Az ukrán–orosz háború kitörésével meginduló menekültáradatban természetesen jelen voltak/vannak a rémült cigány emberek is.

A háborús események és a baptista támogató kezdeményezések, ukrán–magyar határátkelőknél folyó segítő munka kapcsán jutott el a cigánymisszióhoz is a hír, hogy jelentős a kárpátaljai magyar cigány menekülők száma. Mivel a legtöbb baptista cigány gyülekezetünk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, az ukrán határhoz közel álló közösségek elsőként csöppentek bele az ukrán menekültek fogadásába.

Kárpátalján vannak magyar ajkú baptista cigány testvérgyülekezeteink, ahonnan természetes módon először a közel álló testvérekhez fordultak segítségért. A befogadó helyi testvéreinkkel beszélve, felmérve a helyzetet és a szükségeket egyeztetve a külügyi szaktitkárral, kapcsolatba lépve a helyi, környékbeli baptista gyülekezetekkel igyekszünk folyamatosan összehangolni a szükségeket és a felajánlásokat. Közben az Ukrajnában maradt cigány testvérek szükségeit is megpróbáljuk kideríteni.

A kárpátaljai Gáton szolgáló Nagy Tony és felesége, Tatjana ott maradnak, amíg tudnak szolgálni a helyiek között. Az ottani cigány táborokban maradt hadköteles férfiak éheznek és a gyülekezethez fordulnak segítségért. Ezzel erős ragaszkodás is kialakult köztük, már 60-70 fő rendszeresen és hűségesen jár a heti két istentiszteleti alkalomra is. Gátra is kértük az anyagi támogatás eljuttatását, ami meg is történt központilag több alkalommal is.

A határ közeli Tuzséron hatalmas menekültáradat és mozgás történt az elmúlt hetekben, napokban. Tuzséron segítő pont is alakult. Egy roma szolgálótársunk a házába is közel 40 főt fogadott be, és a cigány imaház is ellátta a rászorulókat. Ételre, gyógyszerekre, babaholmikra, takarókra, ágyneműre volt szükség. A legtöbben egy-két éjszaka után továbbmentek már Magyarországon dolgozó rokonaikhoz, és az ottani munkásszállókon húzzák meg magukat. Vannak, akik dolgozni is elkezdtek már, de mivel nem kaptak még fizetést, gyakorlatilag éheznek. Az érdekükben is megszólítjuk a helyi gyülekezeteket. Vaján a cigány gyülekezetbe tíz főt fogadtak be. A háború kirobbanása után azonnal reagáltak a testvérek, és Pécsről vittek Vajára matracokat és ágyneműket. Hétköznap segélycsomagokból, önkormányzati segítségből gondoskodtak a befogadottakról, hétvégén a cigány testvérek adakozásából főztek nekik.

A porcsalmai tízfős baptista cigány közösség is gyűjtött és vitt adományokat a vajai menekültek számára. Itt közel két hét után álltak tovább a menekülők. Nem tudni, hova vették az irányt, mi lesz velük. Látjuk, hogy a baptista szociális és oktatási intézmények is rengeteg menekültet fogadtak be és segítenek. Köztük sokan vannak perspektíva nélküli cigányok is, így a BTESZ által megnyitott intézményekben is. Itt lelki szolgálatok támogatására lenne szükség, de kapacitáshiány és a földrajzi távolságok miatt nem tudunk mindenre pozitívan reagálni.

Nagyszerű érzés látni az összefogást, a testvérek segítőkészségét cigány és nem cigány közösségekben egyaránt. Mindenhonnan érkeztek felajánlások. Külföldön és belföldön egyaránt megindult a baptista testvérek szíve a segítésre. Mi pedig központilag összehangoltan igyekszünk mindent a megfelelő helyre eljuttatni. Imádkozunk és bízunk benne, hogy hamarosan eljön a béke ideje! Addig is és utána is lesznek, akik nem tudnak továbbállni a menekültszállásokról, az adományozási „kedv” pedig várhatóan lankadni fog. Viszont hatalmas lelki és anyagi szükséghelyzet fog kialakulni ezeken a helyszíneken és az adott településen, amihez továbbra is felelősségteljesen kell állnunk. Sokáig lesz még elengedhetetlen a folyamatos segítő érdeklődés, ima- és anyagi támogatási szándék. Olyan kihívások előtt állunk, amelyekre emberi korlátaink miatt nehezen fogunk tudni válaszolni. De Istenben bízunk! Urunk adja az ő erejét, bölcsességét és vezetését mindannyiunknak mindenben!

Megosztás