MABAVISZ-vasárnap minden év február első vasárnapja, ahol sok száz gyülekezetben a világ különböző pontjain imádkozunk egymásért. A Magyar Baptisták Világszövetsége 2021-ben az alábbi imatémákat fogalmazta meg.
Álláspontunk a Covid–19-védőoltásokkal kapcsolatban
Loading…
Reload document 
Open in new tab A társadalmunkat és az egész világot foglalkoztató, nemrégiben megjelent Covid–19 vírus védőoltásaival kapcsolatban sok kérdést, segítségkérést kaptunk testvéreinktől, intézményrendszerünkből. Egyházunk elnöksége egyeztetett felkészült egészségügyi-járványügyi szakemberekkel, valamint a felmerült teológiai kérdések miatt teológusokkal, tapasztalt lelkipásztorokkal. Mindezek alapján álláspontunkkal segítséget szeretnénk adni testvéreinknek, a hozzánk tartozó intézményeknek, hogy józanul és felelősségteljesen tudjanak dönteni a védőoltások felvételéről.
Hívő emberekként Istenben hiszünk és bízunk, ezért ebből következően a különféle gyógyszereket, védőoltásokat eszközként fogadhatjuk a gondviselő Istentől.
Hálásak vagyunk mindenható Urunknak, hogy tudást, képességet adott az embereknek arra, hogy gyógyító, betegségeket megelőző gyógyszereket, köztük védőoltásokat tudjanak feltalálni, kifejleszteni. Azt is megértettük, hogy a Covid–19 vírus elkerülése érdekében jelenleg nem áll rendelkezésre más gyógyszer, de az elmúlt időszakban egyre inkább elérhető vakcinák nagy mértékű védelmet nyújthatnak.
Bizalmat adunk az illetékes hatóságoknak, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben is felelősségteljesen és az emberek hosszú távú szükségeinek megfelelően döntenek, cselekszenek. Imádkozunk értük, hogy betölthessék küldetésüket.
Meggyőződésünk szerint a szeretet parancsának megfelelően a vakcinák felvételével védhetjük magunkat, szeretteinket, közösségünket, társadalmunkat. Megértésünk szerint van személyes felelősségünk a védettség érdekében, nem csupán másoktól kell várnunk a helyzet megoldását.
Bibliai meggyőződésünk, hogy Jézus Krisztus visszajövetele egyre közelebb van, de a szóban forgó vakcináknak nincs közük a Jelenések könyvében említett „fenevad bélyegéhez” (Jel 13,16–18). A védőoltásokat tehát – a sok más védőoltáshoz hasonlóan, amelyeket akár kötelezően, akár szabadon választva korábban már megkaptunk – elsősorban egészségügyi kérdésnek tekintjük, mellyel az emberiség korábbi járványaihoz hasonlóan igyekszünk a mostani veszélyhelyzetet megoldani. Megértjük az emberek óvatosságát a jelenlegi védőoltásokkal kapcsolatban azok kifejlesztésének és tesztelésének gyorsasága miatt. Azonban látni kell, hogy a mostani vakcinafejlesztések során nagyon komoly előzetes munka és szakmai tudás állt rendelkezésre, valamint a gyógyszercégek és kormányok összefogása alapján szinte korlátlan anyagi források is segítették a gyorsabb fejlesztéseket. Az is segítséget jelent, hogy az Európában, illetve Magyarországon engedélyezett védőoltások biztonságosságáról és hatásosságáról mára a világszerte folyó oltások alapján sok millió ember tapasztalata is rendelkezésre áll.
Tisztelettel kérünk mindenkit, hogy törekedjünk a megalapozott, hiteles és józan hírforrásokra támaszkodni. Minden hozzánk érkező információt és hatást igyekezzünk Isten igéje és a Szentlélek által formált lelkiismeretes és felelős gondolkodásunk mérlegén megmérni!
Mindezek alapján bátorítjuk testvéreinket, a hozzánk tartozó intézményrendszerben élőket és dolgozókat, hogy józanul és felelősségteljesen vegyék fel a védőoltásokat.
A Magyarországi Baptista Egyház Elnöksége
Budapest, 2021. február 5.
Média a Családért díj 2020
2021. február 1-én online sajtótájokoztató keretében hirdették ki a Média a Családért-díj 2020 évi nyerteseit. A szakmai zsűri döntése szerint a Média a családért-díj 2020 hazai győztese Bodó Mária, a Duna Televízió „Isten kezében” című műsorának Anyaméh gyümölcse jutalom című adása lett.
Bodó Mária a műsorvezetője az Úr közel c. műsorunknak a Kossuth Rádió-ban. Az egyik felvétel alkalmával találkozott az Egri-Nyári házaspárral és úgy érezte, a történetüket másoknak is meg kell ismernie.
A meddőség elfogadásától az örökbefogadásig vezető út nagyon nehéz, sokan nem is jutnak el odáig, hogy lemondjanak a saját gyerekről, és más megoldást keressenek. Nem ez történt Napsugárral és Barnabással, akik négy örökbefogadott gyereküket hatalmas szeretetben nevelik. A nagyhalászi családot a Duna Televízió Isten kezében című műsora mutatta be, az adás a Média a Családért-díj novemberi jelöltje lett. Szerkesztő, forgatókönyvíró: Bodó Mária.
Bodó Mária szerkesztő-műsorvezetőként dolgozik az MTVA Vallási Főszerkesztőségénél, a Duna Televízió és a Kossuth Rádió számára is készít műsorokat. Az adás operatőre és rendezője Czétényi Csilla volt, aki maga is örökbefogadó édesanya.
www.mediaacsaladert.hu
„Ezerszer is igen!” Vasárnap kezdődik a házasság hete
Hazánkban tizennegyedik alkalommal – idén a járványhelyzet miatt rendhagyó módon – rendezik meg a házasság hetét a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával. Most elsősorban online előadásokkal és beszélgetésekkel, párkapcsolat-építő játékkal, szerelmes kalandtúrákkal, szentmisékkel várják a szervezők az érdeklődőket.
A már húsz országban jelen lévő mozgalom célja, hogy felhívja a figyelmet a házasság, a család értékeire, valamint segítséget nyújtson a házasságra készülőknek vagy a párkapcsolati problémákkal szembesülőknek. A február 7. és 14. között zajló országos rendezvénysorozat házaspár nagykövete Pálúr János orgonaművész és felesége, Pálúr Kornélia. A központilag szervezett programok fővédnöke Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2019-ben kiugró mértékben növekedett a házasságkötések száma. A 2019-ben kötött 65 268 házasság 28%-kal múlta felül az egy évvel korábbi szintet, ami 1991 óta a legtöbb házasságkötést jelentette. 2020-ban pedig, annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány okozta korlátozások miatt májusban és júniusban jelentősen visszaesett az esküvők száma, végül 67 301 pár kötött házasságot, ami további 3,1%-kal haladta meg az előző év adatait.
A Magyarországon már 2008 óta jelen lévő Házasság Hete Mozgalomnak a kedvező statisztikai adatok elérésén túl az is a célja, hogy segítse a párokat abban, hogy házasságuk tartós és örömteli legyen.
– A világjárvány és az ezzel járó gazdasági, egzisztenciális és mentális bizonytalanság az utóbbi időszakban nemcsak a munkaerőpiacot, a gazdaság szereplőit, az egyéneket, hanem a családokat és a párkapcsolatokat is hatalmas kihívás elé állította – nyilatkozta a közelgő házasság hete kapcsán Mihalec Gábor párterapeuta. Az idei házasság hete könyvének szerzője elmondta, hogy bár a kapcsolati nehézségek terén továbbra is a konfliktuskezelési problémák, a kommunikáció hiánya, a kapcsolat kihűlése a legfőbb okok, az összezártság, az egymásrautaltság miatt a meglévő problémák most sokkal nagyobb súllyal nehezednek a párokra. A szakember a karantén alatti párkapcsolati dinamikát vizsgáló, több mint 1200 fő kérdőíves megkérdezésével készült legfrissebb kutatása szerint bár minden ötödik pár hanyatlást tapasztalt a kapcsolata terén, a válaszadók 60%-a úgy érezte, hogy a nyomás ellenére az egységük erősödni tudott. A kutatás szerint a párkapcsolati reziliencia, a krízishelyzetekkel való megbirkózás képessége terén kulcsfontosságú többek között az őszinte kommunikáció, a megfelelő konfliktuskezelés, egymás érzelmi támogatása, de a közös pénzkezelés egyensúlya és a hagyományos életritmust követő napi időbeosztás is fontos szerepet játszik.
– Ahogy az idei házasság hete mottója is utal rá, ebben a helyzetben még fontosabb egymásra naponként igent mondani és a kapcsolatot megerősíteni, mert így sokkal hatékonyabban tudunk szembenézni a körülöttünk lévő bizonytalansággal – hangsúlyozta dr. Herjeczki Kornél, a Házasság Hete Mozgalom országos koordinátora, a Harmat Kiadó igazgatója. Mint fogalmazott: a házasság hete központi programjai katalizátorszerepet hivatottak betölteni országszerte, ezzel is inspirációt nyújtva abban, hogy ilyen helyzetben is kreatívan találjuk meg azt, hogy miként lehet új és akár eddig nem megszokott módokon ugyanazt a célt elérni. Ezt szolgálják idén az online események, előadások, amelyek így még többekhez eljuthatnak, hiszen utólag is megtekinthetők, és a Magyarországtól távol, kisebbségben élő vagy külföldön dolgozó párok számára is elérhetőek lesznek.
A házasság hetén február 7-től egy héten át – elsősorban az online térben – szakmai előadásokkal, beszélgetésekkel, párkapcsolat-építő játékkal, szerelmes kalandtúrával, szentmisékkel várják a szervezők az érdeklődőket.
A házasság hete központi programsorozata ünnepi istentisztelettel veszi kezdetét Pápán, ahol igét hirdet Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke. Az ezt követő héten Gorove László és Kriszta Nemek és igenek a házasságban, illetve Mihalec Gábor Viharálló szerelem című előadására várják az érdeklődőket a házasság hete Facebook-oldalán. Szerdán ugyanitt az ELTE-ről lesz élő közvetítés a Páratlan beszélgetés közismert párokkal sorozat programjaként, amelyben a házasság hete arcai mellett Holló Andrással, a „kerekesszékes tánctanárral” és feleségével, valamint Révész Szilvia motivációs előadóval, a Baptista Szeretetszolgálat korábbi kommunikációs igazgatójával és férjével beszélget Mohay Bence sportriporter.
Csütörtökön a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom szervezésében „Család – karrier – egyensúly” élő online konferencia, másnap pedig házasság heti igei alkalommal egybekötött orgonakoncert lesz a Deák téri evangélikus templomból a házasság hete idei nagyköveteinek közreműködésével felvételről. Szombaton A házasság szakítópróbái címmel dr. Tolnay Lajos és felesége tart online előadást a pasaréti református gyülekezet YouTube-csatornáján, a hetet pedig ünnepi szentmise zárja a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia-templomban, ahol a szentmisét bemutatja és homíliát mond Marton Zsolt váci megyéspüspök, családreferens.
Ezen kívül számos magyarországi és határon túli településen – többek között Pécsett, Miskolcon, Nyíregyházán, Szegeden, Temesváron – online programokkal, egyházi alkalmakkal várják az önkéntes szervezők az érdeklődőket.
Az országos rendezvénysorozat folyamatosan frissülő eseménynaptára a www.hazassaghete.hu, a www.facebook.com/hazassaghete, illetve a www.instagram.com/hazassaghete oldalon érhető el.
AlapVető, baptista szociális hírlevél 2021. január
Kedves Olvasónk!
2021-ben módszertani központunk megújította baptista szociális hírlevelét. Egyik oka ennek, hogy szélesebb olvasókört szeretnénk elérni a jövőben. Tervünk, hogy a szociális segítő munka a baptista gyülekezeti közösségben ismert és gyakorolt tevékenység legyen. Baptista egyházi fenntartásban rendkívül sok szociális szolgáltató működik az országban. A gyülekezetekben sokan talán nem is ismerik azt a baptista szolgáltatót sem, aki a saját településükön működik. Szeretnénk, ha a gyülekezeti közösség és a szolgáltató szervezetek közelebb kerülnének egymáshoz. A segítő munka igazi társadalmi szolgálat, az evangélium útja az emberekhez, nem csak a rászorulókhoz. Ezentúl havi rendszerességgel megjelenő lapozgatós hírlevelünket, kicsit módosított tartalommal, gyülekezeteink tagjainak, a szociális intézményeinkben élőknek és minden külső érdeklődőnek készítjük.
Az AlapVető baptista szociális hírlevélre feliratkozni a modszertan@baptist.hu címen vagy honlapunkon (szocialismodszertan.hu) lehet.
Egymást építjük a családban
A hónap igéje
„…építse egyik a másikat, ahogyan teszitek is.” (1Thessz 5,11)
A hónap gondolata
Mindenki szeretné, hogy családja boldog legyen, hogy jól éljenek. A felnőtt családtagok jóhiszeműen igyekeznek erre azon az úton, amit ők jónak és célravezetőnek gondolnak. A gyerekek számára pedig a legtöbbször magától értetődik, hogy az a helyes minta, amibe beleszülettek.
Vannak családok, melyek az anyagi biztonságot helyezik mindenek fölé, mondván, szegényen nem lehet boldog az ember. Mások a fogyasztói kultúra adta lehetőségek megragadását, hogy minél több kényelem, utazás, extra szolgáltatással való élés ne legyen megvonva tőlük. Megint mások a karriert, a többre jutást, a kiemelkedést tartják a legfontosabbnak. Egyesek az egyén családnak való alárendelését látják kívánatosnak. A sor hosszan folytatható.
A társadalom különféle csoportjai sokat vitáznak egymás között arról, hogy melyek a legfontosabb családi értékek, melyek szabályozzák a mindennapokat. A családok ebben a választásban egyébként nagy szabadságot élveznek. A keresztény családokban általában határozottabb és természetesen biblikusabb értékek és elvek érvényesülnek.
Két kérdés megválaszolása segíthet minden családnak – szülőnek és házastársnak egyaránt – abban, amikor értékeket, elveket és gyakorlatokat választ és használ.
Az elsőt akkor tesszük fel magunkban, amikor konkrét családi eseményben vagyunk benne. A kérdés így hangzik: Ebben a helyzetben mivel segítem legjobban az ő emberi, lelki, személyiségbeli fejlődését, és mivel gátolom? A megtalált válasz utat mutat, hogy elkerüljük az ösztönös reakciónkat, a másik vagy a családtagok elvárásának kielégítését, hanem valóban őt – az épülését, a fejlődését – helyezzük előtérbe.
A második kérdést akkor tesszük fel, amikor akár egyedül, akár a párunkkal vagy az egész családdal hosszú távra keressük a magunk és a többiek fejlődésének jó feltételeit, keretét. És a kérdés így hangzik: A családtagom – párom, gyermekem – személyiségének, lelkének, hitének, emberségének hol van a legnagyobb szüksége fejlődésre, épülésre, és azt hosszú távon milyen viszonyulásommal, cselekedetemmel fogom segíteni, illetve mivel gátolhatom? Az erre adott válaszunk – és ha aszerint élünk is – segít abban, hogy jó, mindenki épülését segítő mederben folyjon a családi életünk. Akkor valóban építjük egymást, ami a lényege a családnak.
A hónap gyakorlata
Beszélgessünk minél többször házastársként, szülőként őszintén egymással arról, hogy mi segíti és mi gátolja családtagjaink épülését, fejlődését!
A hónap imája
Jó Atyám, Istenem, szeretem családom tagjait, és arra vágyom, hogy velem együtt az ő életük is kibontakozzon. Arra vágyom, hogy láthassuk és tapasztalhassuk egymás fejlődését, és azt a mi építő jelenlétünk erősíthesse. Add, hogy bátran, bölcsen és szeretettel tegyük! Ámen.
Mire készüljenek most a gyülekezetek?
Egymás megértésére
A járványügyi korlátozások – és újabban a vakcina kérdése – a társadalomban erősen átpolitizálódott. Szinte nem lehet úgy megszólalni a témában – még szigorú szakmai ismeret és tudás alapján sem –, hogy az elhangzottakat ne kapcsolják rögtön valamelyik politikai párt véleményéhez, szándékához. Ez minden bizonnyal a gyülekezeti tagok egy részét is befolyásolja, s így némelyek képtelenek elvonatkoztatni az aktuális politikai tematizációtól, ami jelentős frusztrációval párosul. Ahogy a társadalomban, úgy a gyülekezetekben is tapasztalható, hogy sokféleképp értelmezik a járványhelyzetet. Talán szélsőséges Covid-tagadók alig-alig találhatók az egyházban, de ha a korlátozások feloldására vagy a vakcinákra gondolunk, már sokkal több egymásnak ellentmondó nézet van jelen egy időben. Vannak, akik egyszerűen nem is értik, hogy miért nem lehet már újra teljes részvétellel istentiszteletet tartani az imaházakban, templomokban (közöttük találhatók azok, akik a vallásszabadság akadályoztatását látják a mostani helyzetben). Mások csak akkor látnák idejét az újranyitásnak, ha a gyülekezet védettsége (átoltottság, betegség által szerzett immunitás) már elérné a 60%-ot. Az ördög pedig ezekben a részletkülönbségekben fogja keresni azt a rést, ahol a testvérek közé férkőzhet majd úgy, hogy egymással hadakozzanak. Talán erre a helyzetre is áll Pál apostol tanácsa: „Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál.” (Fil 2,3)
A közösséghez való ragaszkodásra
A hosszú járványidőszak némelyeket elidegenített a gyülekezeti alkalmak látogatásától. Persze a többség vélhetőleg minden lehetőséget megragad arra, hogy a megváltozott körülmények között se szakadjon el a közösségtől, a testvériségtől, és meg is találja azokat a – sokszor újszerű – lehetőségeket, amelyek megadják a közösségápolás keretét. Vannak olyanok is, akikben a valóságos jelenlétű alkalmak régóta tartó hiánya csalódást ébresztett, és ez a csalódás nem engedi, hogy meglássák: a jelen körülmények sem szakítanak el bennünket sem Isten szeretetétől, sem testvéreinktől. De magunkat sajnos elszakíthatjuk, kivonhatjuk a közösség életéből. Ha nem vesszük észre ennek a veszélyes voltát, a csalódás könnyen keserűségbe fordul. Arról pedig tudjuk, hogy ha felnövekszik – a kegyelemtől való eltávolodás következtében –, akkor a keserűséget a bírálat fogja követni, a bírálatot vádaskodás, a vádaskodást sértődöttség, a sértődöttséget távolságtartás, esetleg a közösségtől való elmaradás. Nagyon kell hát vigyáznia mindenkinek magára, szeretteire és barátaira, hogy „a keserűség gyökere felnövekedve kárt ne okozzon, és sokakat meg ne fertőzzön” (Zsid 12,15)
Megújulásra, változásra
A hosszú idő utáni visszatérés egyesekben majd azt a vágyat erősíti fel, hogy oda térjünk vissza, ahol abbahagytuk. Mintha semmit nem tanultunk volna a járvány alatt. Mintha semmi változás nem történt volna bennünk. A gyülekezeteknek minden bizonnyal már most kell elkezdeniük a közös gondolkodást, beszélgetést arról, hogy ki-ki mit tanult, mit változott ez alatt az idő alatt. Mire jöttünk rá, mit lenne érdemes végre változtatni, mit kellene abbahagyni? Minden újrakezdés sokkal nagyobb áldozattal jár, mintsem hogy úgy teszünk, mintha semmi nem történt volna. Sokan szeretnék újrakezdeni krízisbe jutott kapcsolatukat. Mindent megtesznek, hogy visszafogadja őket a másik, csak változni ne kelljen. Némelyek a gyülekezetbe való visszatérést is gondolhatják így. Pedig nem mehetünk vissza az időben. Aki már leérettségizett azóta, annak nem kell visszamennie a gimnáziumba, aki munkába állt, annak nem kell állást keresnie, akinek gyermeke született közben, annak nem kell gyermekre várnia. Egy megváltozott közösséggel térünk vissza a gyülekezetbe hamarosan. Akik ezt elfelejtik, sok-sok szenvedést okozhatnak majd saját közösségüknek, pedig már az elmúlt időszak is többeknek járt testi vagy lelki szenvedéssel. Ezért beszél hozzánk Péter apostol így: „Szeretteim! A szenvedés tüze miatt, amely megpróbáltatásul támadt közöttetek, ne csodálkozzatok úgy, mintha valami meglepő dolog érne titeket.” (1Pt 4,12)
A kérdés valójában ez: Hogyan lehetek a legjobban felkészült arra, amikor majd ismét együtt lehet a gyülekezetünk az imaházban, a templomban? Milyennek kell lennem, hogy Jézus Krisztus is azt mondhassa majd rólam, hogy felkészült ember vagyok?
Házasság hete
Hazánkban 2021-ben tizennegyedik alkalommal rendezik meg a házasság hetét a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával. Az országos rendezvénysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a házasság, a család értékeire és fontosságára, valamint hogy segítséget nyújtson a házasságra készülőknek vagy a párkapcsolati problémákkal szembesülőknek.
A rendezvénynek minden évben más szlogenje van, az idei: „Ezerszer is igen!”, és minden évben van egy házaspár arca is, 2021-ben Pálúr János orgonaművész és felesége, Pálúr Kornélia.
Mi is a házasság hete?
Közel két évtizede Angliából indult el ez a kezdeményezés, amely Valentin-nap környékén minden évben egy hétig a házasság és a család fontosságára kívánja irányítani a figyelmet. A házasság hetét – amelyhez hazai és nemzetközi szinten is számos ismert közéleti személyiség csatlakozott kifejezve elköteleződését a házasság, a család ügye iránt – mára 4 kontinens 21 országában ünneplik. Hazánkban az országos eseménysorozatot 2008 óta rendezik meg a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával, számtalan nagyváros, település, közösség részvételével. A Házasság Hete Szervezőbizottsága által koordinált központi programok fővédnöke 2013 óta Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége.
A házasság Isten csodálatos ajándéka és gondoskodása az ember számára, amelyben a felek megtapasztalhatják a feltétel nélküli szeretet, a hűség és az őszinte megbocsátás értékét egy nekik rendelt, de nem tökéletes társon keresztül. A házasságban egy férfi és egy nő saját elhatározásából elkötelezi magát, hogy egymás bátorítására, segítésére és védelmére törekszik egész életében. Ilyen módon a házasság felelősségteljes, biztonságos és meghitt közösséget jelent számukra, és áldásul szolgál életük minden más területén is.
A házasság hete olyan széles körű összefogásra törekszik, mely gyakorlati példamutatással, tudományos kutatások eredményeivel, bibliai és erkölcsi érvekkel támasztja alá a házasság örökkévaló értékét. Bátorít minden olyan helyi kezdeményezést, amely hidat épít az adott közösség környezetében élő házaspárok és családok felé, amely segíti életüket, boldogulásukat. Nyíltan beszél a házasság mindennapi valóságáról, örömeiről és feszültségeiről. Igyekszik bölcs és gyakorlati tanácsokkal ellátni a házasokat és házasulandókat, valamint a teljes helyreállás reményét ébren tartani azokban, akiknek a kapcsolata válságban van, illetve valamilyen ok miatt megszakadt.
Programok
A házasság hete központi programjaink listája megtekinthető a hazassaghete.hu oldalon. Központi programjaink nincsenek regisztrációhoz kötve. A házasság hete mozgalomhoz kapcsolódó 2021-es további programok – melyeket nem a Házasság Hete Szervezőbizottsága szervez – listája szintén megtekinthető a honlapon. A programok listája folyamatosan frissül.
Az erdélyi programoknak a szervezők készítettek egy külön honlapot, ahol tájékozódni lehet a magyar nyelvű erdélyi, romániai programokról.
a Házasság Hete Szervezőbizottsága
A Magyarországi Baptista Egyház Országos Tanácsának 2021. január 26-án hozott határozata
A Magyarországi Baptista Egyház gyülekezetei az egyház operatív tanácsának ajánlásai alapján 2020. novembertől elsősorban online módon tartották istentiszteleteiket, maximum 10 fő, elsősorban szolgáló testvér jelenlétével, a járványügyi intézkedések figyelembevétele, betartása mellett.
Az egyház Országos Tanácsa 2021. január 26-án tartott ülésén módosította eddigi ajánlását, hangsúlyozva, hogy alapesetben a gyülekezetek által tartott istentiszteleti és egyéb találkozásokért, a vonatkozó szabályok betartásáért a lelkipásztor és a gyülekezetvezető felelős. Javasoljuk, hogy a gyülekezet vezetősége a további járványügyi feladatok koordinálására hozzon létre egy testületet, vagy jelöljön ki felelős személyt. (Amennyiben ez már megtörtént, érdemes megerősíteni a megbízatást.)
Istentiszteleteinket 2021. január 27-től is online módon tartsuk és közvetítsük, azonban az alábbi irányelveket betartva, hibrid megoldással, korlátozott módon, személyes jelenlétre is van lehetőség.
1. Az imaházak adottságait figyelembe véve határozzuk meg az istentiszteleteken részt vevők maximált létszámát. Az istentiszteleti terem teljes alapterületét figyelembe véve – beleértve a karzat területét is – minden jelenlévőre jusson minimum négy négyzetméter alapterület.
2. Az 1,5 m-es távolságtartás a továbbiakban is előírás, emiatt a padok vagy székek elhelyezése ennek a figyelembevételével történjen.
3. A kézfertőtlenítés a bejáratoknál minden belépésnél történjen meg.
4. A takarításra, fertőtlenítésre, szellőztetésre helyezzünk nagy hangsúlyt, kiemelten figyelve a fertőtlenítésre az illemhelyek esetében is.
5. A maszk használata kötelező! Nem mindegy, milyen maszkot viselünk. Ajánlott a sebészi vagy a textilmaszk, természetesen nagyobb hatékonyságú maszkok (FFP2, FFP3) is használhatóak, de semmiképpen ne használjon senki olyan szelepes maszkot, ami csak befelé, a viselő irányában szűr, de a kilégzésnél akadálytalanul távozik az esetleges fertőzést hordozó levegő.
6. Tudjuk, hogy magabiztosabban vesznek részt alkalmainkon, akik már megkapták a koronavírus elleni védőoltást, vagy átestek a vírusfertőzésen, de mégis legyünk figyelemmel egymás testi-lelki egészségére.
7. Szakemberekkel egyeztetve az éneklésnél is önmegtartóztatást kérünk a gyülekezetektől, tudva, hogy az először légúti fertőzést okozó vírus éneklésnél még jobban terjedhet. Az istentiszteletek hosszúságánál is tanúsítsunk önmérsékletet!
8. Ne felejtsük, hogy a krónikus betegségben lévők és az idősek számára veszélyesebb ez az időszak, így legyünk még körültekintőbbek az idősödő és beteg testvérekkel való kapcsolattartásban.
Mindent meg kell tennünk, de abban a hitben járunk, hogy az Úr védelmére is szükségünk van. Ő tudja, mi a terve velünk, mi az oka a kialakult helyzetnek, és mit akar bennünk vagy általunk elvégezni ebben az időben.
Teológiai nap Karcagon
2020. szeptember 20-án teológiai nap volt Karcagon. Az előadó prof. dr. Almási Tibor, a Baptista Teológiai Akadémia rektora volt. Délután a BlesSing Együttes énekelt. Vezényelt dr. Almási Kornél Zsolt karnagy, a BTA Zenetudományi Intézetének igazgatója.
A gyülekezetet Pesti Csaba lelkipásztor köszöntötte az 1Sám 30,6 versével.
A délelőtti igehirdetés témája: A mi kísértéseink. Alapige: Jak 1,12–18. A kísértés nem tartozik a legvonzóbb dolgok közé, mégis számolnunk kell vele, mert senki sem mentes alóla.
A kísértésnek kétféle kimenetele van: bűn vagy győzelem: – elbukunk, aminek vége a halál – megedződünk a harcban, erősödik a hitünk, Isten segítségével győzünk. A kísértés a bűn vagy a győzelem előszobája.
Vannak olyan élethelyzetek, amikor beleesünk (akaratunk ellenére) a kísértésbe, de vannak olyanok is, amikor belesétálunk.
„Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek.” (Mt 26,41) „Mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe.” (Jak 1,14)
A sátán nagyon jól tudja, hogy mivel etessen be, kinek mi a leggyengébb pontja. Amikor elvesztjük kritikai érzékünket, elbukunk. Csúfos vereséget szenvedünk, a sátán pedig jót kacag. Óriási kudarc a vég. De Isten nem enged feljebb kísérteni annál, mint amit el tudunk szenvedni, sőt a kísértéssel együtt a kimenekedést is megadja.
Ha a kísértésből Isten segítségével kijutunk, igaz ránk is az ige: „Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek.” (Jak 1,12) Hogy ne legyen újabb bukás, figyelmeztet az ige: „Álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek.” Isten megszán bennünket, talpra állít, győzelmet ad. Fogadjuk el a segítségét!
Délután Jézus megkísértéséről szólt a prédikáció a Mt 4,1–11 versek alapján:
Az első kísértés akkor történik, amikor a sátán Jézusnak 40 napi böjt után kenyeret kínál. „Mondd a köveknek, hogy változzanak kenyérré!”
Ismeri a szükséghelyzetet, Jézus pedig ismeri az Igét. Meg van írva: nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából jön.
A második alkalommal a sátán Jézust a templom párkányára állította, és ezt mondta: „Ha Isten Fia vagy, vesd le magadat…” Jézus újra igével válaszol. Meg van írva: „Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet!”
A harmadik alkalommal a sátán megmutatta Jézusnak a világ minden országát és azok dicsőségét, és ezt mondta: „Mindezeket neked adom, ha leborulva imádsz engem.” Mintha ő lenne a világhatalom. Jézusnak ez mind semmi, mert az Atya oly nevet adott neki, amely minden név fölött való, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, s minden nyelv hirdesse, hogy Jézus Krisztus az Úr az Atya Isten dicsőségére (Fil 2,9–11). Pozíciócsere nincs! Jézus határozottan elutasítja. „Távozz tőlem, sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! Ekkor elhagyta őt az ördög egy időre, és angyalok mentek oda és szolgáltak neki.” Jézus ismerte a Bibliát. Te mennyire ismered? Ha minden lehetőség kiesik a kezedből, a szívedben lévő bibliaverseket a Lélek eszedbe juttatja, és az ige kardjával tudsz harcolni.
Ezután a teológiáról hallgattunk meg rövid ismertetést. Az énekesek lélekemelő szolgálata színesítette délutánunkat, befejezésül közösen énekeltük el a „Feltámadt Hős”-t. Volt lehetőség Almási testvér könyveiből 50%-os áron vásárolni. Együttlétünket szeretetvendégséggel zártuk.
Sok áldásban volt részünk. Hálásak vagyunk a tanításért, az énekekért, a vendégekért, akik eljöttek hozzánk, és azért, hogy Isten áldott napsugarával bearanyozta ezt a szabadtéri istentiszteletet.