Fischer András vértanúságának 475. évfordulója

3631
"Krasznahorka büszke vára"

Fischer András (1480 – 1540) Felső-Magyarország / Felvidék anabaptista reformátora 475 évvel ezelőtti mártíriumának évfordulóján is fontosnak tartjuk ébren tartani a magyarországi reformáció vértanúvá vált, kiemelkedő jelentőségű vezéregyéniségének munkásságát.

Fischer András születésének dátumát pontosan nem ismerjük, egyes források 1480-as esztendőre datálják. Azt viszont tudjuk, hogy Wittenberg városának híres egyetemén tanult, ahol kezdetben Luther hűséges tanítványának bizonyult. Teljesen azonosult a nagy reformátor Sola Scriptura (Egyedül a Szentírás) alapelvével és annak később is következetes képviselőjévé vált. Mint ahogyan az ismeretes Luther tüzetesen és következetesen igyekezett a Biblia eredeti tanításához és gyakorlatához visszatérni minden területen.

Kezdetben Luther maga is elutasította a hitre képtelen csecsemők vízleöntéses keresztségét és a hitvallást követő felnőtt keresztséget/bemerítést tartotta bibliailag megalapozottnak, ami aztán az anabaptista mozgalom kiinduló pontjává is vált a reformáció időszakában. Bár később Luther ezt a tételét visszavonta, tanítványai közül azonban többen, így Fischer András is következetesen ezt hirdette és gyakorolta is.

Jóval elmúlt harminc éves, amikor maga is alámerítkezett és megkezdte Észak-Magyarország (Felvidék) egészére kiterjedő evangélizációs, hitújító tevékenységét. Már őt megelőzően 1523-tól kezdve Schröter Kristóf, majd Kisszebeni János is anabaptista szellemben munkálkodott ezen a vidéken. Fischer András azonban szinte az egész Felső-Magyarországot (Felvidék) bejárta feleségével együtt és mindazokban a városokban és falvakban, ahol megfordultak, hitvalló keresztséget gyakorló gyülekezetek jöttek létre.

11694774_1015841665115018_6018033459287691607_nMunkaterülete óriási volt, több megyét felkeresett az evangélium üzenetével. Igehirdetői munkássága Körmöcbányáról indult, majd Eperjesen folytatódott, Lőcsén olyan meggyőző erővel prédikált, hogy még a város bírája és tanácsának több képviselője is anabaptista lett. Evangélizációs tevékenysége Besztercebánya, Kassa sőt Sárospatak környékére is kihatott. A munkája során létrejött gyülekezetekben a tagság feltétele a hitvallásra épülő, önkéntes keresztség, azaz bemerítés volt.

A Felvidéken több ma is létező evangélikus gyülekezet alapítójaként tartja számon Fischer Andrást, annak ellenére, hogy a “wittenbergi hittudós”, ahogyan kortársai Fischert nevezték, egyébként a hitvalló bemerítés bibliai szükségességéről is prédikált. Mint ahogyan az eddigiekből világossá vált, a reformáció lutheri, majd a későbbi kálvini protestáns tanítása mellett az anabaptista mozgalom hatása is igen erőteljes volt hazánknak ezen vidékén. Talán kevesen tudják, hogy Kálvin János genfi reformátor felesége is anabaptista, azaz felnőtt hitvalló keresztséget gyakorló asszony volt. Fischer András 1529-től egészen az 1540-ben Krasznahorkán bekövetkezett vértanúhaláláig – Bebek Ferenc Krasznahorka kapitánya elfogatta, súlyosan megkínoztatta, majd a várbörtön legmagasabb tornyából letaszíttatta – rendszeres zaklatásnak és üldözésnek volt kitéve sokszor híveivel együtt.

(Itt zárójelben érdemes megjegyeznünk, hogy Fischer András anabaptista reformátor gyilkosa az a Bebek Ferenc várkapitány volt, aki a mohácsi vészt követő zavaros időkben számtalan súlyos törvénysértést követett el, így hamis pénzt veretett, szomszédos birtokokat megtámadta és kirabolta. A családja tulajdonában volt még Fülek, Salgó, Boldogkői vár és a nevezetes Krasznahorka várak is. Bebek Ferenc Krasznahorkán és Boldogkő várában is veretett hamis pénzt. Hazaáruló tevékenységét még azzal is tetézte, hogy az ellenzéki erdélyi rendek egyik vezetőjeként a török portán is járt, ahol I. Szulejmán török szultánnál kieszközölte, hogy nevezzék ki Erdély kormányzójának. Más szóval Erdélyt felajánlotta, elárulta a török szultánnak. Hazatérve 1558. augusztus 31-én Gyulafehérváron elfogták és kivégezték. Az erdélyi országgyűlés Bebek Ferencet hazaárulónak nyilvánította és teljes vagyonát elkobozták.)

33d90aca4c42c7949aaa4d9493f0c5abAmikor Fischer András anabaptista reformátor eredményes hitébresztő tevékenységének titkát keressük, nem feledkezhetünk meg arról a történelmi korszakról, ami az 1514-es Dózsa György vezette parasztfelkelés leverése és véres megtorlása, valamint az 1526-ban bekövetkezett mohácsi csatavesztést követő török megszállás és Magyarország három részre szakadása után alakult ki hazánkban. A sok sebből vérző, szinte kilátástalan helyzetbe kerülő ország népe, Isten ítéleteként élte meg az egymást követő nemzeti sorscsapások sorozatát. Eben a tragédiákkal terhes időszakban a tiszta evangélium bátor hirdetése sokakat indított őszinte bűnbánatra, Isten felé fordulásra és igaz megtérésre.

Az anabaptista reformáció szélsőségektől mentes magyarországi megjelenése és széles körben való elterjedése azt jelzi, hogy Fischer András és kortársainak bátor fellépése, Bibliára alapozott tiszta evangéliumi tanítása sokak számára mutatott követésre méltó életpéldát és lelki kiutat a zavaros, emberileg kilátástalan helyzetből. Bárcsak lelki erőt meríthetnénk mi magunk is Fisher András és kortársai példamutató életéből, halált megvető bátorságából, Isten Országáért végzett szolgálatából és hűséges helytállásából. Jézus ezt mondja egyik gyülekezete tagjainak: „Ne félj attól, amit el fogsz szenvedni… Légy hű mindhalálig és néked adom az élet koronáját” (Jelenések 2:10)

Utóirat:

 “Krasznahorka büszke vára”, amely átvészelt sötét korszakokat, háborúkat, két világégést, a magyar hazától való kétszeres elcsatolást, amely az anabaptista mozgalom emblematikus kegyeleti színhelye volt, 2012 márciusában porrá égett.

Még 2009 nyarán a baptista világmissszió 400 éves jubileuma alkalmából ennek a várnak az udvarán emlékeztünk meg Fisher András anabaptista vértanú haláláról, melyet itt hajtottak végre a vár akkori urai.

Később az Andrássyak tulajdonába került ez a nagyszerű épület, akik nagy műgonddal ápolták, védték az ott felhalmozott több évszázados magyar emlékeket. Később a szlovákok elfoglalták és államosították, majd múzeummá alakították. Sajnos ezzel együtt a várat minden magyar emléktől, felirattól megfosztották.

Csoda volt, hogy a szlovák minisztérium hozzájárult, hogy egy magyar, szlovák, német és angol nyelvű táblát is elhelyeztünk Fischer András hithősünkre emlékezve ezen az említett kegyeleti istentiszteleten. Most valószínű ez az emléktábla is odaveszett… A vár újbóli megnyitása 2018-ra várható. Majd akkor meglátjuk, hogy maradt-e még valami az anabaptista emlékhelyből…