Imaház és keresztény ifjúsági tábor felújítását és fejlesztését végezték el önkéntes testvérek a baptista Férfimisszió keretében.
Mezőgyán
Az imaház udvarán tereprendezés, favágás, bontás, épületrenoválás várt ránk. Nagy élmény volt mindenkinek a munka, aminek az eredménye látványos lett a nap végére.
Az elvégzett munka után fáradtan, de mosolyogva tudta elmondani A piszkos tizenkettő: Ez férfimunka volt!
Vasárnap a rendbe tett imaház udvarán várták a falu népét, délre megtelt az imaház. Gyermekek, fiatalok, idősek jöttek a meghirdetett evangelizációra és ebédre.
Perlaki Csaba, a Férfimisszió vezetőségi tagja
Őrimagyarósd
A Fiatalok Krisztusért ifjúsági táborban egy imatorony is épült.
15 férfi három napot munkával töltött Őrimagyarósdon a Fiatalok Krisztusért YFC táborában, ahol építési és szépítési munkákat végeztünk. Készült egy imatorony-magasles, csiszoltuk és festettük a faházakat, kertet rendeztünk.
Nagyszerű volt az Isten igéje, az imádkozás és a finom ételek mellett elmondani a történeteinket, megosztani a nehézségeket, és együtt örülhettünk a sok áldásnak, amit Istentől kaptunk.
Életrevaló témák életrevaló fiatalokkal. Hogyan gondolkodnak manapság a fiatalok a mindannyiunkat érdeklő jelenségekről, eseményekről? Hogyan gondolkodnak a hitről? A Veritas Collegiate Academy Budapest középiskolás diákjai beszélgetnek Pollák Dávid lelkipásztorral a mindennapi élet kérdéseiről, amit a műsor összekapcsol a hit örök érvényű üzenetével és bibliaismereti témákkal. Merre tart a világ egy kamasz szemével nézve? Hogyan viszonyul egy kamasz Istenhez, hithez, a Biblia üzenetéhez? Tud-e mondani Isten bármit is a mai generációknak, és hogyan szólítja meg őket? Életrevaló-e a Biblia a 21. században?
Az Oroszlányi Baptista Gyülekezet 2015-re a kihalás szélére került. Lelkipásztora hosszú évek óta nem volt a gyülekezetnek. Isten 2015 végén egy misszionárius házaspárt (Csiha Marci és Csiha Rachel Noelle) küldött a városba, akikkel 2016-ban elindult a gyülekezet újjáépítése. Marci 2020 óta a gyülekezet lelkipásztora.
A kis ház, ahol az istentiszteleteket tartották, alkalmatlanná vált a misszió számára, ezért egy nagyobb bérleménybe költöztek. Két évi imádság után Isten vezetéseként más alternatívákat kerestek.
Az Úr 2020 januárjában eléjük hozott egy háromszintes családi házat (összesen 517 nm), amelyben az első szinten régebben kisbolt és presszó működött, az emeleten egy négyszobás, tágas lakással rendelkezik. Az oroszlányi baptisták néhány hónappal később úgy döntöttek, hitből kilépnek és ajánlatot tesznek a tulajdonosnak. A szerződéskötés után hat hónap állt rendelkezésre, hogy több részletben fizessék ki a teljes árat (kezdetben az összegnek csupán a negyede volt meg!). Isten hatalmas csodát tett, mivel kevesebb mint öt hónap alatt kirendelte a vételárat. A gyülekezet októberben birtokba vehette az épületet, mely idén áprilisban lett ünnepélyesen felavatva, viszont a támogatások között volt olyan megelőlegezett, nagyobb adomány, amit idén vissza kell adnia a gyülekezetnek. A ház amellett, hogy a gyülekezet otthonává vált, missziós központként is működik, több szükségben levő családnak nyújtott átmeneti szállást, illetve ad otthont jelenleg nyolc ukrán menekültnek.
Az oroszlányi gyülekezet hálás minden elmondott imádságért és anyagi támogatásért!
Csiha Márton, az oroszlányi gyülekezet lelkipásztora
Kérjük testvéreinket, hogy adományaikat a Magyarországi Baptista Egyház bankszámlájára küldjék: 13555555-11111111-11111111, közlemény: „Oroszlányi imaház javára”.
Budapest, 2022. május 30. – Az elmúlt évben, köszönhetően a járványhelyzet okozta korlátozásoknak, hazánkban is tovább növekedett a közösségi médiafelületeken az aktív felhasználók száma. Ráadásul olyan tartalmak is váratlan mértékű népszerűségre tettek szert ezeken a platformokon, amelyek elsősorban a hagyományos csatornákon voltak jellemzőek. Lackfi János istenes versei #Jóéjtpuszi elnevezéssel online bejegyzésekként indultak, a váratlan közönségsikernek köszönhetően azonban mára a verses posztokból végül nyomtatott könyv is született. A sikerkönyv immár második kötetének megjelenése kapcsán június 1-én, szerdán este Lackfi János tart pünkösdi könyvbemutatót a Párbeszéd Házában.
A 2021-es adatok szerint 2-3%-kal tovább növekedett a magyar Facebook-felhasználók száma az elmúlt évhez viszonyítva: jelenleg 7,13 millió fő, a teljes népesség 74,4%-a aktív a közösségi médiában. Ráadásul a pandémia alatt még nagyobb teret nyert a platform közösséget teremtő funkciója, hiszen az emberek nagyrészt ezeken keresztül tartották a kapcsolatot egymással. Az 50 év feletti generáció is aktívabbá vált az online térben: többen közülük a lezárások kezdetén jelentek meg a közösségi oldalakon. Ennek köszönhetően olyan tartalmak is komoly létszámú közönség elé kerülhettek, amelyek adott esetben csak nyomtatásban jóval kevesebb irodalomkedvelőt érhettek volna el. Ráadásul egy kortárs költővel való valós idejű interakció még inkább vonzóvá és egyedivé tette ezt a formát.
„Öt évvel ezelőtt a Jóisten gondolt egy merészet, és jóval följebb tekerte a potmétereket kettőnk kapcsolatában. Elképesztően széles hangtartományokban kezdtem hallani az üzeneteit. Rájöttem, hogy mindennap újra akarja kezdeni velem az életet, meg akar szabadítani, sokszor át akar ölelni, új és új dolgokat szeretne a szívembe írni. Ebből a közös kalandozásból csordulnak túl a napi #jóéjtpuszik” – mondta el Lackfi János költő, író, műfordító a könyvbemutató kapcsán.
A leginkább szemlélődő imádság közben született, modern, mai hangvételű istenes versek – amelyeket ráadásul sok nem hívő olvasó is követ – kimagasló sikerét jelzi, hogy egy-egy bejegyzés 15-20 ezer embert is elér, de vannak 100 ezer elérés fölötti írások is. Az azóta a Harmat Kiadó gondozásában nyomtatásban is megjelent első kötetnyi válogatás pedig egy év leforgása alatt több mint 11 ezer példányban kelt el.
„Egyfelől úgy érzem: Isten szíveket nyitogat, szomjúságot ad a jóra. Másfelől az irodalomnak is van egyfajta sodrása a neten, rászoktak az emberek a napi szellemi táplálékra. És talán az is számít, hogy én harcba dobok olyan radikálisabb irodalmi eszközöket is, amelyeket a lelkiségi írók nem annyira szoktak használni – szürreális képeket, a mai valóság bulvárelemeit, abszurd humort, szlenget, merész filmes vágásokat, hangeffekteket, élőbeszédszerű lüktetést. Valahogy muszáj érzékeltetni, milyen vulkanikusan, ellenállhatatlanul, őrülten szeret az Isten, nem csak amolyan hittankönyvi egykedvűséggel” – tette hozzá Lackfi János.
Mint hangsúlyozta: az irodalom mindig párbeszéd az emberekkel, amelynek ma egy költő számára fontos terepe lehet a cybertér is – egy odafigyeléssel, napi szinten gondozott felületen, ahol jó időzni, megosztani az élettapasztalatokat, a nehéz helyzetekben tartani a lelket az emberekben. És az, hogy az itt megjelent írásokból az olvasók „nyomására” most már kétkötetnyi válogatás könyv formájában is megjelenhetett, külön öröm, hiszen így az azokban rejlő bátorító üzenet még többekhez eljuthat.
„Pünkösdkör az apostolok a Szentlélek által erőt és bátorságot kapva megkezdték a misszió betöltését, és hirdették a világban a Krisztus feltámadásáról szóló reményteli örömüzenetet. A mi célunk is az, hogy a jó hírt, az evangéliumot a lehető legtöbb csatornán és formában segítsük eljuttatni az olvasókhoz, aminek ez a két megjelent kötet és az online felületeinken megosztott versek is fontos eszközei” – mondta el a pünkösdi könyvbemutatóra készülve dr. Herjeczki Kornél, a Harmat Kiadó igazgatója. Mint tájékoztatott: június 1-én, szerdán, 18 órától várják az érdeklődőket a Párbeszéd Házában, ahol dedikálásra is lehetőség lesz. Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
A Központi gondolatban Boros Dávid mai beszélgetőpartnerei Szirtes-Tankó Tünde, a Baptista Egyházi Szociális Módszertani Központ munkatársa, és Murányi-Kovács Anita, a kommunikációs osztály kulturális munkatársa.
Nem reménytelen! Ez volt az elnevezése a május 21-én megrendezésre került baptista nőkonferenciának.
A Baptista Női Misszió szervezésében zajlott eseményre több mint 800-an érkeztek az ország különböző pontjairól az ELTE gömb aulájába. Különleges élmény volt, hogy két év kihagyást követően ismét lehetőség adódott a személyes találkozásra.
A nap imareggelivel és 90 perces regisztrációval indult. Az egybegyűlteket Révész Szilvi, a női misszió vezetője, és Paróczi Anita köszöntötték.
A pécsi Szeretetvár Baptista Gyülekezet női szolgálócsoportjának dicsőítése után Pál Feri atya előadása következett „Nincs reménytelen! avagy Mi segít át az élet megoldhatatlan helyzetein?” címmel.
A folytatásban talkshow zajlott „Baptista nők a reménységről” témában. A beszélgetést Szilágyi Lilla vezette, beszélgetőpartnerei Reimer Márti, Ujváriné Szabó Anikó, Borosné Kübler Ágota és Csereklye Lívia voltak. A piknikebéd a campus előtti füves parkban pokrócokon, illetve az épület árnyas fedezékében történt másfél órán keresztül. Ez az idő remek alkalom volt a beszélgetésre, a régen találkozóknak az újratalálkozásra, új ismerősök szerzésére, valamint keresztény holmik, könyvek, kézműves munkák, ruhák, dísztárgyak és egyebek vásárlására.
A délutáni program szintén dicsőítéssel indult, majd rövid igei üzenetek hangzottak el, Petrikné Sáfrány Judit és Fóris Johanna osztották meg gondolataikat.
Sterczer Hilda „Magasságok és mélységek” című előadásában mesélte el élettörténetét.
A napot Pintér Béla koncertje zárta. A teljes konferencia megtekinthető a Baptista Női Misszió YouTube-csatornáján.
„Nyolcszáz nő együtt énekel, imádkozik, lélegzik az Úr jelenlétében – csodálatos élmény. Egy kis ízelítő a mennyországból, ahová készülünk, vágyunk! Nekem ezt jelentette a hétvégi országos női konferencia. Mit hoztam el magammal? Pál Feri előadásából egy gondolat: »Törődjünk mások testi, fizikai szükségleteivel! Így lehetünk a reménység emberei!« Ha meglátjuk mások szükségét, és megindulunk rajta, majd mindez cselekedetté válik, akkor az evangélium útkészítői lehetünk embertársaink életében.” (Szász Veronika, Kisújszállás)
Mikes Balázs a Wesselényi Utcai Baptista Gyülekezet diakónusa, aki civilben teológus és grafikus, elsősorban a középkorban készült vallási témájú festmények alapján magyarázza az Igét.
A vetített illusztrációk alapján képet kaphatunk a középkorban élt ember hitéről, bibliaértelmezéséről, istenképéről. Mindeközben néző és előadó közösen ered az elveszett jelképek, szimbólumok nyomába. Sok érdekes információ is elhangzik a festmények alkotóiról, a mecénásokról, a képek megrendelőiről. Végső soron pedig a festmények maguk prédikálnak és mutatják be Isten csodálatos világát. A következő élő és online alkalom: május 26. 18 óra.
Rövidített interjú a Baptista Rádió Arts’ok című műsorában elhangzottak alapján.
Hogyan érzékeled Isten vezetését az életedben?
Úgy gondolom, hogy Isten vezetése az egész életemben jelen van, és nagyon hálás vagyok neki a családomért és mindenért. Nagyon jó dolog a kegyelem naponkénti kiáradásában élni és muzsikálni. Éppen mostanában az életem legkitűnőbb időszakát élem mindenféle szempontból. Hogy is mondják ezt? Beteltem az életemmel. Élnek a szüleim, a gyerekeim boldogok és az a közeg, az a közösség, ahol dolgozom és élek, az ideális. Nyilván nem mindig lesz így, de úgy vagyok ezzel, hogy ezért tudni kell hálát adni.
Hol születtél, hol nőttél fel, hogyan nevelkedtél?
Nagyon szerencsés vagyok, mert egy keresztény családban nőhettem föl öt gyermek testvér között. Édesapám baptista lelkipásztor volt és nagyon fontosnak tartotta, hogy a gyerekek tanuljanak zenét és minden olyan értelmes dologgal foglalkozzanak, amit a későbbiek folyamán tudnak hasznosítani az életükben. Egész pici gyerek voltam, amikor a családi vonósnégyes Bach korálokat játszott. A két nővérem hegedült, édesanyám brácsázott, és a bátyám csellózott, én pedig az asztal alatt autókat tologattam és hallgattam a csodálatos zenéket. Tahitótfaluról Szentendrére, illetve Vácra jártunk zeneiskolába, ahová hétről hétre édesapa vitt bennünket autóval. Fontos volt, hogy a gyülekezetben is szolgáljunk. Amikor édesapát Miskolcra hívták lelkipásztornak, akkor elkezdtünk ott a családi vonósnégyessel muzsikálni, majd a gyülekezetből többen csatlakoztak hozzánk, így egy szép nagy zenekar alakult. Így volt ez a pécsi és a Wesselényi utcai gyülekezetben is. Jöttek idősek és fiatalok, mindenki, akinek volt hangszere, muzsikáltunk és dicsőítettük Istent. Nyilvánvaló, hogy a zenetanulás áldozattal jár, amit hála Istennek, az én szüleim vállaltak. Emellett sportoltam is, mert apuka ökölvívó volt és a családban mindenki sportolt. Viszont általános iskola vége felé több versenyt nyertem, vagy legalábbis jó eredményeket értem el, mint csellista és akkor a zene lett a fő irány a tanulmányaimban.
Farsang 1977 körül
1981 körül
Amabile vonósnégyes 1990
Balog család 1989
Balog család 2017
Hogyan emlékszel a zenei tanulmányokkal töltött évekre?
Nagyon-nagyon élveztem és nagyon-nagyon szerettem a középiskolai éveket Miskolcon. Fogékony, mindenre odafigyelő kamasz voltam és hatalmas fejlődésen mentem keresztül. Ott tértem meg, majd a zeneakadémiai felvételi után Pestre kerültem kollégiumba. Az akadémián Onczai Csaba és Rados Ferenc tanár úrhoz jártam csellózni és Kurtágh György, illetve Mihály András professzor urakhoz jártunk kamarazenére. Fantasztikus időszak volt, pont a rendszerváltás időszaka, de mi nem nagyon politizáltunk, viszont nagyon élveztük az oktatást, a különböző kurzusokat. Például többször jártunk az Amadeus Quartet-nél tanulni a londoni Királyi Művészeti Akadémián (Royal Academy of Arts), illetve kamarazenekarokban játszottunk. Ezekből az időkből való a zenei tudásom és a kapcsolataim legjava.
Kezdetben tanár voltál, utána kamarazenész, majd szimfonikus zenekarokban kaptál feladatokat. Milyen elhívásod van ezeken a területeken?
Nagyon szerettem tanítani és nagyon szerettem a kamarazenét, a szimfonikus zenét is. Először konzervatóriumban kezdtem tanítani, illetve zeneiskolában is, hogy átlássam a képzések különböző mivoltát. Mellette játszottam az Amabile Quartet-ben, illetve különböző kamarazenekarokban és jöttek szólista, meg egyéb felkérések is. Nagy öröm volt játszani a Budapesti Fesztiválzenekarban is. Habár nem nagyon lelkesedtem az operáért, 40 évesen mégis elmentem az operaházba és azóta ott játszom a legcsodálatosabb zenéket.
Az Operaház Zenekara
Az Opera szólócsellistái quartet
Csellóval a világ körül
Arpeggione Kamarazenekar
A teljesség igénye nélkül voltál a Farkas Ferenc Zeneiskola tanára, munkahelyed volt a Sao Paulo-i opera, a Magyar Virtuózok és az ausztriai Arpeggione Kamarazenekar. Játszottál a Szabó Quartet-ben Klagenfurtban, a MÁV Szimfonikus Zenekarban, a Budapesti Fesztiválzenekarban, a Münsteri Kamarazenekarban, a Liszt Ferenc Kamarazenekarban és a Budapesti Vonósoknál. Zenéltél Luxemburgban, Malajziában, Mississippi államban, Londonban. Jelenleg a Magyar Állami Operaház Zenekarának szólamvezető csellistája vagy. Hogyan képzeljük el a mindennapjaidat?
Az operában nekünk nincsenek ünnepek, tehát nincs szombat, nincs vasárnap, nincs húsvét, nincs szilveszter, hanem mi akkor is dolgozunk. Úgy kell elképzelni, hogy általában délelőtt és délután próbák vannak, és aztán este előadások a csodálatosan megújult Magyar Állami Operaházban, az Eiffel Műhelyházban és az Erkel Színházban, illetve nagyon sok vendégszereplésünk is van külföldön. Úgyhogy amikor más ember hazatér, akkor én fogom a csellót és elindulok a munkahelyemre. Így van ez rendjén, én ezt szívesen csinálom. Szóló csellistának lenni pedig különösen szép feladat, mert a legtöbb operában és balettban van egy-egy szép csellószóló. Nagy élmény a kiváló zeneszerzők operáit játszani és szerencsére olyan helyen ülök, hogy mindenkit és mindent hallok az előadásból.
Hogyan tudjátok és tudtátok egyeztetni a hivatásodat a családi élettel?
Pécsen találtam meg az életem párját, Benkő Ritát, akivel harminc éve boldog házasságban élünk, három gyermekünk van. Amikor a gyerekek kicsik voltak, akkor a feleségem hihetetlenül rugalmas volt, a szülők is tudtak segíteni, és ha kellett, akkor én voltam otthon a gyerekekkel. Később ők is jöttek a koncertekre. Meg is szerették a zenét, de más úton indultak el és hála Istennek, mindegyik szereti és eredményes is abban, amit csinál. A fiam autószerelő, a kislányom Pescarában tanul marketinget, a nagylányom pedig most írja a szociológia doktoriját.
Karácsony 2021
Meli szalagavatóján
Szabadulószoba
Motorcsónakázás
A Wesselényi Utcai Baptista Gyülekezet elöljárója vagy. Mit jelent számodra a gyülekezeti közösség, illetve milyen szolgálataid vannak? Nagyon szeretjük a gyülekezetet, nagyon sok jó barátunk is van és igyekszünk aktívan részt venni a különböző feladatokban, programokban. Azt gondolom, hogy úgy lehet az ember igazán aktív részese a közösségnek, hogyha ott van a különböző alkalmakon, ismeri azokat az embereket, akik odajárnak a gyülekezetbe és felelősséget vállal különböző dolgokban. A feleségem a gyerekekkel foglalkozott, én az ifjúsággal, és ezt nagy örömmel tettük. Azt szoktam mondani, hogy a legjobb befektetés a gyermekekkel, az ifjúsággal foglalkozni, mert az mindig megtérül és örömmel látom, ahogy azok a fiatalok, akikkel annak idején foglalkoztam, most beállnak a szolgálati munkába, misszionáriusok, igehirdetők lesznek.
Endre és a Wifi bábcsoport 2008
Wessi gyerektábor 2020
Hogyan gondolkodsz a művészet és a misszió kapcsolatáról?
Nagyon jó kérdés, szoktam ezen gondolkozni, hogy abban, hogy alkotunk valamit és létrehozunk valamit, tulajdonképpen Istenhez hasonlítunk. Amikor azt mondta Isten, hogy megteremtette a világot, és ez jó, ugyanígy van az ember is. Bármit létrehoz, vagy kreál, az örömmel tölti el. Saját örömünkre, de Isten dicsőségére zenélünk, ő a legnagyobb mecénásunk. A zene egy olyan nyelv, amihez nem kell nagy tudás, hogy mindenki érezze, hogy miről szól. Isten a zenét nemcsak azért teremtette, hogy az ember gyönyörködjön a saját műveiben, hanem ezért is, hogy rádöbbenjen arra, hogy ezzel Istent dicsőíti. Emellett úgy vagyok ezzel, hogy a zenén kívül még sok fontos dolog, esemény, történés van az életemben. Nem tartozom azok közé a művészek közé, akik a zenéért feláldoztak volna minden mást. Annyi csodálatos dolog van az életben, ami ugyanolyan gazdag és szép és Istenre mutat, hogy ezeket nagy örömmel fedezem föl, és kíváncsian kutatom.
Motorozás 2018
A bükkaranyosi kertben
Milyen kedves elfoglaltságaid vannak? Gyerekkoromban is nagyon szerettem az állatokat, és voltak is különböző otthon tartható állataim. Most madaraim vannak, egy kis madárház-szerűségben élnek. Szeretek a fiamnak segíteni régi típusú autók felújításában, ami egy közös apa-fiú kapcsolat építő projekt is. Emellett van egy kis nyaralónk Tahitótfaluban, közvetlenül a Duna-parton, ezért az úszás, az evezés, a motorcsónakázás, a vízisízés, sőt a biciklizés is mind-mind gyakorolható számunkra.
Előrendezvényt szervezett az Ez az a nap! programsorozat stábja a Puskás Stadion VIP páholyába május 23-ára.
Pontosan két hónappal ezt követően, július 23-án ugyanis monumentális dicsőítő, ima- és evangelizációs alkalom lesz a mintegy 60.000 főt befogadni képes helyszínen.
Erre hívogatott többek között László Viktor, Pintér Béla, Caramel és Mike Sámuel. Kecskeméti hittestvérünk hirdeti majd a Jó Hírt az egész Kárpát-medence evangéliumi hívőit megszólító rendezvényen.
Sok-sok hazai és külföldi előadó szolgál majd az alkalmon, melyre már most lehet jelentkezni, illetve másokat is elhívni. Az álom, melynek mindnyájan részei lehetünk, hogy az ország stadionja Isten Lelkével és igéjével, valamint buzgó hívők tömegeivel telik meg.
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.OkTovábbi információk