Kedves Testvérek!
Az idei férfikonferencia a koronavírus-járvány miatt elmarad. Reméljük, hogy 2021-ben találkozhatunk!
Addig is sok áldást mindenkinek!
A Férfimisszió csapata:
Barbarics Péter, Hegedűs Ádám, Reimer Attila
Elhalasztjuk a Férfi a pályán konferenciát
KÖSZÖNJÜK AZ EGYHÁZUNKNAK FELAJÁNLOTT ADÓ 1%-OKAT!
„A jótékonyságról és az adakozásról pedig el ne feledkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik Isten.” (Zsid 13,16)
Közel 40 ezer adózó 234 millió forinttal támogatta a Magyarországi Baptista Egyház társadalmi szolgálatát adója 1%-ával – olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal előzetes tájékoztatásában. 2019-ben ez az összeg 189 millió Ft volt. Az előző évhez képest a felajánlók száma is növekedett, mégpedig 12%-kal.
Köszönjük a felajánlók bizalmát, akik rajtunk, baptistákon keresztül akartak segíteni embertársainkon. Tovább folytatjuk a hitéleti, a kulturális, a szociális és az oktatási-nevelési területen végzett szolgálatunkat, hogy minél gyümölcsözőbb legyen az érintettek és az egész társadalom számára. Istennek adunk hálát az elvégzett munkáért, a most felajánlott támogatásért. Az ő dicsőségére és a körülöttünk élők javára akarunk munkálkodni a továbbiakban is.
Isten áldjon meg minden jóakaratú felajánlót!
Köszönettel:
a Magyarországi Baptista Egyház elnöksége, valamint az egyház kommunikációs osztályának munkatársai
A testvéregyházak munkájának támogatása is növekedett az előző évhez képest. A katolikus egyház számára felajánlott összeg 738 millió forinttal, a felajánlók száma 74 ezer fővel; a református egyháznak felajánlott összeg 326 millió forinttal, a felajánlók száma 34 ezer fővel; az evangélikus egyháznak felajánlott összeg 85 millió forinttal, a felajánlóik száma 8000 fővel növekedett az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A baptista egyház számára felajánlott összeg 45 millió forinttal, a felajánlók száma pedig 4 ezer fővel növekedett ebben az időszakban.
Egy nap az Úrral, interaktív online konferencia
Október 17-én arra hívjuk a lelkipásztorokat, vezetőket és gyülekezeti tagokat, hogy közösen töltsünk egy napot az Úrral egy interaktív online konferencia keretében! Szeretnénk, ha a dicsőítésen, imádságon, a rövid előadásokon és az igei üzeneten keresztül új erőt nyerhetnénk a keresztnél!
A nap témái:
- Nyerjünk erőt a keresztnél!
- Kegyelem és fegyelem a posztmodern korban
Az előadások és az igei üzenet mellett dicsőítéssel, imaszolgálattal és kerekasztal-beszélgetéssel készülünk.
A konferencia szolgálattevői:
Budai Zsolt, Csiha Márton, Durkó István, id. Kovács Géza, Merényi Zoltán, Mészáros Kornél, Papp János, Révész Dániel, Révész Lajos, Tóth Sándor
Az alkalmat élőben közvetítjük a Magyarországi Baptista Egyház youtube csatornáján és facebook oldalán.
Bemerítés a Dunakanyarban
Augusztusban Dömösön a Dunakanyarban tartottunk bemerítési istentiszteletet, ahol öt fő tett nyilvános hitvallást Isten és a gyülekezet előtt. Volt, aki már hosszabb ideje keresztény volt, volt, aki csak nemrég döntött Jézus mellett. Ezt az ünnepet egy közösségi nappal is összekötöttük, így egy közös vacsorával zártuk a napot. Jó volt megtapasztalni rokonok és távolabbi ismerősök jelenlétét.
REB-17-PROG-0271
A hétvégén 85 fiatal vett részt szombat délutántól kezdődően, aminek fókuszában a reformáció tanítóinak felismerései, az egyéni szabadság, és a személyes kapcsolatok megkérdőjelezhetetlen fontossága, kapcsolatok fenntartása állt. A szombati ismerkedést az úgynevezett jégtörő játékok, valamint a dicsőítés és a közös imaközösség is elősegítették. Sipos Márk (szegedi Új Remény gyülekezet) tanításában Isten szentségére világított rá, valamint hangsúlyozta Isten nem személyválogató, mindenkit egyformán kezelő voltát, ami egészséges magabiztosságot ad a mindennapokhoz.
A vasárnapot indító dicsőítés és imaalkalom ismét hatékonyan gyűjtötte össze a megjelenteket, ami az egyéni csendességben teljesedett ki, felkészülve ezáltal az egész napos együttlétre, képzésre. Délelőtti tanításában Bacsó Benjámin, a Magyarországi Baptista Egyház ifjúsági missziójának vezetője Luther Márton felismeréséről, felismerésének jelentőségéről tartott előadásában rávilágított, milyen nehézségeken kellett a nagy reformátornak is átmennie, míg felismerte és békességet szerzett az Újszövetség Istenének kegyelmében. Az Ószövetség szigorú Istenével szemben az Újszövetség Istene megbocsátó és szerető, emberközpontú. Ez egyben azt is jelenti, hogy az emberek csak azt tudják továbbadni, amivel be vannak töltekezve, ezért elsőrangú az Istennel való személyes kapcsolat. Ennek folytatásaként Guti Sándor, a Magyarországi Baptista Egyház ifjúsági missziójának tagja, az előző előadáshoz kapcsolódva annak gyakorlati oldalát mutatta be, azaz az evangélium továbbadásának gyakorlatáról beszélt. Előadása során a hallgatóság megismerhette a továbbadás alapjait, különböző módszereit és metodikáját is, amelyek mind hasznosak a mindennapi szolgáló életben. Megyesi Zoltán ezen túlmenve az egészséges istenképről tartott előadásában az önkép helyreállításának jelentőségét fejtette ki a hallgatóságnak mind bibliai és teológiai, mind pszichológiai oldalról megközelítve a témát. Előadásában bemutatta a lelkigondozás jelentőségét és szükségességét, hangsúlyozta ugyanakkor a lelkigondozók megfelelő felkészültségét, hiszen a lelki problémát lelki, a szellemit pedig szellemi szinten lehet megoldani, ehhez azonban a lelkigondozónak is határozott önképpel, biztos alapokkal kell rendelkeznie.
Az egymásra épülő előadásokat követő csoportbeszélgetések már a délelőtt hallottak gyakorlati elsajátítását, valamint a résztvevők eddigi tapasztalatainak megosztását, valamint a résztvevők ismereteinek, készségeinek megerősítését foglalták magukban. Sipos Márk délutáni előadásában az utógondozásról, a kiscsoportok szerepéről osztotta meg tapasztalatait. Előadásának vezérfonala alapján Jézus kapcsolatcentrikus volt, a csoportok szolgálják a tudás, tapasztalatok továbbadását, mentorálást, tanítványozást is. Az előadó ezek után csoportvezető technikákat mutatott be, amelyeket a résztvevők szimultán kiscsoportos megbontásban gyakorolhattak a cselekedve tanulás módszerét alkalmazva, különböző szituációkban elhelyezkedve. Esti előadásában Milánkovics Dániel, a Magyarországi Baptista Ifjúsági Misszió korábbi vezetője, illetve ezt követően Sipos Márk a reformáció öt alaptételéből (soli Deo gloria, sola scriptura, solus Christus…) vezetett le a mindennapokra vonatkozó következtetéseket, az imaközösség, a közösségi szellem, az együttes szolgálat, valamint a kitartó és fegyelmezett, embertársaink felé segítő célú életvitelről.
A hétfői reggelt is közös imaalkalom és dicsőítés nyitotta meg, majd Győri Kolos az egyedül hit által való megigazulás összefüggéseit, bibliai kapcsolódásait tárta fel. Sipos Márk előadásával zárta a rendezvényt, melyben a megszerzett tudás, készségek továbbadásának felelősségét, az erre való tudatos törekvést állította a hallgatóság figyelmébe, ezzel is ösztönözve a résztvevőket a saját környezetükben való tudatos szerepvállalásra.
A projekt keretében jelentős számú szolgálatkész fiatal ismerhette meg a reformáció alapelveinek mélyebb összefüggéseit, jelentőségét mind az egyéni, személyes életvitelre és szabadságra, mind a kiscsoportokra vonatkozóan. Ennek keretében nemcsak teológiai előadásokat halhattak, hanem ennek pszichológiai hatásait is megismerhették. Az elméleti síkkal párhuzamosan nagy hangsúlyt fektettek a szervezők a hallottak gyakorlati megismerésére, gyakorlati alkalmazásának és ehhez kapcsolódó különböző módszerek elsajátítására, amelyek megfelelő módon egészítették ki a hallgatóság ismereteit, ezzel mintegy nagyobb önbizalommal és a mindennapokban is hasznosítható készségekkel ruházva fel őket. Az előadók felhívták a figyelmet a saját környezetben történő aktivitás szükségességére, a körülöttünk lévők felé történő felelősségvállalásra, ezzel is ösztönözve a résztvevők szolgálatát, szolgálatának, tevékenységének elindítását.
A résztvevők a rendezvényen hallottakat hazavitték és saját környezetükben terjesztik, osztják meg azokat, ezzel megerősítve, motiválva másokat is. A jövőbeli terveink szerint egyrészt ezen rendezvény folytatását kívánjuk megszervezni a felvetődött kérdésekre fókuszálva. Az utókommunikáció egyrészt a közösségi média fórumain keresztül folyik, valamint a résztvevőknek lehetőségükben áll megkeresni az előadókat, szervezőket kérdéseiket, tapasztalataikat illetően, illetve erre kifejezetten felhívtuk a figyelmüket, hiszen a visszajelzések, a kialakuló kérdések és fejlemények számunkra is fontosak.
Szünergosz Bibliaiskola – hírek 2020. ősz
A 2020. szeptember 11–12-re Tahiba tervezett évkezdő lelkigyakorlatot elhalasztjuk a jövő év tavaszára a járványügyi helyzet miatt.
Az őszi oktatási napok érvényben vannak, 2020 októberében indul a képzés két helyszínen: Budapesten és Nyíregyházán.
AlapVető 3. évf. 2020. szeptember, 1. szám
Még néhány napig várjuk a javaslatokat a Balogh Lajos-, a Beharka Pál- vagy a Révész Zsigmond-díjakra, -plakettekre. Ezeket olyan személyeknek szeretnénk adni, akik kiemelkedő szociális szolgálatuk miatt példaként állíthatók közösségünk elé. További részleteket hírlevelünk utolsó oldalán olvashatnak. Aki szereti visszafelé olvasni a lapot, az találkozhat egy újabb személyes vallomással arról, hogy hogyan sikerült kikerülni a szenvedélybetegség bűvköréből, és azokkal az eszközökkel, amelyek a megmaradásban segítenek. Aki szereti a statisztikai jellegű írásokat, azoknak ajánljuk a járványhelyzet szociális hatásait kutató, nyáron készült felmérésünk grafikonjait. Aki pedig szívesen olvas rövid, ám tartalmas igei gondolatokat, az egészen a második oldalig lapozzon vissza.
PIKNIK – A közös dicsőítés ereje
2020. szeptember 16-án (szerdán) 18 órától rendezik meg a következő PIKNIK ökumenikus ifjúsági estet a MEÖT-székház udvarán. Mindenkit szeretettel várnak erre a különleges együttlétre a szervezők.
Pál és Szilász amikor Filippiben jártak, mindent úgy tettek, ahogyan az számukra szokás volt az örömhír hirdetésekor. Megkeresték a helyi vallásos közösséget, hogy bizonyságot tegyenek Jézus bűnbocsánatáról és szabadító munkájáról. Bár korábban saját maguk is tapasztalták azt a szélsőséges elutasítást, amely a keresztények üldözésében megvalósult, azt talán nem várták, hogy a megérkezésüket követően néhány napon belül megverik és bebörtönzik őket. Amikor beléptünk ebbe az évbe, mi sem számítottunk azokra a terhekre, amelyek végül ránk vártak. A folyamatos bizonytalanság; az elválasztottság családjainktól, barátainktól, gyülekezeteinktől, és a statisztikák nyomasztó eredményei olyan lelki és érzelmi megpróbáltatásnak tűntek, mint amelyeket Páléknak kellett átélniük fizikai formában. Ilyen körülmények között a beletörődés tűnhet az egyetlen lehetőségnek, de Pál és Szilász szeme nem ragadt meg ezeken a nehézségeken! Hitték, hogy Isten a belső börtönben is ott van velük, és ami az embernek nem lehetséges, az neki igen. Nem siránkozást és káromlást látunk tőlük, hanem imádságot és közös dicsőítést, amely abból fakad, hogy felismerték Isten csodáit, melyek hatalmasabbak, mint emberi gondjaik, ez a felismerés pedig eléri végül a börtönőrt is.
A 2020-as PIKNIK-et szeretnénk hasonló lelkülettel megrendezni. Bár várhatóan ismét nagy megpróbáltatásokkal kell szembenéznünk az ősz folyamán, hittel igyekszünk Istenre tekinteni. Közös imádságba és dicsőítésbe hívunk titeket 2020. szeptember 16-án, hogy megélhessük a testvéri egységet és az imádságos dicsőítés erejét.
A programról bővebben itt: https://www.facebook.com/events/728105001364211
Vadászi Dániel
Bemerítés vírushelyzetben Tahitótfaluban
„Senki meg ne vessen ifjú korod miatt, hanem légy példa a hívőknek beszédben, magaviseletben, szeretetben, hitben, tisztaságban” (1Tim 4,12)
Augusztus utolsó vasárnapján – nagy örömünkre – újra bemerítésre került sor nálunk, a Tahitótfalui Baptista Gyülekezetben.
Imaházunkban kezdődött az ünnepi alkalom, ahol a fehérruhások elmondták bizonyságtételeiket.
Az Igéből dr. Steiner József, gyülekezetünk előző lelkipásztora tanított. Énekekkel is dicsőítettük a mi Urunkat, és Váradi Antal lelkipásztor testvérünk megerősítő bibliaversekkel köszöntötte a bemerítendőket.
Hogyan is jutunk el a bemerítésig? Mindannyian találkozunk egyszer vagy többször is Istennel életünk folyamán, de van egy sarkalatos pont, amikor felismerjük, hogy bűnös úton járunk, és nem akarunk így továbbmenni. Sőt, megfordulunk és ellenkező irányba indulunk – most már Istennel. Megvalljuk őelőtte bűneinket, és elfogadjuk az Úr Jézus keresztáldozatát. Ez a megtérés.
A megtérés lehet egy hosszú folyamat, de megtörténhet egy pillanat alatt is. Hála az Úrnak, bárhogy is történik!
Az Úr Jézus Krisztus magára vette a mi bűneinket, felvitte a keresztfára, és meghalt értünk, miattunk és helyettünk, hogy nekünk örök életünk legyen. Isten annyira szeretett minket, hogy egyetlen Fiát áldozta ezért.
Fiataljaink is ezt a szeretetet érezték meg, amikor rájöttek, hogy az életük üres Jézus nélkül, és hittel tették le életüket az ő kezébe.
Ha elmondjuk hitünket, megvalljuk, hogy ezek után az Úrhoz szeretnénk tartozni, kinyilvánítjuk nyilvánosan is, hogy az Úr Jézus a mi Megváltónk, és hisszük, hogy bűneinket eltörölte az ő vérével, bemerítkezhetünk. (Gyülekezetünkben így tesszük már évtizedek óta, követve az Úr Jézus példáját.) A négy fiatal is ezt a példát követte. Hitük vallomására bemerítkeztek.
A bemerítés teljes alámerítést jelent, és azt jelképezi, hogy meghaltak a régi, bűnös voltuknak, és feltámadtak egy új életre Krisztussal. Meghalt az óember, feltámadt az új ember!
Isten „áment” mondott rájuk. A mennyben örömünnep volt… és gyülekezetünkben is. Az imaházból gyalog mentünk le a Dunához, ahol Váradi Antal lelkipásztor és dr. Steiner József testvérek merítették be őket a Duna vizébe, fehér ruhában, ami jelképezi a tisztaságot, a Bárány vérén megváltott, megtisztított életet.
Áldott alkalom volt, és jó volt dicsérni a mi Urunkat a megmentésért, megváltásért, irgalmáért, szeretetéért, kegyelméért.
Az Ő áldása maradjon rajtuk, rajtunk, hogy legyünk fénylő pontok ebben a sötét világban!
R. Surján Magdolna
(Fotó: Steiner Csilla)
Új tanév a veszélyhelyzet árnyékában
„Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.” (Péld 22,6 – Saját „fordításban”: „Indítsd el a fiatalt a hozzá illő életúton, ha megöregszik, akkor sem fog arról letérni.”) Ez az ige a Példabeszédek könyvének egyik fontos kulcsa a tanulás-tanítás felelőssége tekintetében, mert Istenünk erre nézve is világos útmutatást adott.
A szülő-gyermek, tanító-tanuló, mester és tanítvány kapcsolat alapvetően nem egy évről évre új célokat kitűző és annak nekiveselkedő közösség, hanem egy hosszú távú terv megvalósításáért felelős csapat. A legnagyobb kihívás a tehetséghez, személyiséghez legjobban illeszkedő életút felfedezése, a megfelelő felkészítés és felkészülés. Ez egy olyan folyamat, ahol a felelősségtudatot szándékosan, de fokozatosan átadjuk a következő generációnak, miközben mi is állandóan fejlődünk. A tanulás és tanítás élethosszig tartó kihívás, de nem egyéni, hanem csapatmunka. Egy olyan váltófutáshoz hasonlít, ahol egy ideig együtt haladunk, mielőtt végleg átvennék tőlünk a stafétabotot. Közös a siker, de a terhek mindannyiunk vállát nyomják.
Mennyire változtatja meg ezt a mennyei tervet az életünket beárnyékoló veszélyhelyzet? Hogyan lehet hatékonyan tanulni, tanítani állandóan változó elvárások közepette? Ezekre a kérdésekre az elmúlt tanév második felében sok ezer család átszervezett élete adott választ. A tanulás és tanítás felelőssége nemzedékek óta nem látott módon terhelődött rá szülőkre és gyermekekre. A váratlan társadalmi „kísérlet” bizonyította, hogy mennyire mélyen él bennünk ez az Istentől ránk ruházott kötelességtudat. Édesanyák és édesapák, nagyszülők és testvérek valami hihetetlen energiát mozgósítottak, hogy a vészterhes időszakban segítsék, bátorítsák és tanítsák a fiatalabbakat. Sokan erejük, türelmük és lehetőségeik legvégső határáig eljutottak ebben a küzdelemben, de napról napra kitartottak és folytatták a küzdelmet, gyakran saját munkájuk és szabadságuk rovására. Ez a kettős-hármas terhelés sokáig nem tartható fenn, ezért lett az eddigiekhez képest is felszabadítóbb a nyári szünidő.
Az előttünk álló tanévben minden szereplő a hagyományosabb oktatási formákra készül. Látszólag ez a folyó is lassan visszatér a medrébe, és folytatja útját a tengernyi tudás megismerése felé. Reménység szerint a közösen megélt felelősségvállalás tapasztalatai nem vesznek el a múlt ködében, hanem hatékony eszközként segítik majd az új oktatási-nevelési évet.
A mennyei Atyában bízó és vezetését kereső emberként talán mégsem léphetünk tovább olyan könnyen ezen a maszkban átvészelt „figyelmeztetésen”. Az életünk és egészségünk megóvása után szorosan következik a bölcsességben, tudásban való növekedés igénye és annak átadása. Ennek felelősségét az elmúlt időszakban túlságosan áthárítottuk a „szakemberekre” mind a hétköznapi, mind a gyülekezeti életünkben. Ezt a kényelmes felelőtlenséget nem támogatja a Szentlélek!
„Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz, tanítsd az igazat, és ő gyarapítja tudását!” (Péld 9,9) Olyan törvényszerűség ez, amely egyaránt érvényes testi és lelki fejlődésünkkel kapcsolatban. Milyen ismeretben és képességben szeretnél előrébb jutni a következő időszakban? Kit és hogyan fogsz segíteni, hogy a benne szunnyadó lehetőség ne maradjon parlagon, és a hozzá illő útra találjon? Egyik sem költői kérdés, mindegyikre megfontolt és odaszánt választ vár tőlünk a Mesterünk. Isten országában a növekedés és a gyümölcstermés nem egy választható tantárgy, hanem az egyik legfontosabb életcél, amire meg- és újjászülettünk.
Legyen áldott tanévünk mind az intézményekben, mind a közösségeinkben, felvállalva a tanulás és tanítás ránk eső felelősségét!
Paróczi Zsolt
az MBE oktatási szaktitkára