Első cikkünk egy igehirdetés a keresztény élet alapjairól, amit Makra Imre Zsolt lelkészgyakornok adott közre.
A tizedik alkalommal megrendezett Baptista Tudományos és Ismeretterjesztő Konferencia előadói között volt Varga László Ottó, a Magyarországi Baptista Egyház főtitkára is. Az egyház megújulásával kapcsolatos előadásának átiratát olvashatjuk el.
Tóth Krisztián lelkipásztor a reformátorok pedagógiai elveit vizsgáló cikksorozatot küldött el lapunknak. Ennek befejező, harmadik részében Kálvin gyermekekre vonatkozó elveit ismerhetjük meg.
Egy rövid cikk Blake Glossontól az erkölcsi szürke zónák témájában ad eligazítást.
Bacsó Benjámin a magyarországi pasztorálpszichológia jeles alakjait ismerteti meg az olvasókkal hiánypótló cikkében.
Új szerző lapunkban Bohár-Kovács Janka, az Aurum Életműhely fiatal pszichológusa. A fentebb említett konferencián neki is volt egy érdekfeszítő előadása Értsünk szót a családban! címmel.
Tim Challies rövid cikke igehirdetőknek szól, és tanácsokat ad, hogy mit kerüljön el egy igehirdető, ha azt szeretné, hogy figyeljenek rá a hallgatók.
Szebeni Olivér sok témát érintő cikke következik ezután.
Stumpf Jenő Béla lelkipásztor fia, Stumpf Imre emlékszik vissza édesapjára és Isten óvó kegyelmére a hozzánk eljuttatott cikkében.
Dr. Mészáros Kálmán és Kelemen Sándor Tomi beszámolóját olvashatjuk egy erdélyi megemlékező körútjukról.
Közreadjuk Vasadi Lajos lelkipásztor előző számban elkezdett cikkének második részét, amelyben az anabaptisták történetét egy új nézőpontból világítja meg.
Lapunk végén olvasóinknak ajánlott könyveket mutatunk be.
Az ELTE Lágymányosi Campusán emlékeztünk Szenczy Sándorra, a Baptista Szeretetszolgálat alapítójára június 8-án, szerdán. Az eseményen politikusok, közéleti szereplők, egyházi vezetők és segélyszervezetek irányítói is részt vettek.
Szenczy Sándor megtérése után 1993-tól a velencei baptista gyülekezet alapító pásztora volt, ahol imaházat is épített. Huszonhat éve hozta létre a Baptista Szeretetszolgálatot, amely a vezetése alatt több kontinensen dolgozó, több ezer munkatársat és önkéntest foglalkoztató karitatív szervezetté nőtt. Mindig azt vallotta, hogy ő és az általa létrehozott szervezet Istennek szolgál, a szolgálat titka pedig az Istennek való engedelmesség. A magyarországi adományozási kultúra megteremtésének meghatározó alakja volt, nevéhez fűződik például a Cipősdoboz-akció és a Fogadj örökbe! elnevezésű jelképes örökbefogadási program elindítása. Számos elismerés mellett 2015-ben megkapta a Magyar Arany Érdemkeresztet.
Utolsó éveit súlyos betegen töltötte, néhány napja helyezték örök nyugalomba. Családja kérésére a budapesti rendezvény nem a gyászról, sokkal inkább alakjának, tevékenységének felidézéséről szólt zenész barátai – Mező Misi, Pintér Béla, Szabó Balázs, Bolyki Balázs – közreműködésével. Az eseményen beszédet mondott mások mellett Alan Donaldson, az Európai Baptista Szövetség főtitkára, aki nemzetközi vezetőként a Baptista Világszövetség nevében is szólt, és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke. „Ebben a sok tudású és nagyon kevés hitű világban hiszek nyugodtan, biztosan és rendíthetetlenül. Ebben a világban, amelyben ti is éltek, és azokon az utakon, amelyeken ti is jártok, járok fiatal, erős hitemmel. Mit jelent az, hogy hiszek? Hiszek nem könyveknek és katedráknak, jelszavaknak és filozófiáknak. Nem láttam csodát, és én mégis hiszek” – mondta Kozma Imre.
Igét hirdetett Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke, és dr. Szilágyi Béla, a Baptista Szeretetszolgálat elnöke is. Az egyházelnök egyebek mellett arról beszélt, hogy Szenczy Sándor a baptisták és a magyarok követe, a szeretet, az irgalmasság és a hit harcosa volt. Szilágyi Béla így fogalmazott: „A mennyeit, az Istentől kapott meghökkentő, hihetetlennek tűnő álmait hozta el hozzánk, a holnap áldásait hozta el nekünk a mába a jézusi szeretet képviselőjeként.” „Lépj ki a csónakból!”: Szenczy Sándor életének ez volt az egyik jelmondata. Ennek szellemében a megemlékezés résztvevői – több százan – jelképesen, mintegy búcsúként kis papírhajókat bocsátottak vízre a Campus közelében a Dunán.
2022. június 10-én a Kossuth rádió műsorában Szenczy Sándor lelkipásztorra, a Baptista Szeretetszolgálat alapítójára emlékezünk.
A műsorban megszólal Papp János, a baptista egyház elnöke, dr. Szilágyi Béla, a Baptista Szeretetszolgálat elnöke, és Révész Szilvia szóvivő, valamint Tatai Erika, a Pannonhalmi Béla Baptista Iskola igazgatója.
Az Egyenesen a Bibliából rovatban Paróczi Zsolt, a Baptista Teológiai Akadémia rektorhelyettese búcsúzik testvérünktől.
Műsorvezető: Bodó Mária
Tartsanak velünk! Műsorainkkal kapcsolatos észrevételeiket a musorok@baptist.hu e-mail-címre várjuk.
A diósgyőri baptista gyülekezet által létrehozott Nyitott Ajtó Baptista Központ immár tíz éve vesz részt Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye szociális, oktatási és szakképzési feladatellátásában. A kerek évfordulót egy különleges gálaműsorral ünnepelték, aminek a Miskolci Művészetek Háza nagyterme biztosított helyszínt június 10-én.
„Tied a dicsőség és imádás…” – ezzel a jól ismert énekkel vette kezdetét Miskolc város illusztris helyén az ünnepség a Nyitott Ajtó Baptista Központ fenntartásában működő művészeti iskola szimfonikus zenekarának játékával, sok-sok iskolás lelkes éneklésével és a több mint 500 fős közönség részvételével.
A jó Isten vezetésével eddig megtett útra visszatekintő színvonalas alkalmon első megszólalóként Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntötte a résztvevőket. Beszédében kiemelte, hogy az elmúlt években hatalmas mértékben nőtt az egyházi intézményekbe járó gyermekek száma hazánkban – 130 000-rel többen vannak, mint 2010-ben. Az idáig vezető utat kemény munka kísérte, amelyben komoly szerepet vállaltak a baptisták is. A Miskolcon folytatott munkájukból is látszik, hogy két elvet fontosnak tartanak: a kereszténység üzenetéből fakadó értékek átadását és a haza, a nemzet szeretetét.
Másodikként Mészáros Kornél, a Nyitott Ajtó Baptista Központ elnökének köszöntője következett, aki az elmúlt tíz év munkáját értékelő gondolatai mellett a tanárokat, a diákokat és minden résztvevőt az igei aranyszabállyal biztatott: „Amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ugyanúgy tegyetek ti is velük…”
Varga Andrea, Miskolc alpolgármestere is a gálán ünnepelte az utóbbi tíz év munkáját. Megemlítette, hogy tapasztalatuk szerint a baptista intézmény azokon igyekezett segíteni mindig is, akikről többnyire elmondható: a legkevesebb támogatást kapják, a legjobban rászorulnak. Aki az átlagnál rosszabb körülmények között kénytelen élni, gyakran válik kitaszítottá, bűnbakká vagy áldozattá. Ez ellen tenni kell, ahogy a Nyitott Ajtó Baptista Központ is tesz Miskolcon.
Ezt követően Csöbör Katalin, a térség parlamenti képviselője méltatta a baptista központ példaértékű munkáját, és sok sikert kívánt a folytatáshoz is.
Az utolsó megszólaló, Bódis Sámuel, a Nyitott Ajtó Baptista Központ ügyvezető főigazgatója hálaadással tekintett vissza a megtett útra, hangsúlyozva, hogy a sikerekért elsősorban a jó Istené a dicsőség. Kiemelte, hogy az intézmény továbbra is küldetésének érzi, hogy előítéletektől mentesen nyitott ajtót tárjon minden rászoruló felé.
A fölszólalások mellett a Nyitott Ajtó Baptista Központ fenntartásában működő intézmények, így a Miskolci Nyitott Ajtó Baptista Általános Iskola és Óvoda, a Nyitott Ajtó Baptista Szakképző Iskola, Középiskola, Általános Iskola, Óvoda, Szakiskola és Kollégium növendékei az ünnepi gálaműsor keretében színvonalas fellépésekkel bizonyították, hogy az ismeretszerzés és tehetséggondozás terén jó helyen és jó kezekben van a jövőjük.
Pünkösdhétfőre közösségünk erdei táborába gyülekezeti találkozót hirdettünk, hogy együtt adjunk hálát és ünnepeljünk.
A csömör–cinkota–mátraszőlősi testvérek vezettek az éneklésben, majd Kárpátaljáról Nagy-Kasza Dánielék számoltak be lelki megtapasztalásaikról. Az ige üzenetét Szegedi Balázs érdligeti lelkipásztor hirdette – különösen emlékezetes volt számomra, hogy a Szentlélek nem egy anyag, amiből több vagy kevesebb van bennünk, hanem egy személy, akivel ugyanúgy, mint másokkal, épülhet-romolhat-gyógyulhat a kapcsolatunk. Az istentisztelet fontos része volt az imaközösség, amikor kerületünkben élő testvérekért is könyörögtünk. A délelőttöt Szilágyi József BBEK-alelnök buzdítása és imája zárta.
Ezután kezdődtek a sportesemények és gyermekprogramok, miközben gyülekezetvezetői találkozóra került sor a Jeruzsálemben. Majd kongattak az ebédhez, mely egyfajta bográcsverseny eredményeként készült el a budai, budaörsi, mátraszőlősi, ócsai, pócsmegyeri és tahitótfalui testvérek jóvoltából.
Jóllakva elindult egy népes csapat a Hétvályús-forráshoz és a Vörös-kőhöz Tóth Krisztián kerületi koordinátor vezetésével. A többiek szabad együttlétben töltötték a nap további részét. Számomra külön élmény, hogy a késő délutánban hazaindulva is lelkesen röplabdázókat és szurkolókat hagyhattunk a táborban.
Öröm volt számunkra szervezőtársaimmal, hogy a kerületi napra Pest megye számos részéről mintegy 550 testvér és barát érkezett – szinte pontosan egyházkerületünk tagságának tizede. Azért is írom ezt ilyen részletességgel, mert harmadik célunk az volt ezzel a nappal Isten imádatán és a közösség gyakorlásán túl, hogy egy kicsit többről szóljon a kapcsolatunk, mint a pályázati összegek továbbosztása, közgyűlések megtartása. Isten kegyelméből csodálatos időt és áldásokat kapva mindez a „több” megvalósult.
A Metro Big Band méretét és stílusát tekintve egy klasszikus jazzegyüttes a ’40-es évek hangulatával.
A csapat számos amerikai bigband-darabot játszik kiegészülve néhány egyedi klasszikus gospelének-feldolgozással. A zenekar tagjai bizonyságot tesznek Istenbe vetett hitükről is. A Gobal Project által szervezett Metro Big Band megjárta már Brazíliát, Finnországot, Skóciát, Japánt, Oroszországot, Ukrajnát, Portugáliát, Kubát, Ausztriát, Horvátországot, Szerbiát és Magyarországot.
Mindenkit szeretettel várunk a Nap utcai imaházba a zárókoncertre.
A képen: A „csúcskategóriában” versenyző, jelenleg a vb-re készülő Európa-bajnok magyar csapat: ifj. Abán Csaba, Parilla Anna, Cs. Kiss Zsófia Panna
Portugáliában 2022. június 1–4. között került megrendezésre a European RoboCup Junior 2022 elnevezésű robotika-Európa-bajnokság, amelyen a Baptista Szeretetszolgálat robotikásai három Rescue kategóriában képviselték Magyarországot. A Rescue robotok katasztrófaszimulációs helyzetekben, kizárólag szenzorjaikra és programozásukra hagyatkozva, autonóm módon mentenek áldozatokat.
A képen: A „csúcskategóriában” versenyző, jelenleg a vb-re készülő Európa-bajnok magyar csapat: ifj. Abán Csaba, Parilla Anna, Cs. Kiss Zsófia Panna
A Rescue Line Entry U14-es ligában a Fazekas Kristóf, Tuka Ákos összetételű Sensor csapat magabiztos teljesítménnyel, végig az élmezőnyben versenyezve szerezte meg az Európa-bajnokság első helyezését. A Rescue Maze Entry U19-es versenyszámban a Szilágyi Jázmin, Szél Nikolett alkotta Lightning csapat a náluk idősebb korosztállyal is versenyezve harmadik helyezést ért el.
Világszinten a U19-es robotika technológiai csúcsát képviselő Rescue Maze kategóriában a korábban világbajnoki ezüst- és bronz-, valamint Európa-bajnoki ezüstérmes 2_Bit nevű csapat képviselte hazánkat. Az ifj. Abán Csaba, Parilla Anna, Cs. Kiss Zsófia Panna összetételű egység az Eb első futamától vezette a magas színvonalú mezőny versenyét, és magabiztos teljesítménnyel szerezte meg az Európa-bajnoki címet. A csapat 2022 júliusában a Thaiföldön megrendezésre kerülő robotika-vb-n képviseli Magyarországot.
A Baptista Szeretetszolgálat robotikásai az elért helyezések alapján a 2022-es Európa-bajnokság érintett Rescue kategóriáinak legeredményesebb résztvevői voltak. Az elmúlt tíz évben a Baptista Szeretetszolgálat robotikacsapata 9 db vb-i, 5 db Eb-i és 125 db országos dobogós helyezést ért el. A csapatok felkészítője, mentora Abán Csaba, a Baptista Pedagógiai Intézet munkatársa.
A Központi gondolatban Boros Dávid mai beszélgetőpartnerei Szirtes-Tankó Tünde, a Baptista Egyházi Szociális Módszertani Központ munkatársa, és Murányi-Kovács Anita, a kommunikációs osztály kulturális munkatársa.
A háromszemélyű (Atya – Fiú – Szent Szellem), de egylényegű örök Isten harmadik személye, a Szent Szellem olyan gyümölcsöt terem az őt élete Urává tevő ember életében, amelyben a Szent Szellem gyümölcsének kilencféle íze egyesülten jelenik meg. Ezek az ízek a következők: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség és az önmegtartóztatás jellemvonása. Együttes és uralkodó működésével kiemelkedően jó ízűvé teszi azoknak a hitben élő embereknek az életét és szolgálatát, akik Úrrá tették, teszik őt – Jézus Krisztust – az életükben. Nagyszerű program és lehetőség ez, amelyet húsvét győztese, Jézus Krisztus, és pünkösd ajándéka, a Szent Szellem valósít meg az életünkben!
Hogyan valósul meg a gyakorlatban a Szent Szellem uralma és gyümölcsözése a hitben élő és Jézus Krisztust szolgáló ember életében?
Bizonyára kell, de nem elég egy elhatározás. Mit kell nekem tennem is a gyakorlatban azért, hogy az életem összes területén minden az Isten akarata szerint történjen? Vagyis a Szent Szellem gyümölcsét teremje az életem, mégpedig úgy, hogy a környezetemben élő emberek hitét és örök üdvösségét is eredményesen és hatékonyan munkáljam. Azt gondolom, hogy Isten előtt kedves, és azzal kezdődik egy ilyen győzelmes és gyümölcsöző élet, hogy hallok róla, látok ilyen embereket, és nagyon megkívánom, majd megragadom, sőt odaszánom magamat arra, hogy a Szent Szellem folyamatos uralma megteremje az ő gyümölcsét az én életemben is. Az én részem a teljes odaszánás, a folyamatos keresés, ha megértem és cselekszem is mindenben az Isten akaratát. Az értelem, az érzelem és az akaratból álló, teljes emberi személyiségem teljes határozottságával és teljes tudatossággal eldöntöm, hogy a Szent Szellem lakhelyévé akarok lenni, és odaszánom magamat arra, hogy gyümölcstermő legyen az életem a Szent Szellem által.
Leggyakoribb, hogy mint az Isten közelségében és a szolgálatában élő ember, megértem, komolyan veszem, hogy csak úgy lehet az Isten tetszésére gyümölcsöző az életem, ha a bennem lakozó Szent Szellem uralma alatt folyamatosan termi az életemben a Lélek az ő gyümölcsét. Vagyis az életem minden területén Isten akarata szerint élek. A győzelmes élet nagy titka és öröme ez.
A teljes odaszánásnak van egy különleges veszélye is
Ha a gazdag gyümölcsözés kizárólag az én odaszánásom és tevékenységem eredménye, akkor az már nem gyümölcs, hanem (különösen, ha így is tekintek rájuk) az én tevékenységem eredménye, amelyért el is várom az elismerést. A gyümölcs ugyanis addig gyümölcs, amíg a jó ízének titka és forrása a bennem lakozó és uralkodó Jézus Krisztus, illetve a Szent Szellem, és nem csupán az én odaszánásom. Krisztusban jelent meg Isten szeretete, aki az „én”-t, a testünket (az ádámi örökséggel terhelt óembert) vette magára, és vitte a kereszten a halálba. Vagyis a szent élet megvalósulásának fontos alapja a bűnösségem és hiúságom felismerése és az ennek nyomán született nagy vágyam a Krisztus ismeretére és az ő uralmára.
Nem kevesebb ez, mint Jézus Krisztus megváltásának, új embert teremtő kegyelmének a megvalósulása az életünkben, Krisztussal egyesülés az ő halálában az én halála által. De vele együtt fel is támadtunk.
Ő maga vett lakozást, él és uralkodik bennünk a Szent Szellem által. Amint Pál apostol fogalmaz: „Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve, többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem.” (Gal 2,20)
Ahol pedig Jézus Krisztus vette át az uralmat, ott ennek természetes „gyümölcse”, hogy Krisztus Lelke, a Szent Szellem vette át az életünkben is az irányítást, aki bőven termi azt a kilenc ízt tartalmazó gyümölcsöt bennünk, amelyről Pál apostol beszél.
Egy gyümölcs ez, a Szent Szellem gyümölcse, kilencféle ízzel. Olyan életmód, naponként gyakorolt élet, amely bőven és folyamatosan termi a kilencfajta jó ízt tartalmazó életet a Szent Szellem által.
Erre az új pünkösdre, Lélek-áradásra vágyunk, hogy valósítsa meg éltünkben a gyümölcstermést
Arra vágyunk, hogy a Szent Szellem vegye a teljes uralma alá az életünket, és dicsőítse meg Jézus Krisztust, az ő jellemének kialakítását és az evangélium diadalmas győzelmét bennünk és aztán általunk másokban is.
Alázattal el kell ismernünk, hogy bennünk – a testünkben – az őszinte megtérésünk után is csak bűn terem
A Szent Szellem uralmára van szükségünk, hogy átvegye az irányítást a gondolkodásunkban és a testünkben is. Erre igyekeztem egész életemben. Ennek ellenére Pállal együtt mégis meg kell vallanom: a test törekvése ellenségeskedés Istennel, mert az Isten törvényének nem is tudja alávetni magát. Jó tudni és örömmel vallani azt is: „Ha pedig annak Lelke lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust a halottak közül, akkor az, aki feltámasztotta a Krisztust a halottak közül, életre kelti a ti halandó testeteket is a bennetek lakó Lelke által.” (Róm 8,11) A gyümölcstermő és győzelmes erejű szolgálathoz erre az alázatos bűnismeretre, majd a szabadítás örömére, a Szent Szellem személyének állandó jelenlétére és még alkalmas munkatársakra is szükségünk van.
Visszaemlékezve az életem aktív évtizedeire, meg kell emlékeznem a hűséges és tevékeny munkatársaimról
Egyedül nem megy, munkatársakra van szükségünk a gyümölcstermő szolgálathoz. Emlékezésem szerint voltak, akik évtizedeken át szolgáltak szoros munkatársként az evangéliumi misszióban velem együtt. Az együttesen végzett szolgálatunk győzelmesen gyümölcsöző volt. Hozzátartozott 12 evangéliumi jellegű könyv kiadása, a Missziói Főiskola alapítása, kialakítása és működtetése. Jelentős feladat volt a főiskolai tananyag megírása és sokszorosítása. Több évfolyam tanulóinak megfelelő tanítása, szolgálatba állításuk, és a megtérésük által üdvösséget nyert emberek gondozása, akikről egyedül a mennyben vezetnek nyilvántartást. Isten felé hálaadással gondolok a volt munkatársakra. Köszönettel állapíthatom meg, hogy a munkatársak által – arra méltatlanul – az Isten nagyon gazdag áldásainak áradását tapasztaltam. 1996-ban – egy megfelelő épület birtokbavétele után – a Missziói Főiskolát 180 hallgatóval „beolvasztották” a teológiai akadémiába. Én pedig – 70 éven túli korom miatt is – „befejeztem a szolgálatomat”. Ez fájdalmas is volt számomra, de az elvégzett szolgálatokért való nagy hálaadással a szívemben ki kell mondanom, hogy időszerű is volt. Kecskeméten meg akkor voltunk erős és nagy kibontakozásban. A gyülekezet gyors növekedése, az angol nyelvtanfolyamok, az új imaház építése volt napirenden. Volt munkám és folyamatosan sok tennivaló. Kialakult egy csodásan nagyszerű munkatársi csapat is. Isten látta a szükséget, a feladatokat, kirendelt munkatársakat. Tudta, munkálta, és akkor Kecskeméten egymásra talált egy értelmiségi tagokból álló gyülekezet missziós odaszánásban. Tanárok, mérnökök, orvosok, óvónők, adminisztrációs munkások stb. mind az Isten emberei lettek. Egy hétvégére hívtak meg 1995-ben Kecskemétre – kilenc év lett belőle, és 2004-ben, amikor elköszöntem, már 134 tag és családtagok, érdeklődők, kereső emberek dicsértük az Urat az új, 250 ülőhelyes imaházban, amely ma további bővítésre szorul. Növekszik a gyülekezet. Magasztaljuk az Egek Urát! Isten hatalmasan megáldotta a kicsiny kezdetet. Isten jó terve valósult meg abban is, hogy a jelenlegi pásztor eljött ide Erdély fővárosából. Eszköz lett abban, hogy Kecskemét az egész világ felé az evangélium egyik jelentős és hatékony központjaként erőteljes kürtzengéssel hirdeti, továbbítja az Isten szeretetéről, a megváltásról szóló jó hírt. „Az én Atyám munkálkodik, én is munkálkodom.” Kívánom és imádkozom azért, hogy a gyülekezet jelenlegi tagjait Jézus Krisztusnak e szavai bátorítsák arra, hogy ki-ki a maga helyén teljes odaszánással legyen eszköz, hogy pünkösd ajándékának, a Szent Szellemnek teljes uralma alatt bőven teremjék a Lélek kilencféle ízét hordozó gyümölcsét Isten dicsőségére!
Álljunk be mind arra, hogy az életünk minden megnyilvánulása ezt a kilencféle jó ízt tartalmazza!
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.OkTovábbi információk