapítói gyűlés elnökváltással

Szintén december 3-án délután tartotta meg alapítói gyűlését is a bibliatársulat, amelynek keretében 16 évi elnöki szolgálat után búcsúzott a 80. évét betöltő D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök. Búcsúbeszédében így nyilatkozott a Bibliáról:

„A Biblia a legjobb önismeretre segítő könyv, amely tükörként megláttatja velünk gyenge pontjainkat, kísértéseknek könnyen engedő elesettségünket és kételyeinket, de erőt is kínál, hogy felálljunk és újratervezzük életünket, mint az az autóvezető, aki eltévedt az úton. Mélyen meg vagyok győződve arról, hogy a szíveket megérintő ige ma is életeket újít meg, akik a földi és az örök élet reménységének hordozóivá lesznek.”

A Magyar Bibliatársulat új elnökének Gáncs Péter nyugalmazott evangélikus püspököt választotta meg az alapítók gyűlése. A jelenlevők érdeklődéssel hallgatták Zsugyel János számviteli jelentését, valamint Galsi Árpád kiadói igazgató tájékoztatását az újonnan megjelenő Bibliákról. Pecsuk Ottó főtitkár jelentésében beszámolt az elmúlt esztendő fontosabb eseményeiről, a szöveggondozó-revíziós munkákról, a jelnyelvi bibliafordításról, az ökumenikus bibliafordítás előkészületeiről, a bibliaismereti versenyekről, a Bibliamúzeummal tartott kapcsolatról, az adománygyűjtő terveinkről, valamint a Bibliatársulatok Világszövetségé­ben végzett főtitkári munkáról.

A naponta olvasott Szentírás

Beszámolómat zárja Pecsuk Ottó főtitkár egy korábbi gondolata:  

„A Bibliára nem úgy kell vigyáznunk, mint értéktárgyainkra: nem rejthetjük el biztos helyre, a »véka alá« vagy éppen könyvespolcunk legtávolabbi zugába. Ha így tennénk, nemhogy megőriznénk a Bibliát, hanem éppen kioltanánk erejét, megfosztanánk értelmétől, amely az olvasásában rejlik. A családi könyvespolcon porosodó Szentírás csak egy köteg egybefűzött papír – a kézbe vett és naponként olvasott Szentírás azonban »Isten ereje… minden hívőnek üdvösségére« (Róm 1,16).”

Marosi Nagy Lajos
a bibliatársulat baptista kurátora