Kezdőlap Blog Oldal 422

AlapVető 2021. április

Különleges, nehéz, szomorú. Ezek a jelzők illenek leginkább az áprilisi szociális hírlevél írásaira. Mit csinál egy országos hitéleti igazgató? Március elején dr. Steiner József lelkipásztorral, a Baptista Szeretetszolgálat országos hitéleti igazgatójával beszélgettünk erről a különleges szolgálatról, feladatairól és a hétköznapi kihívásokról. Április 11. a Parkinson-kór világnapja. Ennek kapcsán írta le gondolatait önkéntes koordinátorunk, Kereskedő Emőke. COVID-gyász írásunkban pedig három kedves kollégára emlékezünk.

Óvodapedagógus-pályázat

Közösségünkbe szeretetteljes, nevelési elvekben érett, lelkes óvodapedagógus-konduktort keresünk 17 fős gyermekcsoportunkba teljes munkaidőben, szeptemberi kezdéssel. Az állás betöltéséhez szükséges a keresztény világnézeten és szakmai ismereteken alapuló hivatástudat.

A munkavégzés helye:
Pillangó Óvoda
Budapest 1223, Dézsmaház utca 33.

A munkakör:
Óvodapedagógus-konduktor

Illetmény és juttatások:

Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a „Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a 326/2013. korm. rendelet rendelkezései az irányadók. Munkatársaink számára ezen felül:

  • 12% havi bérkiegészítést,
  • étkezési támogatást,
  • az óvoda szakmai igényeihez illeszkedő továbbképzések 80%-os finanszírozását biztosítjuk.

Pályázati feltételek:

Főiskolai/egyetemi óvodapedagógus-konduktor végzettség

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:

  • fényképes önéletrajz, motivációs levél,
  • diplomamásolat,
  • erkölcsi bizonyítvány (felvétel esetén),
  • lelkészi ajánlás

A pályázat benyújtásának határideje: folyamatosan

A pályázatok benyújtásának módja:

E-postával: rozsakert@pillangokeresztenyovoda.hu

Telefon: 0620-310-44-22

Gyűjtést indít a Baptista Szeretetszolgálat az egyedül maradt hatgyermekes anyuka javára

A legnagyobb drámákat az élet írja, és nem tehetjük meg, hogy elhajolunk előle, ha segítséget kell nyújtanunk a nehéz helyzetbe kerülőnek.

Nikoletta és férje hat gyermeküket nevelve éltek boldogan egy dunántúli városban. Néhány napja az édesapa koronavírus-megbetegedés következtében életét vesztette, így maradtak férj és apa nélkül, s kerültek ezzel rendkívül nehéz helyzetbe. A helyi baptista gyülekezet és a Baptista Szeretetszolgálat gyűjtést szervez a család megsegítésére.

Kérjük, ön is támogassa Nikoletta családját! A pénzadományokat a Baptista Szeretetszolgálat az alábbi számlaszámra várja:

UniCredit – 10918001-55555555-55555555
OTP Bank – 11736082-20054403-00000000
Közlemény: Nikoletta

Az online adományozás az alábbi linken elérhető: http://www.baptistasegely.hu/adomanyozas

Együttérzésüket és a támogatásokat a család nevében köszönjük!

#baptista#adomanyozas#szeretetszolgalat#koronavirus#segelyszervezet#szocialis

Jézus Krisztus örököstársai vagyunk

Óvás a programtalan semmittevéstől

A tervtelen, programtalan semmittevés nagyon veszélyes lelkiállapotot teremt. A nyugdíjasokat, különösen a frissen nyugdíjba vonulókat fenyegeti ez a veszély.

Ok: a rendszeres kötelezettséget és elfoglaltságot jelentő munka, munkahely megszűnése.

Eleinte nagy örömöt jelent a nyugdíjba vonuló ember számára, hogy immár szabad lett a sok éven át tartó, állandó elkötelezettségből, a folyamatosan kötelező feladatot jelentő munkahelytől.

Aztán gyakran rá kell jönnie, hogy ha nem talál magának örömöt és értéket teremtő tevékenységet, üressé, értelmes cél nélküli időtöltéssé válik az élete. Előfordul az is, hogy valaki ilyenkor egy értelmes életnek, hasznos elfoglaltságnak a keresése közben olyan útra téved, amely romlást eredményez a személyes vagy a családi életében és az önbecsülésében, és megtöri az addigi, keresztény gyülekezetben való, esetleg buzgón végzett szolgálatát is.

Nagy igazság, hogy az ördög pedig nem alszik. Ő arra szakosodott, hogy az ember életét gonoszul megrontsa, és nagyon örül a tétlenség állapotában veszteglő, lustálkodó vagy a helyüket kereső és vergődő embereknek. A külső körülmények váratlan és jelentős változása ugyanis bonyolultabbá teszi a szolgálatok végzését a hitéletünk területén is. Például az elmúlt évben a koronavírus veszélye, majd egyéb külső körülmények változása nagyon felforgatták a gyülekezeti élet megszokott szolgálati rendjét is. E világ istene, a sátán pedig sikeresen támadja az erős és aktív közösségi életet, és igyekszik kedvüket szegni a szolgálatokban hűségesen forgolódó testvéreknek is.

A kívánatos pedig az, hogy a változó lehetőségek csak próbára tegyék a hűségünket. A próbában persze nemcsak győzni, hanem elbukni is lehet.

Mindezek a hitben élő embereket arra késztetik, hogy a nehezebb külső körülmények között is találjuk meg az evangélium hirdetésének és a gyülekezet építésének a győzelmes útját és módját. A nehezebb és a problémás körülmények legyenek inkább ösztönző helyzetek számunkra abban, hogy az általunk, a Szent Szellem hatalmával hirdetett evangélium szólítsa meg a kereső embereket, és nyújtson megoldást számukra.

Hála Istennek, gyülekezeteinkben a nyugtalan, a semmittevő elégedetlenek vannak kevesebben. A testvérek többségének az aktív, a Szent Szellem késztetésére végzett, odaszánt szolgálata van jelen, amely jó ízű gyümölcsöt terem az Isten dicsőségére, a szolgálatot végzők és a gyülekezet számára pedig életáradást, megtéréseket, örömöt és mennyei kincsgyűjtést jelent.

Az odaszánt elhatározás és a küldetés fontossága

Jó tudni, hogy Istennek terve van az evangélium eredményes hirdetésére, az emberek megmentésére vonatkozóan. Tervének megvalósítására nem küld mennyei angyalokat, hanem minket, embereket hív el és tesz alkalmassá arra, hogy Jézus Krisztus váltságának az elfogadására hívjunk embereket. Legyünk hát eszközök abban is, hogy akik a bűneik bocsánata után Jézus Krisztust életük Urává tették, azok engedelmes odaszánással álljanak be az evangélium győzelmes hirdetésének a szolgálatába is!

Isten, aki értünk, bűnösökért adta az egyszülött Fiát, a Szent Szellem hatalma által minket is hív és küld, hogy Jézus keresztje alá, a megbocsátó kegyelmének elfogadására hívjuk az embereket. Ez tevékeny, odaszánt engedelmességet kér és igényel tőlünk. A Bibliából tudjuk, hogy Dávid király is akkor bukott el, amikor nem ment a katonáival a háborúba, hanem otthon „vesztegelt”, a palotája tetején sétálgatva.

Nagyon komoly igazságot mond ki az ismert latin mondás: „Cogito, ergo sum.” (Mivel gondolkodom, vagyok.) Vagyis az értelmes, gondolkozó tevékenységünk igazolja azt, hogy létezünk. Ebből pedig az következik, hogy az emberként való létezésünk megköveteli azt, hogy értelmesen gondolkozzunk.

Vagyis az értelmesen élő embernek mindig van átgondolt terve, amit meg akar valósítani, munkája, amelyet el kell végeznie. Ha elfogyott, akkor keres és talál ilyet. Véleményem szerint akkor áll be egy ember életében a bukás veszélye vagy egy idő előtti szellemi leépülés, amikor nincs és nem talál az életében értelmes, céltudatos tennivalót. Ez már beteges vagy öregséget jelző állapot.

Isten minden ember számára a legfontosabb e földi célként az újjászületést tárta elénk.

Jézus Krisztus kijelentette: „Ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát.” (Jn 3,3)

Tehát bármilyen gazdag és erős hitre, ismeretre, jó erények teljesítésére vagy e világi sikerekre jut is el valaki, ha nem nyert Jézus Krisztus halála és feltámadása által felülről való, új és örök életet, a testének halála után csak a kárhozat lehet a jövője. Hiábavalóvá válik a hite. Persze – véleményem szerint – ilyen eset csak elméletileg létezik, mert a mi hitünk a Jézus Krisztus személyével való folyamatos kapcsolatban nem csupán bibliai és vallásos ismeretet, hanem Szent Szellem által felülről való életet és annak – a bennünk lakozó Szent Szellem által való – túláradását és erejét jelenti.

Jézus Krisztus örököstársai vagyunk

Az ember Istentől származó adottsága (és kiváltsága), hogy amikor Isten a föld porából megformálta az ember testét, orrába pedig az élet leheletét lehelte (1Móz 2,7).Tehát két világból eredő lények és értelmes céllal teremtett emberek vagyunk.

Testünket Isten „a föld porából formálta”, vagyis az általa teremtett anyagból a kezével formálta. Ugyanakkor halhatatlan, vagyis örökké élő lények is vagyunk, mert Isten a szellemét lehelte belénk. Ahogyan a bölcs Prédikátor a földi életünk végéről fogalmazza: „A por visszatér a földbe, olyan lesz, mint volt, a lélek pedig visszatér Istenhez, aki adta.” (Préd 12,7) Magas rendű identitástudatot jelent számunkra, ha hit által, nemcsak elhisszük, hanem valóságos, Istentől megnyert ajándéknak tekintjük azt, amiről Pál apostol így ír: „Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is, örökösei Istennek, örököstársai Jézus Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.”

Ennek az igének azzal nő meg a jelentősége, ha figyelembe vesszük Jézus Krisztusnak azt a kijelentését, amelyet a kereszthalálból való feltámadása után mondott, így hangzik:

„Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.”

Ez pedig az egész világmindenség tulajdonjogát és a fölötte való tényleges uralkodást, az irányító hatalmát, annak a felelősségét és a vele járó tisztességet jelenti.

És mindez az a feladatkör, amelyre vonatkozóan azt olvassuk, hogy mi – az ő megváltottai – „örököstársai” vagyunk.

Jézus Krisztus maga mellé veszi az ő megváltottait, és mint munkatársaival megosztja velünk azt a hallatlan széles körű feladatot és felelősséget, amely az egész világmindenség irányításával és uralmával jár.

Nagyszerű és csodás jövő ez!

Nem tétlen ünneplés, hanem programdús, kitüntető feladat.

A nagy utazás – női konferencia élő közvetítése

Hamarosan kezdődik a Baptista Női Misszió országos online nőkonferenciája. Csatlakozzunk minél többen az élő közvetítéshez!

A konferenciáról minden információ megtalálható a Baptista Női Misszió honlapján!

Ismét ülésezett egyházunk operatív tanácsa

A 2021. május 5-én tartott megbeszélésen egyházunk operatív tanácsa áttekintette az aktuális járványügyi helyzetet a gyülekezeti, a közoktatási és a szociális területeinken.

Megerősítette a tanács a legutóbb (2021. április 22-én) hozott döntéseket, melyeket egyházunk honlapján is megtalálhatnak a testvérek (Készüljünk a „vegyes jelenlétű” nyitásra!).

Mindezek alapján, a helyi gyülekezeti döntések szerint, készüljünk a vegyes jelenlétű alkalmakra, melyekre elsősorban a már védettséggel rendelkező testvéreket hívjuk!

Kérjük, hogy az istentiszteletek és egyéb alkalmak szervezésénél körültekintően, felelősségteljesen járjunk el!

Az MBE operatív tanácsa

Meglátogatjuk egymást a közösségben – 2021. május

A hónap igéje

„Saját gyülekezetünket ne hagyjuk el, ahogyan egyesek szokták, hanem bátorítsuk egymást annál is inkább, mivel látjátok, hogy közeledik az a nap.” (Zsid 10,25)

A hónap gondolata

Egy vendégjárási listát készítettem az elmúlt hetekben arra az időszakra, amikor már biztonságosak lesznek a körülmények ahhoz, hogy az otthonukban újra találkozhassam rokonaimmal, barátaimmal. Azért kellett listát írnom, mert mára olyan sokan lettek, akikhez mindenképp el szeretnénk jutni a párommal ebben az évben végre. Sokakkal több mint egy éve húzódik a találkozás. Talán nem én vagyok az egyetlen, akinek lista kell, mert fejben már nehéz tartani azt a sok nevet.

Így várnak ránk a rokonaink, a barátaink mellett a gyülekezethez tartozók, vagy némelyeknek a munkatársaik. Reményeink szerint hamarosan elővigyázatosan tervezhetjük ezeket a találkozásokat. Kiléphetünk az online térből a közösségi találkozásokba az imaházban vagy a munkahelyen.

A személyes találkozásokban pedig először talán az udvaron, a teraszon és majd hamarosan a lakások nappalijában is.

Nem szabad elveszítenünk a kapcsolati szálakat, sőt magunkban egyre erősítve kell készülnünk ezekre a nagyszerű találkozásokra a várakozás örömével.

A hónap gyakorlata

Gondold végig, hogyan tudsz a legjobban készülni az újratalálkozásokra, és valósítsd is meg!

A hónap imája

Uram, Istenem, csak te tudod, hogy mennyire várom már a személyes találkozásokat, milyen nagy szükségem van azokra testileg-lelkileg. Tégy elővigyázatossá, hogy a találkozások után se kelljen aggódva gondolkodnom!

Ámen.

Reménységből születik a bajnok

2020 márciusában egyik napról a másikra minden közösségi tér bezárult, sőt, az otthonainkból is ki kellett zárni a tágabb kapcsolathálónkhoz tartozókat. Azóta kisebb-nagyobb mértékben az életünk része maradt a szociális távolságtartás mint egészségvédelmi megoldás. Ami azonban egy vírussal szemben véd, az élet terheivel szemben láthatóan gyengít. Ezért a közösségeinknek virtuális tevékenységekben kellett újrateremteni magukat, az alkalmaikat, a kapcsolattartást, a valóságos jelenlét és együttlét formáit.

Velünk sem történt ez másként a Trinity Baptista Gyülekezetben. A világjárvány előtt rendszeresen tudatosítottuk, hogy a gyülekezetünk a találkozások helye. Azóta több mint egy év tapasztalatunk van arról, mi kell a találkozáshoz, és mi esetleges, elhagyható. A hely nélküli találkozásaink során még erőteljesebbé vált a meggyőződés, hogy közösségvállalásunk egymással nem a térbeliségben gyökerezik, hanem a közös hitben, reményben és szeretetben. A pandémia kiélezte bennünk, hogy igazán helytállni csak úgy tudunk, ha felülemelkedünk a jelen horizontján, és a menny reményét szőjük bele a valóságról alkotott képünkbe. Erre a horizontváltásra mozgósítottunk az online tanításokkal, az igetanulmányozó sorozatunkkal, a rendszeres kapcsolattartással a gyülekezeti csoportokban, a rendelkezésre állással az imádkozásban, a megtapasztalások megosztásával.

Erről a senkinek sem idegen tapasztalatról hallhattok személyesebben, élőbben a Debreceni Televízió Erőnk forrása magazinjában. Ajánljuk figyelmetekbe!

Édesanya örök

Amikor egy ember jó a másik emberhez, kincset ad át. Generálja a jóságot a következő nemzedékre. A jóság lehet a hit, a figyelmesség, a gondoskodás, megannyi formája a szeretetnek. A szeretetnek, ami a Biblia szerint a legfontosabb isteni állandó a földön. Az ember folyamatosan, amíg él, tanul, de legfogékonyabban gyermekkorában, a tudósok már azt is hangsúlyozzák, hogy a magzat az édesanya hasában is figyel, a zenére, az anyuka hangjára, a környezet neszeire. Már ott sem mindegy, hogy mit adunk át a következő generációnak.

Anyák napján ünnepeljük a szeretet megannyi formáját, melyet a legtöbb ember oly egyszerűen és magától értetődően megtapasztalt csecsemőként, lubickolt benne kisgyermekként, elsuhant felette kamaszként, és szülőként hálásan gondolt vissza rá.

Az anyaság örök, amíg ember él a földön, addig az asszonyok keze végigsimít a gyerkőcök kobakján, és segítenek és imádkoznak és valahogy elintézik, hogy rendben menjenek a dolgok.

Az Úr Jézus olyan sok mindenről lemondott a földi élete alatt. A Jóatya egyet nem vett el tőle haláláig: az édesanyját, Máriát. Ott állt a kereszt alatt, nem érdekelte a pogrom lehetősége, ott volt végig, a legutolsó pillanatig Gyermeke mellett.

Ünnepeljük hát az anyákat, az anyai lelkülettel rendelkező embereket, most szeretettel emlékezem egy már a mennyországban élő drága nénire.

Egyszer volt, hol nem volt, Óbudán innen, a Testvér-hegyen túl, élt a Toronya utcában egy család. Nyolc gyermekük volt.

Nyolc.

Nyolc téli cipő, nyolc kabát, nyolc sapka, nyolc sál, nyolc pár kesztyű, nyolc tornaholmi, nyolc iskolatáska, nyolc uzsonnacsomag, nyolc szülői szeptemberenként, nyolc születésnap, nyolc, mindig mindenből nyolc.

A legtöbb anyuka ennyi munka láttán meghökkenve arrébb lépne, hogy tessék, tessék, most már ne nekem kelljen főzni, felmosni sokadszorra a konyhát, takarítani, fogadni a sok-sok barátot, osztálytársat, rokont, de ennek a családnak a mamája nem lépett hátrébb sose.

Ha kellett, inkább előrelépett, jelentkezett feladatra. Új unoka érkezik, majd ő segít és főz és bevásárol és takarít és elbeszélget és ott van. Az elnézek magamról a másik ember felé lelkülete olyan ragyogóan sikeres volt, hogy gyermekei, unokái is megkívánták, és elkezdték utánozni. Ők is elkezdtek szervezni, átvállalni, segíteni maguk körül azoknak, akiknek szükségük van rá.

Ott van – igazából, amikor fölköltözött a másik Házába, ez hiányzik, ez az ott van, hogy ha hazajövünk, már nem látható, hogy ott van.

Mégis ott van, mert a maradók végigsimítják az ajtaját, a terítőjét, a csészéjét, a könyveit, a rajzait, és velük marad a mosolya, a befogadó szeretete, az elfogadó szíve, az alázatos, szerető lénye.

Jobbá tette azt, aki beszélt vele.

Lehet tanulni.

Mikes Kriszta