A Magyarországi Baptista Egyház 2023-ban ünnepli a Kárpát-medencei anabaptista misszió 500. évfordulóját. A közösségünkben kialakult álláspont szerint immár félezer éve annak, hogy a reformáció hitvalló keresztséget hirdető teológusai megkezdték működésüket a hajdani Magyar Királyság területén.
Az 500 éves történet kezdőpontjaként visszaszámolható 1523-as év a hazai baptista közvéleményben egy közmegegyezéses sarokpont. Közel 90 éve, az 1930-as években került be ez a dátum a baptista köztudatba dr. Somogyi Imre és Kirner A. Bertalan kezdeményezése nyomán. Eredete még messzebbre megy vissza: 1896-ban publikálta ezt az adatot egy jeles pozitivista történész, Hörk József. Ennek az adatközlésnek a hitele a tudományos berkekben mindeddig nem képezte vita tárgyát, így éppen olyan bizalommal lehettünk ezen adat felől, mint bármilyen más, a történettudomány által kimondott állítás esetében. (Kirner A. Bertalan 1935-ben megjelent Baptista krónika című könyve 29. oldalán olvashatunk először magyarországi baptista szerzőtől az 1523-as dátumról Hörk József művére hivatkozva.)
Mindazonáltal korábban is tisztában lehettünk azzal, hogy ez az 1523-as dátum bizonyos mértékben szimbolikus, hiszen a reformáció első évtizedeinek Kárpát-medencéje politikailag és szellemileg is igen zilált állapotban volt. Egyrészt nem lehet teljes a bizonyosságunk afelől, hogy az általunk ismert legkorábbi időponthoz képest vajon mennyi, annál is korábbi anabaptista mozzanat veszett írásos emlékek hiányában a feledés homályába. Másrészt pedig a korszak hitigazságokat kereső hevületében azt sem egyszerű megállapítani, voltaképpen mit, milyen teológiai tartalmat takar is az egy-egy személyre (gyakran ellenfelei által) ráaggatott anabaptista, szakramentárius vagy épp lutheri jelző.
Az 1523-as dátum tehát szükségképpen egy közmegegyezéses, leginkább valószínűként elfogadott kezdőpont (hasonlóan például ahhoz, ahogyan a honfoglalást 896–897-re keltezzük), amelynek legfontosabb jelentése nem maga az év, hanem az, hogy az anabaptista tanítás nagyon hamar, a német és svájci párhuzamokkal gyakorlatilag szinkronban jelent meg országunk területén, és ezzel a Kárpát-medencei anabaptisták fontos helyet foglalnak el a hitvalló keresztség történetének horizontján.
Ez utóbbi állítás igazságából és következményeiből semmit nem von le az, hogy a Magyarországi Baptista Egyház által 2022-ben elindított kutatások kiderítették: Hörk József történészi hibát vétett az 1523-as dátum meghatározásakor. Az általa feldolgozott és eredetiben valószínűleg azóta senki által nem kutatott forrás (egy 1778-ban befejezett latin nyelvű, eperjesi egyháztörténeti kézirat) alapján annyit lehet csak egyértelműen megállapítani, hogy valamikor 1528-ban vagy néhány évvel korábban már anabaptista tételekről is szóló hitvitákra került sor Felső-Magyarországon olyan teológusok részvételével, akik már azt megelőzően is a területen ténykedtek.
Az 1523. évről szóló eddigi tudományos álláspont tehát nem bír konkrét alátámasztással, azt viszont e friss kutatás alapján is megerősödött bizonyossággal állíthatjuk: az anabaptista tanítás nagyon hamar megjelent országunk területén. Egy új, közmegegyezéses „legkorábbi dátum” kialakítása további elmélyült kutatásokat igényel, s a jövőben lehetőség nyílhat ennek módosítására. Mindez azonban az anabaptisták 500 éves emlékezetét nem kisebbíti és nem csorbítja, s változatlanul vallhatjuk: hagyományaink szerint szellemi elődeink már félezer éve bizonyságot tettek a Kárpát-medencében Krisztus üdvözítő kegyelméről.
Bereczki Lajos
