Idén július 25–29. között rendeztük napközis gyermektáborunkat a Dunaharaszti Baptista Imaházban. Örömmel és nagy szeretettel készültünk a 42 részt vevő 6–14 éves gyermek fogadására. A különböző korosztályból és családi háttérből érkező gyerekek számára meg szerettük volna teremteni a kortárs csoporthoz való csatlakozás és a közösen átélt élmények örömét. Igyekeztünk segítséget nyújtani életük kihívásainak és nehézségeinek kezelésében, és abban, hogy hogyan meríthetnek erőt a pozitív megtapasztalásaikból. Az átélt érzelmeik kifejezéséhez, érzelmi intelligenciájuk fejlesztéséhez hasznos eszköznek bizonyult az 5 szeretetnyelv megismerése és gyakorlása.

Minden délelőtt egy-egy szeretetnyelv felfedezésével és közelebbi megismerésével foglalkoztunk először együtt, majd korosztályonként, négy kisebb csoportban: a minőségi idővel, a testi érintéssel, a szívességekkel, az ajándékozással és az elismerő szavakkal. A délelőtti közös tanításokat Tisza Attila, gyülekezetünk lelkipásztora tartotta, és ő vezette a legnagyobbak, a tinik csoportját is.

A minőségi idő azt jelenti, hogy osztatlan figyelmünkkel tiszteljük meg partnerünket, kifejezzük, hogy szeretünk együtt lenni, élvezzük egymás társaságát. A mai rohanó, feladatorientált világunkban gyakran nem is értjük, mit jelent lelassítani és megajándékozni valakit egy kis együtt töltött idővel, pedig vannak, akiknek éppen erre van szükségük ahhoz, hogy szeretve érezzék magukat.

Azok számára, akik a testi érintés szeretetnyelvét beszélik, a fizikai jelenlét és az elérhetőség a legfontosabb. Egy-egy kedves mozdulat többet mond számukra száz szónál. Régóta tudjuk, milyen hatalmas érzelmi erő rejlik az érintésben, az ölelésben: kutatások bizonyítják, hogy akiket sokat dajkáltak és simogattak gyermekkorukban, jobban boldogulnak az érzelmi életükben, mint azok, akik kevés szeretetteljes érintésben részesültek. A testi érintés érzelmi energiát közvetít azok számára, akiknek ez a szeretetnyelvük.

Akik a szívességek szeretetnyelvét beszélik, azoknak a tettek többet mondanak a szavaknál. Számukra a segítség nyújtása és elfogadása, megtapasztalása fejezi ki a szeretetet, akkor érzik szeretve önmagukat, ha a másik tesz értük valamit. A szívesség, ha szeretetet fejez ki, mindig önkéntes, jókedvű, és soha nem kényszerből végzett cselekedet.

Sokan akkor érzik leginkább a szeretetet, ha ajándékot kapnak. Az ajándék azt fejezi ki számukra, hogy partnerük gondolt rájuk akkor is, amikor éppen nem voltak együtt. Az ajándék a szeretet látható (nem szükségszerűen drága) jelképe, és minél egyedibb és személyre szabottabb, annál inkább közvetíti a szeretet üzenetét.

Az elismerő szavak verbális megerősítést nyújtanak a szeretett személy számára. Az elismerés vonatkozhat az illető személyiségére, külsejére vagy valamely cselekedetére, amelyet értünk vagy másokért tett. Aki számára az elismerő szavak jelentik a szeretetet, annak sok verbálisan kifejezett dicséretre, elismerésre van szüksége ahhoz, hogy szeretve érezze magát. Természetesen az a jó, ha ezek a dicsérő szavak szívből jönnek, és nem pusztán üres gesztusok és udvarias társalgási fordulatok. A szeretetnyelvek feldolgozását bibliai történetek, rövid rajzfilmek, bábjelenetek, szituációs játékok, kreatív feladatok, énekek segítették.

A délutánokat változatosan töltöttük: olyan értelmes és szórakoztató tevékenységeket szerveztünk, amelyek között mindenki találhatott kedvére valót. Ellátogattunk egy tehenészetbe, ahol ismerkedhettünk az állattartással és a sajtkészítéssel, csónakáztunk, íjászkodtunk, kerékpároztunk, fociztunk, játszótérre kirándultunk. Kipróbáltunk többféle kézműves alkotó tevékenységet, társasjátékot és egy légvárat, az érdeklődők pedig a kerékpár karbantartását és javítását is elsajátíthatták.

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a szülők betekintést nyerhessenek a táborban folyó tanításokba és szabadidős tevékenységekbe, megismerhessék a gyermekeikkel foglalkozó tanítókat és a segítőket. Erre a reggeli és a délutáni néhány perces találkozásokon túl hosszabban is volt lehetőségünk a csütörtöki családi délutánon, ahol a tábori élet vidám bemutatóját közös hamburgerezés és jó hangulatú beszélgetés zárta. Örülünk, hogy a táborral a szülőknek is segíthettünk a nyári gyermekfelügyelet terhének enyhítésében. Köszönjük a Magyarországi Baptista Egyház Gyermekmissziós Bizottságának és Dunaharaszti város önkormányzatának a tábor megrendezéséhez nyújtott támogatását, valamint az együttműködő vállalkozások és magánszemélyek segítségét.

Hisszük, hogy a tábor programja és szabadidős tevékenységei segíthették a gyerekeket abban, hogy konstruktív, támogató kapcsolatot alakítsanak ki kortársaikkal és a többi korosztállyal. Ha felismerik annak az erejét, hogy mennyire fontos az emberekhez való tartozás, a közösségi összefogás és támogatás, akkor felnőttként ők is arra fognak törekedni, hogy aktív tagjai legyenek egy közösségnek. Szeretnénk ápolni a kialakult kapcsolatokat, megerősíteni és továbbvinni az elhangzott tanításokat, ezért a tábor résztvevőit, a szülőket, a tanítókat és a segítőket ősztől további kirándulásokkal, közös programokkal várjuk.

Mindezeken túl legfontosabb üzenetként igyekeztünk a családoknak bemutatni Isten szeretetét, és hirdetni az evangélium jó hírét a gyermekeknek és a szülőknek egyaránt. Azért imádkozunk, hogy felébredhessen bennük az érdeklődés és a vágy Isten megismerése iránt.

Rückné Koczka Andrea

Fotók: Kabai Katalin, Tiszáné Gneth Gabriella