AlapVető 3. évf. 12. szám
Júniusi második számunk tematikája is jól jelzi, hogy a koronavírus-járvány lecsengőben van – hála Istennek –, hiszen egyre kisebb a hangsúly rajta. Ezúttal egy pozitív hozadékáról és egy nehezebben megélhető következményéről olvashatunk dr. Heidl Beáta és Kereskedő Emőke írásaiban. Az előző hírlevélben bemutattunk néhány szenvedélybetegséggel kapcsolatos statisztikát, most pedig a személyes történeteken keresztül közelítünk ugyanehhez a témához.
AlapVető 3. évf. 11. szám
Júniusi első számunkban bepillanthatunk azokba a kihívásokba, amelyekkel a Pápai Sarokkő Baptista Gyülekezet fenntartásában működő családok átmeneti otthonai szembesültek, és megismerkedhetünk egy jó gyakorlattal, amit az Országos Szociális Segítő Központ alakított ki a járvány kapcsán.
Felidézzük a Békehírnök egy évszázaddal korábbi számát, hogy lássuk, Isten hogyan gondoskodott az árvaházi gyerekekről a spanyolnátha idején. Végül néhány statisztikai adattal szeretnénk felhívni a figyelmet a függőségek elleni küzdelem fontosságára.
Pilátus és Kajafás
Pilátus, Júdea helytartója, és Kajafás, zsidó főpap közösen ítélték halálra Jézust Jeruzsálemben. Mindkét történelmi személyhez régészeti leletek is kapcsolódnak, ezeket mutatja be bibliai régészettel foglalkozó videósorozatunk 3. része.
Portré – Lados István baptista lelkész
A Bajai Televízió készített interjút Lados Istvánnal, a Bajai Baptista Gyülekezet lelkipásztorával.
Elkészült a Baptista Integrációs Központ családok átmeneti otthonának új épülete
Elkészült a Baptista Integrációs Központ (BIK) családok átmeneti otthonának új épülete a főváros 15. kerületében, a Sztárai téren. A korábban raktárként üzemelő ingatlan átalakítása másfél évet vett igénybe, miután a korábbi otthont tűzeset miatt ki kellett üríteni. A június 11-én, csütörtökön megnyitott intézmény befogadóképessége 80 férőhely. Az igény óriási, a várólistán jelenleg közel 90 rászoruló család szerepel.

Az intézmény ünnepélyes megnyitóján a megjelenteknek Ghyczy Gellért, a BIK intézményvezetője mutatta be a létesítményt és a megvalósításhoz vezető utat, majd Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke mondott áldást és imádkozott a ház leendő lakóiért. Az avatóünnepség vendégeit – közöttük Cserdiné Németh Angéla polgármestert – dr. Szilágyi Béla, a Baptista Szeretetszolgálat elnöke is köszöntötte.
A baptisták intézményi családjának egyik fontos tagja az Országos Szociális Intézményfenntartó Központ, ez a szervezet a fenntartója a Baptista Integrációs Központnak. A BIK szociális létesítmények sorát üzemelteti a fővárosban, miközben komoly szakmai sikereket könyvelhet el magának.
A hajléktalanok részére működik egy-egy átmeneti szálló Csepelen és Újbudán, kettő Soroksáron, ezeken felül minden télen további 45-45 férőhelyet nyitnak meg, hogy a hideg időben minél többeknek tudjanak segíteni. Fenntartanak a 20. kerületben egy kiléptető szállót is. Összességében jelenleg nagyjából ezer rászorulóról képes gondoskodni a Baptista Integrációs Központ.
Új elnök a Baptista Szeretetszolgálat élén
2020. június 8-án ünnepélyes keretek között iktatta be a Magyarországi Baptista Egyház dr. Szilágyi Bélát a Baptista Szeretetszolgálat elnöki szolgálatára. A Baptista Teológiai Akadémián megtartott alkalmon az egyház és a szeretetszolgálat tisztségviselői és vezető munkatársai vettek részt. Szenczy Sándor, a szeretetszolgálat emeritus elnöke videóüzenetben kívánta Isten áldását utódjának, barátjának.
Szenczy Sándor 1996-ban az Istentől kapott küldetésébe vetett hitre alapozva, ötezer forint adományból kezdte el a szeretetszolgálat munkáját – emlékezett vissza Papp János egyházelnök nyitóbeszédében. Felvillantotta azokat a pillanatokat, ahogy Isten lépésről lépésre megerősítette és kiterjesztette a szolgálatot. Szilágyi Béla már a kezdetektől önkéntesként, majd hamarosan vezetőmunkatársként kapcsolódott a szervezethez Sándor barátjaként is.

Mészáros Kornél az egyház főtitkáraként összefoglalta azt az utat, amely az alapító elnök, Szenczy Sándor betegsége miatti visszavonuláshoz és az utód megtalálásához vezetett. Az egyház vezető szervezete, az Országos Tanács, a Baptista Szeretetszolgálat alapítója márciusi ülésén határozott arról, hogy Szenczy Sándor Istentől kapott szolgálatát, az elvégzett nagyszerű küldetést örökös elnök emeritus tisztséggel ismeri el. Papp János és Mészáros Kornél tavasszal látogatta meg és adta át a díjat Szenczy Sándornak. A feleség, Katalin, és az utód, Szilágyi Béla jelenlétében történt testvéri, baráti találkozón közös úrvacsorát vettek, együtt adtak hálát a megtett útért, és imádkoztak a szolgálat folytatásáért és a következő elnök megerősítéséért.
A Baptista Szeretetszolgálat részéről először Hári Tibor ügyvezető igazgató szólt a beiktatandó utódhoz. Mózes és Józsué példáját említette, ahogy a sínai szövetségkötő népvezér, Mózes átadta Józsuénak a vezetést. De az átadás mellett szüksége volt az utódnak erre az ismétlődő üzenetre is: Légy bátor és erős! Gál Dávid ügyvezető igazgató szintén bibliai példán keresztül bátorította az utódot. Elizeus, Illés tanítványa azt kérte és meg is kapta Istentől, hogy ő lehessen a próféta utóda. Gál Dávid elmondta, hogy a szeretetszolgálat többi vezetőivel együtt látják, megadatott Szilágyi Bélának, hogy Istentől való utód legyen.

A következő percekben dr. Szilágyi Bélát áldó imával iktatta be Papp János, Mészáros Kornél és Gál Dávid.

A beiktatást követően az ünnepelt, az új elnök mondott köszönetet. Mikeás próféta szavait kölcsönözte szolgálata vallomásaként: „Megmondta neked, ó, ember, hogy mi a jó, és mit kíván tőled az Úr: csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeresd az irgalmasságot, és alázatosan járj Isteneddel.” (Mik 6,8) Hangsúlyozta, hogy a szeretetszolgálat Istené, Isten szolgálata, és nem embereké. Így kívánja – hálásan az előd és barát szolgálatáért – a munkatársakkal együtt Isten vezetését követni a szeretetszolgálat élén.
Szenczy Sándor elnök emeritus videóüzenetben szólt barátjához, utódához. Visszaemlékezett a közös szolgálatra, és kérte az új elnököt, hogy legyen erős és bátor. Mindig az Úrral legyen, mert nélküle nem lehet Isten művét véghez vinni.

Az ünnepséget dr. Almási Tibor, a Baptista Teológiai Akadémia rektorának imádsága zárta. A résztvevők gratuláltak a tisztségébe beiktatott dr. Szilágyi Bélának.
A mindenható Isten áldása kísérje a Baptista Szeretetszolgálat sokirányú munkásságát az új elnökkel is.
(Baptista sajtószolgálat – Baptista Szeretetszolgálat)
Útmutató a nyilvános gyülekezeti istentiszteletek újrakezdésének feltételeiről
Kedves Baptista Testvéreink!
Szeretettel köszöntünk benneteket az Úr Jézus nevében.
Mindenható Urunk kegyelmét és segítségét látjuk abban, hogy országunkban a veszélyhelyzet csökken, és az elmúlt hetekben csak szórványosan hallhattunk koronavírusos baptista testvérről. Mindezek alapján, valamint a Magyar Kormány legutóbbi intézkedéseihez igazodva lehetővé vált a nyilvános gyülekezeti istentiszteletek újrakezdése. Az egyház elnöksége, operatív tanácsa, az Országos Tanács képviselői egyetértünk abban, hogy a nyilvános istentiszteletek legoptimálisabb újrakezdési időpontja a pünkösd. Ez a gyülekezet születésnapja, a Szentlélek kitöltetésének és győzelmének a napja, melyre most, egy új kezdetkor ismét együtt is emlékezhetünk. Ezt az „újrakezdési” időpontot javasoljuk a gyülekezeteknek, de a testvérek dönthetnek ennél hamarabbi vagy ezt követő időpontról is.
Kérjük a lelkipásztorokat és gyülekezeti vezetőket, hogy körültekintően döntsenek. Vegyék figyelembe az alább látható „Útmutató a nyilvános gyülekezeti istentiszteletek újrakezdésének feltételeiről” című ajánlásunkat, melyben dőlten szerepelnek a ránk kötelezően vonatkozó aktuális szabályok.
Kérjük a gyülekezeti vezetőket, hogy körültekintően informálják a gyülekezetek tagjait a nyilvános istentisztelet során gyakorolni kívánt rendről, és jelöljék ki az ennek betartásáért felelős személyt. Eközben kövessük nyomon a vírushelyzet alakulását, és ahhoz igazítsuk gyakorlatunkat!
Útmutató a nyilvános gyülekezeti istentiszteletek újrakezdésének feltételeiről
- Javasoljuk a szabadtéri istentiszteletek megtartását a gyülekezetek rendelkezésére álló területen, ott és amikor ez lehetséges.
- Történjen rendszeres, gyakori fertőtlenítés az imaházban és a kiszolgálóhelyiségekben!
- Legyenek kézfertőtlenítők minden bejáratnál!
- Lehetőség szerint folyamatosan szellőztessünk!
- Érkezéskor és istentisztelet után közvetlen fizikai kontaktus nélkül történjenek a köszönések!
- A 1,5 m-es távolság betartása kötelező (kivétel az egy háztartásban élők között).
- Lehetőleg ne legyenek túl hosszúak az istentiszteletek, és legyen limitált éneklés (az éneklés közbeni kivédhetetlen fertőzésveszély miatt)!
- Úrvacsora csak kispoharas rendszerrel és még körültekintőbb fizikai előkészítéssel történjen!
- Amennyiben bemerítési alkalmat szervezünk, még fokozottabban figyeljünk a testi egészségre, és a vízbe tegyünk fertőtlenítőszert! Ennek mennyiségére nagyon figyeljünk oda! (A bemerítőmedence vizében annyi klórnak szabad lennie, amennyi elpusztítja a fertőzést okozó mikroorganizmusokat, azonban az egészségre még nem ártalmas. Az ideális szabadklór-tartalom [angolul: free chlorine – FC] literenként 0,6–1,0 mg.)
- Az istentiszteletek közvetítését működtessük továbbra is azok számára, akik még nem tudnak eljönni, illetve missziós céllal! A közvetítések során elsősorban a szolgálattevőket mutassuk!
- A betegek, illetve krónikus betegek ne jöjjenek a közösségi alkalmakra, így természetesen nem vehetnek részt a szolgálatban sem.
- 65 éven felüliek csak saját felelősségre jöjjenek az istentiszteletekre! Biztassuk őket az online közvetítések követésére!
- Gyermekek számára az óvodákra vonatkozó jogszabályokat vegyük figyelembe! Eszerint jelenleg egy kiscsoportban maximum 5 fő lehet jelen.
Ne ítélkezzünk egymás felett! Vannak óvatosabb, körültekintőbb módon élő testvérek, és vannak bátrabbak, szabadabban gondolkodók.
„Van, aki az egyik napot különbnek tartja a másik napnál, a másik pedig egyformának tart minden napot: mindegyik legyen bizonyos a maga meggyőződésében!” (Róm 14,5)
Kedves Testvéreink!
Kívánjuk, hogy az Isten védelme és segítsége mellett élhessétek át most pünkösdkor és azt követően is a Lélek megújító erejét, a Krisztus jelenlétének áldását! Legyen a gyülekezet születésnapja egyben egy új kezdés is, melyet nem a változó külső körülmények hoznak el, hanem a bensőnkben és köztünk munkálkodó szent Isten!
Testvéri szeretettel: az MBE operatív tanácsa és Országos Tanácsa
2020 szeptemberében – nyolcadik alkalommal – újra indul az egyéves felekezetközi lelkigondozói alapképzésünk
Életformáló, gyakorlatközpontú, hasznos!
Házaspárok egyik tagja és diákok kedvezménnyel!
Vezeti: Reimer Márta pasztorálpszichológus, család- és pártanácsadó

Helyszín: 1077 Budapest, Wesselényi u. 53. Baptista imaház
Információk és jelentkezés:
http://eleoseducation.com/hu
eleoskepzes@gmail.com
Jelentkezési határidő: 2020. július 31.

Trianon magyar baptista vonatkozásai
A 100 éves múltról és következményeiről a mai nemzeti összetartozás napján sem lehet teljes képet nyújtani. A mérhetetlen veszteség és a szétszakítottság örök sebét gyógyítani mindenki kötelessége. Magyar baptistaként fontos megtalálnunk a gyógyítás útját, hogy alkalmasak legyünk missziós küldetésünk betöltésére. Az alábbi történelmi szemelvényeket dr. Almási Mihály tanulmányából válogattuk. Az eredeti tanulmány a szerző Ezredfordulók című könyvében jelent meg 2001-ben. A tanulmányt közölte még a Baptista Levéltár kiadásában megjelent Baptisták az első világháborúban című kötet, melyet Zágoni Jenő szerkesztett. A szemelvényeket a szerző hozzájárulásával adjuk közre.
(Baptista sajtószolgálat)
A háború után, Trianon előtt
A magyarországi első kommunista uralom eseményeiről az utóbbi évtizedben számos könyv, tanulmány, visszaemlékezés jelent meg. Erről olvashatunk a Békehírnök 1918/19-es számaiban is.
„Hosszú idő után végre ismét megjelenhetett a mi Békehírnökünk. A magyarországi szörnyű vörös uralom folyó évi július havában megtiltotta a lapok és folyóiratok kiadását is… A kommunizmus mézes ígéreteivel megnyert egyes tömegeket, majd rombolni kezdett minden téren. Isten nélkül akarta boldogítani a világot. A testvériséget hirdette, a legundokabb önzéssel hajtotta végre terveit. Éretlen gyerkőcök, rovott életű emberek ragadták magukhoz a hatalmat, és egy új rendet, társadalmat akartak létrehozni fegyverekkel és akasztásokkal. A történtekből tanulni kellene a jövőre nézve, és az evangélium szellemében munkálkodni, járni és élni!”
A Békehírnök utolsó Harcmező rovata 1918. október 30-án jelent meg, melyben elsősorban a diplomáciai tárgyalásokról, a béke kilátásairól írtak. A következő számban a Harcmező helyett a Békemező című rovatot indították. Itt a monarchia megszüntetésének következményeiről, hazánk politikai, hitbeli és erkölcsi felemelkedésének lehetőségeiről tájékoztatták az olvasót. Nem hallgatták el azt sem, hogy Magyarország jelentős területei „a békekötésig!” ellenséges katonaság megszállása alatt vannak. Ekkor még senki sem gondolt arra, hogy hazánkat feldarabolhatják. Azonban még egy hónap sem telt el, és ez a szándék nyilvánvalóvá vált. Ekkor „a magyarországi protestáns egyházak is elhatározták, hogy mozgalmat indítanak idehaza és külföldön a Magyarország területi egységét veszélyeztető törekvések ellen. Egy-egy küldöttséget menesztenek Amerikába, illetve Angliába. Az egyik Wilson amerikai elnököt keresi föl, hogy fölvilágosítsa Magyarország helyzetéről, és rámutasson arra, hogy földarabolása mit jelentene a magyarságnak, a protestáns egyházaknak, amelyeknek Magyarországon több mint négymillió hívője van. A magyar protestánsok bíznak benne, hogy Wilson, aki nagy egyházi férfiú, a magyar protestánsok kérését meg fogja hallgatni, és támogatójuk lesz a békekongresszuson.
Egy másik húsztagú küldöttség Svájcba, onnan Hollandiába, Francia- és Angolországba megy, megjelenik az angol királynál, és tárgyalni fog az entente valamennyi protestáns államférfiával. A baptisták küldöttsége föl fogja keresni Lloyd George-ot is, aki a baptista felekezet híve.
A második csoport útjáról egyházunk alelnöke, Csopják Attila a Békehírnök 1919. évi 3. számában közölt tudósítást. „Azon célból, hogy a háború folytán beállott, és Magyarországra nehezedő terhet enyhítsék, vezető férfiakból álló protestáns bizottság indult külföldre.”
A küldöttségben kilenc református, egy evangélikus, két unitárius, két baptista és hat idegen nyelveket beszélő tanár, közöttük dr. Sebestyén Jenő is részt vett. A baptistákat Csopják Attila pénzügyminisztériumi tanácsos, a baptista egyház alelnöke, a Békehírnök társszerkesztője, valamint Scheffer Reinhold, a budapesti Wesselényi utcai német gyülekezet hitszónoka, a Délkelet-európai Baptista Szövetség elnöke képviselte.
1918. december 6-án indultak el Budapestről. Hárman Svájcba, 17-en pedig Hollandia felé utaztak. Csopják Attila így folytatja tudósítását: „Hollandiában azon igyekeztünk, hogy az általunk képviselt ügyet megismertessük nemcsak a holland, hanem más országbeli diplomáciai körökkel is. Táviratilag érintkezésbe léptem dr. J. V. Shakespeare londoni testvérrel, aki a Baptista Világszövetség titkára, levélben tájékoztattam másokat is, s bizottsági társaim is élénk tevékenységet fejtettek ki. Emlékiratokat készítettünk, melyeket sikerült Wilson és Lloyd George elnökök kezéhez juttatni. Ezen emlékirat több példányban, angol és holland nyelven is megjelent.”
Hogy a háborút követő események elsősorban hazánkra nézve nem úgy alakultak, ahogy a magyarság és annak egyházi és világi vezetői szerették volna, arról ők a legkevésbé tehetnek. Egymást követték az ország további létét megpecsételő események. Az „őszirózsás forradalom” és a Tanácsköztársaság után a szerb, majd a cseh, végül pedig francia irányítás alatt a román csapatok szállták meg hazánk különböző területeit. 1919. augusztus 4-én az utóbbiak bevonultak Budapestre, majd hozzákezdtek az országrész tervszerű kifosztásához. Tíz hónap alatt 3 milliárd 150 millió aranyforintra becsült javakat vittek el, nem beszélve a civil lakosságot ért atrocitásokról, melyek pénzben nem mérhetők.
Magyar Golgota
A „béke” számunkra 1920. június 4-én „beköszöntött”! Köszönet nem volt benne. Újrarajzolta Európa térképét – különösen hazánkét –, melynek negatív vonatkozású következményei még ma is háborúk, egyéni és nemzeti tragédiák forrásai.
A ránk erőszakolt békeszerződés aláírása a magyar történelem leggyászosabb pillanata volt. Az aláírás idején az ezeréves Magyarország templomaiban tiltakozásként két órán át zúgtak a harangok, majd misékre, istentiszteletekre került sor. Megszólaltak a gyártelepek szirénái, bezárták az üzleteket, közintézményeket, iskolákat, egyetemeket. Fekete lobogók, gyászruhába öltözöttek tömege hozta a világ tudomására, hogy nemzeti gyász borult hazánkra.
A béketárgyalások eredményei diktátumok voltak, melyeken az egyik felet meg sem hallgatták, sőt még szóhoz sem engedték jutni. Hogy végül is gróf Apponyi Albert elmondhatta híressé vált Magyarországot védő beszédét, baptista közösségünk tagjának, az 1905. évi Baptista Világkongresszus egyik elnökének, Lloyd George angol miniszterelnöknek köszönhető. A Britannica Hungarica világenciklopédia 11. kötetének 617. oldalán többek között ezt olvashatjuk: „Érdeme, hogy a békeszerződés nem lett rosszabb, mint amilyen lehetett volna.” Feltételezzük, hogy ezen álláspontjához köze lehetett a már említett baptista és más egyházi képviselők memorandumának is.
Aki saját akaratán kívül nem élt vagy nem él kisebbségi sorsban, képtelen felfogni, megérteni ezt az állapotot. Ők nem emigráltak, nem telepedtek ki vagy be, mégis szülőföldjükön váltak idegenekké, még az akkor vagy most odaérkezettek előtt is. Gondoljunk csak a kárpátaljaiak közül azokra, akik sohasem hagyták el szülőfalujukat, és mégis öt különböző államalakulatban kényszerültek élni! Élni? Mégis milyen volt az az élet? Egyéni, családi és közösségi tragédiákat hozott magával. Sok százezer ember menekülésre, elvándorlásra, vagonlakásokba, teljes kiszolgáltatottságra kényszerült. Az otthon maradottakra fizikai és szellemi elnyomás várt. Megszüntették az anyanyelvű oktatást és közigazgatást, erőszakos lakosságcserét, illetve kitelepítéseket hajtottak végre. A templomokat, imaházakat bezárták, a lelkipásztorokat, pedagógusokat és más értelmiségieket elűzték vagy bebörtönözték. A magyar lakosságú falvakban és városokban az embereket hívek nélküli templomok építésére kényszerítették.
A magyarországi baptista misszió újjászervezése
Országos missziónk új alapokra történő helyezése 1920. májusban kezdődött és egész évben tartott. A Békehírnökben figyelemmel kísérhetjük Orosz István nyílt leveleit, beszámolókat a már felszabadult területekről, az ötévi kényszerszünet utáni első szövetségi bizottsági ülésről, amely számba vette a veszteségeket. Javaslatot tett különböző alakulatok, társulatok és intézmények újraindítására, országos konferenciák tartására, majd az új szervezeti szabályzat szövegét is közölte. Külön figyelemre méltó és ma is megszívlelendő „A magyarországi misszió újjászervezéséről” című közlemény második részének azon fejezete, amely hivatalos közlönyünk 1920/11–12. számában jelent meg.
„Szükségessé teszi az újjászervezést a baptista misszió hivatása a nemzeti életben. A nemzet nagy egészben olyan életet él, amilyenre apróbb alkotóelemei idomítják. A magyar baptizmus nem csupán egy önmagára utalt, önmagának élő felekezet, hanem a magyar nemzetnek egy alkotóeleme. Mentől jobban terjed, annál fontosabb szerep várakozik reá a nemzet életében. Némely félénk, jámbor hívő irtózik annak a gondolatától is, hogy valaha a baptisták a nemzet életében bármilyen szerepet is töltsenek be. Nagyon félnek az ’elvilágiasodástól’. Pedig a dolog éppen ellenkezőleg áll. Nekünk hatni kell a világra, és ha a nemzeti élet irányításából kivesszük a magunk részét, akkor nem a világ hat reánk, hanem mi hatunk a világra. Oda kell jutnunk, hogy a mi tanítóink tanítsanak az iskolákban, a mi gyülekezetünk tagjai foglalják el a főiskolák tanári székeit, a mi gyülekezeteinkből kerüljenek ki a magas állású hivatalnokok, s a bírói székekben a mi neveltjeink magyarázzák a törvényeket. Hódítsuk meg mi a világot, s ne a világ minket!”







































