Kiíró: a Baptista Művészeti Napok 2020 keretében az Esztergomi Béke Baptista Gyülekezet.
Pályázhatnak magyar nyelven alkotó írók, költők, amatőrök és profik egyaránt. Máshol még nem publikált, eredeti alkotásokat várunk. Nyelvileg igényes dalszövegekkel és novellákkal lehet indulni. Az írások a hit és az alkotás viszonyáról, a művészet, a művész és a Teremtő kapcsolatáról, vagy a mindennapokban erőt adó bibliai idézetekről szóljanak!
Korhatár minimum 14 év. Nevezési díj nincs. Terjedelmi határok: dalszöveg maximum 30 sor, novella maximum 4500 leütés szóközökkel együtt.
Díjak dalszöveg kategóriában: 1. Bolyki András, a Bolyki Brothers tagja, Szikra díjas dalszövegíró megzenésíti a nyertes dalszöveget + 40.000 forint 2. 20.000 forint 3. 10.000 forint
Különdíj: A legjobb novellák és dalszövegek lehetőséget kaphatnak a megjelenésre a Comenius Ház oldalon és az IgeIdők magazinban is.
Zsűri: Batári Gábor költő, író, újságíró Bolyki András zeneszerző, Szikra díjas dalszövegíró Háló Gyula költő, a Magyarországi Baptista Egyház kommunikációs vezetője Révész Szilvia, a Family magazin szerkesztője és szerzője
Ugyanitt
lehet érdeklődni, ha bármilyen kérdés felmerül a pályázattal kapcsolatban.
Formátum:
a pályázatokat doc vagy docx formátumban várjuk, jeligével. A pályázó nevét,
elérhetőségét, életkorát az e-mailben kérjük feltüntetni. Egy pályázó kategóriánként
egy művel pályázhat. Kérjük, hogy még publikálatlan művekkel nevezzenek!
(Online megjelenés is publikációnak számít.) A pályázók hozzájárulnak ahhoz,
hogy beküldött alkotásukat a pályázat kiírója két esztendőre kiadványaiban,
webes felületein és egyéb módokon megjelentesse. A szerző a pályázat
beküldésével felelősséget vállal, hogy a pályamű saját szellemi terméke. A zsűri
nem köteles indokolni a döntését, és a döntés ellen fellebbezni nem lehet.
Eredményhirdetés: 2020. november 21-én Esztergomban.
Az elmúlt hónapokban a koronavírus-járvány kapcsán a hírekben és a közbeszédben kiemelt hangsúlyt kapott a szociális szféra. A járványnak milyen hatásai voltak eddig a baptista ellátórendszerben?
Egyre többen ismerik a gyülekezetekben az egyházhoz tartozó szociális szolgáltató intézményeket, de biztosan még sokak számára nem látható át a teljes rendszer. Tömören összefoglalva a baptista egyházban 12 önálló belső egyházi jogi személy működtet szociális segítő tevékenységeket. A fenntartók alá több mint száz intézmény tartozik, melyek méretükben, tevékenységükben nagyon eltérnek egymástól. Naponta több mint 20 ezer ember kap ellátást a szolgáltatóktól. Ezt a nagy munkát több mint kétezer szakmai dolgozó végzi nap mint nap. Az ellátottak között vannak idősek, de vannak gyerekek is jelentős számban.
A járvány érthető módon érzékenyen érintette az
intézményeket, hiszen a segítő munka közvetlen emberi kapcsolatok, gyakran
érintések formájában valósul meg. Különösen sok odafigyelést igényelt az idősek
gondozása, mert fokozott fertőzési kockázatnak voltak, vannak kitéve az idős
emberek. Igen sok izgalommal, többletmunkával, nehezebb gondozási
körülményekkel, új kihívásokkal és tevékenységek között telt el az előző néhány
hónap.
Istennek legyen hála érte, hogy semelyik szolgáltatónál nem
fordult elő fertőzés. Felmérést végeztünk a járvány hatásairól a baptista
ellátórendszerben, és elmondható, hogy a méretei ellenére alig fordult elő
fertőzés, azok is csak helyi egyedi esetek voltak. A szolgáltatók nagyon
fegyelmezetten betartották a védekezés szabályait. Az egyházban a
veszélyhelyzet idejére létrejött operatív testület végig figyelemmel kísérte az
eseményeket, és ha tudott, igyekezett segítséget nyújtani.
Milyen szociális ellátásokat érintett leginkább a járvány?
Lényegében minden szociális ellátást érintett a járvány, mindenhol kellettek új védekező intézkedések, mindenütt jelen volt a csoportos fertőzés kockázata. A legérzékenyebb terület a bentlakásos ellátás, azon belül is az idősek otthona volt. A baptista intézményekben, szeretetházakban lévő csaknem ezer idős ellátott egészségének, életének védelme izgalmas és nagy feladat volt. A gondviselés eszközeként is működő, kiemelkedő szakmai munka eredményeként nem volt súlyos bajt okozó fertőzés az intézményekben.
Az intézmények hogyan reagáltak a helyzetre?
Az intézmények rövid idő alatt kialakították saját eljárásrendjüket a védekezésre. A példa nélkül álló helyzet gyors válaszokat igényelt minden intézménytől, munkatárstól. Nagy tere nyílt a kreatív megoldásoknak is, mellyel éltek is sokan. A fegyelmezettség és a rugalmas válaszok egyaránt jellemzőek voltak az intézményi tevékenységre.
A veszélyhelyzet alatt az intézményeinkben dolgozókra nyilvánvalóan különösen is nagy teher hárult.
A szociális intézményekben dolgozókra az egészségügyben dolgozókhoz hasonlóan kiemelkedően nagy teher hullott, egyes szociális szolgáltatók esetében lehet, hogy még nagyobb is. Nem egyformán nőttek a terhek, de a legtöbb szolgáltató esetében tartós és folyamatos többletmunkát hozott a veszélyhelyzet, ráadásul súlyos felelősséget terhelve a mindennapi kicsi rutinmunkák elvégzésére is. Gondoljunk bele, hogy a vírus elszigetelése milyen sok apró, figyelmességet igénylő mozdulatot igényel a védőeszközök használata során!
Az a véleményem, hogy aki csak átlagosan is tette a dolgát
az elmúlt hónapokban az intézményeinkben, kitüntetést érdemel. Biztosan voltak
ebben az időszakban többen is, akik még ezen a magas szinten is kitűntek
áldozatkészségükkel, teherbírásukkal, példaadó módon vettek részt a munkában.
Érdemesek az egész egyházi közösségünk elismerésére.
Az egyház 2019-ben szociális elismerési rendszert hozott létre. Milyen volt az első fogadtatása a baptista szociális ellátásban és az egyházban?
Tavaly novemberben a szociális munka napján a Wesselényi utcai imaházban rendezett ünnepségen kerültek átadásra első alkalommal a díjak. A Balogh Lajos-díjat és -plaketteket a „Szolgálat a szolgáltatásban” elismerés keretén belül szociális szakemberek kaphatják, akik baptista egyházi jogi személy fenntartásában működő szolgáltatásban valamilyen jogviszonyban végzik munkájukat. Ez a kör az említett mintegy kétezer szakemberből, munkatársból kerül ki.
A Beharka Pál-díjat és -plaketteket a „Szolgálat a
társadalomban” elismerés keretén belül a baptista gyülekezeti életben részt
vevő, egyéni vagy bármilyen szervezeti keretben végzett segítő tevékenységet
tartósan végző vagy annak érdekében tevékenykedő személy kaphatja meg.
Öten részesültek elismerésben tavaly ősszel. Minden díj,
plakett és a hozzá tartozó pénzjutalom méltó gazdára talált, de a plakettek
keretszámai nem merültek ki. Érthető, hiszen induló elismerési rendszerről van
szó. Bár nagyon sok fórumon több alkalommal ismertté tettük, de a valóságban
idő kell hozzá, hogy gondolkodásunkban, jutalmazási gyakorlatunkban helyet
kapjon ez a kitüntetési lehetőség.
Az elismerési rendszer most nagyszerű lehetőség, hogy a
veszélyhelyzet alatt példamutató módon tevékenykedő munkatársakat, segítő
személyeket az egyház elismerésben részesítse.
A módszertani központ folyamatosan várja a friss javaslatokat. Kik jelölhetnek és kiket lehet a díjakra felterjeszteni?
A jelöltekre bárki tehet javaslatot, aki a feltételeknek megfelelő személy munkáját ismeri, elkészíti a jelölési dokumentációt.
A „Szolgálat a szolgáltatásban” díjra elsősorban
természetesen a fenntartók, intézményvezetők javaslatait várjuk a munkatársi
körből, a „Szolgálat a társadalomban” díjra pedig gyülekezeti körből várjuk a
javaslatokat gyülekezethez köthető, nem működési engedélyes formában segítő
munkát végző személyek köréből.
A díjakról részletes tájékoztatás olvasható a módszertan
honlapján egy év óta folyamatosan: https:// www.szocialismodszertan.hu/.
Várhatóan mikor kerül sor a díjak átadására?
A szakmában kialakult gyakorlat szerint a szociális munka napján, annak előestéjén, november 11-én tervezzük a díjak átadását egy budapesti imaházban. Reméljük, a személyes közös ünneplésnek nem lesz akadálya a vírushelyzet.
Felhívás!
Kiemelkedő diakóniai teljesítmények elismerési lehetősége
Javaslattételi határidő: 2020. szeptember 15.
A Magyarországi Baptista Egyház 2019-ben szociális díjakat
alapított. Azzal a kéréssel fordulunk minden baptista fenntartóhoz,
intézményvezetőhöz, szociális szakemberhez, lelkipásztorhoz és
gyülekezetvezetőhöz, hogy lehetőségei szerint segítse a kiváló szociális
szakemberek és a diakónia iránt elkötelezett baptista gyülekezeti tagok
teljesítményének megismerését és elismerését. Ez a közreműködés segítheti a
díjakról döntő kuratóriumi testületeket, hogy látókörükbe kerülhessenek
díjazásra érdemes szakemberek.
A díjak ünnepélyes átadására előreláthatólag 2020
novemberében kerül sor. További részletek a www.szocialismodszertan.hu oldalon
olvashatók.
Legújabb hírlevelünkben a Debreceni Baptista Gyülekezet fenntartásában működő Benita Nevelőszülői Hálózat munkájával, valamint a júliusban átadott téglási konyhaüzemmel ismerkedhetünk meg. A szakmai hírek, információk mellett két felhívást is közzéteszünk, többek között továbbra is várjuk a javaslatokat a Balogh Lajos-, a Beharka Pál- vagy a Révész Zsigmond-díjakra, -plakettekre, ha környezetünkben van olyan személy, akit – kiemelkedő szociális szolgálata okán – szívesen látnánk a díjazottak között.
Igazi kiváltság, amikor egy tanítvány együtt szolgálhat azzal a személlyel, aki a hitre vezette. 2020. augusztus 9., vasárnap ebben a kiváltságban volt részem. A Tahitótfalui Baptista Gyülekezet a Tahi Táborban rendezett meg egy gyülekezeti napot. Vendégszolgálatra Hegedüs János festőművészt kértem fel, aki Istentől kapott tehetségét Isten szolgálatába állította.
Hegedüs János munkatársam volt majd tíz évig Mezőberényben a Mécses Egyesületnél. Több munkatársam is beszélt nekem Istenről, Jézusról, megváltásról, de János volt az, aki a legtöbbet foglalkozott velem. Mondhatom, ő tanította nekem a hitéletet. Ő tanított imádkozni, böjtölni, Bibliát olvasni.
2011-ben sikerült rávennem, hogy együtt legyünk hallgatók a Baptista Teológiai Akadémia MA-képzésén, így diáktársak is lettünk. Már öt éve nem vagyunk munkatársak, és már rég nem is egy gyülekezetbe járunk, de barátságunk megmaradt. Tudom, hogy ő egy imatámasz számomra a távolból, és ő az, aki minden lényeges dologról tud az életemben. Olyan ő számomra, mint Timóteusnak volt Pál apostol.
Ezen a gyülekezeti napon megint együtt szolgálhattunk. János egy különleges eszközzel erősítette és készítette elő az igehirdetésemet. János már egy évvel korábban szolgált közöttünk a gyermektáborban, akkor homokanimációval adta át Isten üzenetét a gyermekeknek. Akkor a tékozló fiú példázatát mutatta be. Most pedig egy régebbi technikát hozott el számunkra, az úgynevezett rajztáblás evangelizációval szolgált. Az üzenetbe beépítette a saját bizonyságtételét és a bűnöző Barabás történetét egy új megvilágításba helyezve. A délelőtti istentiszteleti szolgálat után pedig a rajztáblás technika iránt érdeklődőknek egy műhelymunkát tartott, ahol az újabb tanítványok többek közt megtudhatták azt, hogyan lehet fekete festékkel kék betűket írni.
Dicsőség Istennek, hogy ő az emberek tehetségét használni tudja arra, hogy a jó hír eljuthasson az emberekhez.
Váradi Antal lelkipásztor Tahitótfalui Baptista Gyülekezet
Megjelent dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész baptisták eredetét, történetét és hitvallását feldolgozó könyve. A könyv bemutatásra kerül a 2020. augusztus 16-i Tahi konferencián!
Menjetek el, tegyetek tanítvánnyá minden népet!
SZÍVBÉLI AJÁNLÓ
Olyan művet tart most kezében a kedves olvasó, amelyben a szerző a baptisták hazai és nemzetközi történetéről szól, ismeretterjesztő módon, közérthetően fogalmazva meg üzenetét, és nyújt rálátást arra a nehézségekkel kikövezett, ám az Úr által vezetett útra, melynek a bibliai kor az első, jelen nemzedékünk pedig az utolsó ismert állomása. Dr. Mészáros Kálmán egyháztörténészként és a Baptista Teológiai Akadémia tanszékvezető tanáraként több évtizedes kutatásait, valamint tapasztalatait szőtte a könyv lapjai közé, mely által az így értékes, figyelemreméltó olvasmánnyá lett, nem csak a teológushallgatók számára. Így ajánlom ezt a művet minden érdeklődő olvasónak, kívánom, hogy tanulmányozása szolgálja ismereteik gyarapodását és lelki épülésüket!
Bereczki Lajos a Baptista Teológiai Akadémia rektorhelyettese, a Magyarországi Baptista Egyház Történelmi Bizottságának titkára
Ez a történelmi visszatekintés igyekszik lépésről lépésre bemutatni a Jézustól kapott misszióparancs korszakokon átívelő teljesülését, különös tekintettel a felnőtt hitvallók bemerítésének és a később kialakult csecsemőkeresztelésnek különböző értelmezésére és gyakorlatára a Jordán-parttól napjainkig. Ezen belül vizsgálja a baptista mozgalom szükségszerű kialakulását és kiteljesedését a világegyházban a 16. századtól egészen jelenkorunkig. Ajánlom ezt a tanulmányt mindazoknak, akik világosan szeretnék látni a múlt értékeit és jövőbe mutató áldásait – a neves református egyháztörténész Révész Imre soraival: „Aki az egyház múltját nem ismeri, az az egyház jelenét egyszerűen képtelen megérteni, az egyház földi jövőjének alakításához pedig kontár kézzel nyúl… aki gyülekezetépítést, vallásos nevelést vagy akár egyházkormányzást és egyházpolitikát alapos, sokoldalú és folyvást gyarapított egyháztörténelmi ismeretek nélkül akar csinálni, az előbb-utóbb a maga és a rábízottak kárán fogja megtanulni, hogy lehetetlenségre vállalkozott.” Legyen áldásul e történelmi tanulmány minden, a téma iránt érdeklődő olvasó számára.
A magyarországi Baptista Szeretetszolgálat a keddi libanoni robbanásban megsérült bejrúti baptista iskola újjáépítésének támogatását és a tragédia miatt rendkívül nehéz helyzetbe került családok megsegítését tűzte ki célul.
Közel tízéves partneri kapcsolatban segíti a Baptista Szeretetszolgálat a szíriai keresztény menekült gyermekeket is befogadó libanoni iskolák munkáját. A támogatott intézményekben több száz diákot oktatnak elsősorban szíriai tananyagból, szíriai tanmenettel, arab és angol nyelven.
Az oktatás mellett a családokat szociális segítségben részesítik, élelmiszerrel, ruhával látják el a rászorulókat.
A Baptista Szeretetszolgálat 1355-ös adományvonalának tárcsázásával hívásonként 250 forintot lehet eljuttatni Libanonba. További pénzbeli felajánlásokat a 13555555-55555555-55555555-ös bankszámlaszámra várnak „Libanon” közleménnyel. A beérkező összeget a robbanásban megsérült bejrúti baptista iskola újjáépítésére és a tragédia miatt rendkívül nehéz helyzetbe került családok megsegítésére fordítja a magyar segélyszervezet.
A segélyszervezet két vezető munkatársa rövidesen Bejrútba utazik, ahol mintegy 10 millió forint értékben adnak át egészségügyi eszközöket, mentőfelszerelést, gyógyszereket és kötszereket a helyszínen dolgozó partnerszervezetek részére.
Szerző: Főadmin Bejegyzés: 2020. augusztus 06., csütörtök 16:08 Közel 10 éves partneri kapcsolatban segíti a Baptista Szeretetszolgálat szíriai keresztény menekült gyermekeket is befogadó libanoni iskolák munkáját. A támogatott intézményekben több száz diákot oktatnak elsősorban szíriai tananyagból, szíriai tanmenettel, arab és angol nyelven. Az oktatás mellett a családokat szociális segítségben részesítik, élelmiszerrel, ruhával látják el a rászorulókat.
„…az Isten országa nem evés és ivás, hanem igazság, békesség és öröm a Szentlélekben, mert aki így szolgál Krisztusnak, az kedves Isten előtt, és megbízható az emberek előtt.” (Róm 14,17–18)
Nemrég egy nem hívőkből álló baráti társasággal találkoztam. 20 éves ismeretségünk volt némelyekkel, de akadt, akit évek óta nem láttam. Folyt az evés-ivás, a beszélgetések során pedig ki-ki elmondta, hogy alakult az élete, mik történtek vele, mik a jövőbeni tervei. Puszta ténymegállapításként írom, hogy a legtöbb téma az anyagiak, a külsőségek, a földi, rövid távú, kézzelfogható boldogság körül forgott.
Nem ítélkezem, hiszen mi más jelentené a boldogságot egy olyan hétköznapi ember számára, aki csak az előtte álló néhány évtizedben gondolkodik, mint az örömök, a jólét elérése. Természetesen vannak olyanok, akik nem keresztényként is igazán kiveszik a részüket az emberek segítésében, a környezet megóvásában vagy más, magasztosabb célok elérésében. De valljuk be, ők vannak kevesebben.
A legtöbb ember azt hiszi, és a média is ezt sulykolja, hogy akik gazdagságban, jólétben élnek, mindent megkaphatnak, azok boldogok. Törekednek minden erejükkel, hogy elérjék az áhított életszínvonalat, külsőt, autót, ismertséget, és azt látjuk, hogy mégsem elégedettek. Sajnos nagyon sokan pótszerekhez, drogokhoz nyúlnak, és egyre többször olvashatjuk, hogy érthetetlen módon az ismert és gazdag fiatalok vagy idősebbek eldobják az életüket.
A világhírű teniszező, Boris Becker egy interjúban azt mondta: „Felértem a csúcsra, körülnéztem, és nem találtam ott semmit.”
Az igazság az, hogy mi, akik megtapasztaltuk Krisztus szabadító erejét, és új életet kezdhettünk ővele, pontosan látjuk és értjük, hogy semmi nem adhat igazi békességet, megelégedettséget és boldogságot, csak Isten. Olyan jó lenne, ha ezt mások is átélhetnék!
Küldetésünk erre szól, hogy elmondjuk és továbbadjuk: Isten az igazi szabadító, aki nemcsak bűneink terhét vette magára, de egy új, örökké tartó, örömteli élet lehetőségét kínálta fel számunkra a kereszten.
A hónap kérdései
Ma kinek mondom el ezt a nagyszerű örömhírt, ma kiért imádkozom? Kinek mutatom be Krisztust az életemmel, tetteimmel is?
A hónap imája
Uram, add, hogy még mélyebben megértsem én is, hogy a te világod igazság, békesség, öröm, és segíts, hogy ezt jól képviseljem beszédemmel, tetteimmel! Ámen.
2020. augusztus 2-án délelőtt a Duna Televízió Sokszínű vallás című műsorában Patton Márk baptista lelkipásztor és családja életébe kaphatunk betekintést.
A Tahi konferencia 2020 online közvetítése egyházunk YouTube-csatornáján lesz elérhető augusztus 16-án, vasárnap 15 órától. Bátorítjuk a testvéreket arra, hogy minél többen kapcsolódjanak be az online közvetítésbe.
Tard Matyóföld szélén fekvő kis község, de jelentősége és sajátosságai nagyon különösek. Egyszer a nyaralóknak így mutatta be az idegenvezető: „Itt minden vallás jelen van, és az emberek is egészen különös dolgokkal foglalatosak.” Az első magányos világutazó, aki vitorláson átkelt az óceánon, hajóját így nevezte el: „Tardi harmat”. Fa Nándor az első útján a maga tervezte hajóval átkelt vitorlásával a félelmetes Horn-fokon. Két borulást élt túl. Keményebb próba volt a „tardi harmatnál”, ami gyakran a hegyekből lezúduló árvizet jelentette.
Nemeshegyi Gyula
Nemeshegyi Gyula lelkipásztor testvér Hencidán született 1920. augusztus 4-én. Szüleit az első világháború sodorta ide és próbálta meg. 1942-ben kapta meg a szépen hangzó „Nemeshegyi” nevet. 14 éves korában Berettyóújfaluban vette föl az újszövetségi keresztséget. Szabómester lett, szakmáját kiválóan végezte, és gyakran járt Tardra prédikálni. Korán elhunyt édesanyját az Úr gondviselése pótolta. Ő volt baptista hívő, és bizonyságtevő jó hatására tért meg a család. A bihari Hencida a Berettyó folyásával szemben a harmadik község. A gyülekezet szinte egyidős Nemeshegyi testvérrel, Berettyóújfalu viszont népesebb, jelentősebb volt az ipara, és a hívő gyülekezet már két emberöltő óta működött. A húszas, harmincas években mindenütt fellendülőben volt a missziói élet. Főleg kétkezi munkások csatlakoztak a baptisták táborába. Berettyóújfaluban különösen szép evangéliumi ének- és zenekar tevékenykedett. Aki képes volt beilleszkedni egy négyszólamú énekkarba vagy egy önképzéssel formálódó zenekarba, sőt még az igehirdetés evangéliumi szolgálatában is jeleskedett, akadt feladata otthon és a környékben. Márpedig Nemeshegyi testvérnek ezek a tulajdonságai megvoltak.
A tardi zenekar 1950-ben, Nemeshegyi Gyula a hátsó sor közepén hegedűvel
A tardi gyülekezet csak 14 évvel hosszabb múltra tekintett vissza, mint az igehirdető szabómester. A testvériség megszerette őt és családját, és meghívta prédikátorának. 1949-ben felavatták. 45 éves korában hiányát érezte a mélyebb bibliai ismereteknek, és a budapesti teológiai szemináriumban kedvezményes idejű teológiai tanfolyamra iratkozott be. Vállalta, hogy évenként a tanulmányi időben népes családjától távol marad.
Feleségével és gyermekeivel Salgótarjánban az imaház előtt 1957-ben
Török Irénnel a menyegzőn 1943-ban
A gyermekeiket az édesanyjukra (Török Irénre) bízta a hét minden köznapjára, és csak vasárnaponként utazott haza. Akkor viszont a gyülekezet kötötte le az idejét. 1966-ban alapvizsgát tett jó eredménnyel. Megnyerő magatartását a tanári testület és a diákság körében kedvelték. A fiatalabb diáktársak szívesen vették „Gyula bácsi” tapasztalataiból adódó bölcs tanácsait. Három év alatt befejezte a szemináriumi tanulást. Összességében Tardon, Recsken, Salgótarjánban, Fóton és Galgagután végzett pásztori szolgálatot. Nyugdíjba vonulása után 3 évet még Albertirsán ügyintézőként is vállalt missziós szolgálatokat. Engedelmesség, türelem és Jézus Krisztus iránti hűség volt lelki életének legszebb jellemzője.
Salgótarjáni gyülekezetA galgagutai gyülekezet
Hat gyermeke volt már, és mellettük a konyhában, azok játszadozásától nem zavartatva készült lelkesen valamennyi szolgálatára. Ehhez felhasznált iratait rendben tartotta. Amikor még Berettyóújfaluban lakott, szerette az azóta szinte teljesen megszűnt pengetőszenét, és ahol rendszeresen szolgált, segítette őket a zeneművészet alapfokán élvezhető szolgálatokra. Ő maga önszorgalommal megtanult hegedülni, és a kis zenekarokkal együtt a gyülekezeti ifjúságnak hasznos vezetőjévé vált. Vidéki helységekben szinte csodálták művészetüket.
A lucfalvai és mátraszőlősi fúvósok között 1958-banSalgótarjáni zenészek között 1963-ban
Az üdvözítő Jézus Krisztusra terelte sokak figyelmét. Bár előfordult, hogy Istentől kapott szép hanggal megáldott emberek az ének- és zenekarokban kotta nélkül képesek voltak tevékenykedni, vidéken, ahol szinte nem létezett az iskolákban képzés a „Kodály-módszer” bevezetéséig, ezek az olcsóbb hangszerek önképző munkával és sok gyakorlással képesek voltak élvezhető zenei élményeket nyújtani. Akik emellett még prédikáltak is, valóban eljuthattak a missziói élet krémjéhez.
Szolgálati járművével missziói úton a galgagutai körzetben 1976-ban
A hangszeres szolgálatok mandolinokat, egy-két gitárt, gordont, sőt többfelé cimbalmot alkalmaztak. Az instrumentális zenei eszközök közé nem vették föl a gyülekezeti éneklés szakrális hangulatát erősítő harmóniumokat. Ezekkel a gyülekezeteket kísérték. A harmóniumot hazánkban nem is gyártották. Külföldről kellett behozatni. A hegedűk között egyet egy szamosszegi későbbi szobrászművész jó száraz mestergerendából és válogatott fákból több évtized alatt faragott ki. Aztán egy amerikai művész hangversenyezett rajta. Bodó Sándor pedig világhírű szobrászként kilencvenévesen hazatért. Három lakásban helyezte el Budán a javait, és kincseivel elhunyt feleségének és természetesen saját szülőföldjének helyi önkormányzatát gazdagította. A falvak gyakran lenézett lakossága körében ilyen meglepő példákkal találkozhatunk. A kivételes jellemű emberek az istentisztelet után nem a korcsmákban bonyolították társadalmi életüket.
Hitvallókkal a recski Holló-tanyán 1950-ben
Nemeshegyi Gyula testvér 1982 késő őszén egy pillanatnyi ösztönzésre vállalta, hogy elmondja elhívatása történetét. Voltak idősebb prédikátorok (id. Török József, Békefi Pál, Asztalos Imre), akik buzdították az igehirdetések és evangelizálások tartására, a szent szolgálatra, még akkor is, ha elkerülhetetlenül jelentkeznének a próbák. Talán jelentős áldozatokkal járna a szent munka. „Úgy érzem, akiket Isten hív, azokat meg is erősíti” – hangsúlyozta a kispesti beszámolója alkalmából Nemeshegyi testvér.
Az utolsó családi kép 1987-ben
Most, annyi évtized után gyermekei, unokái, sőt dédunokái úgy emlékeznek rá, mint Jákobra, akit „az Úr nagy néppé tett”. Bár próbák, kísértések, szomorúságok és veszteségek őket sem kímélték. Páratlan örömeiről is gondoskodott a Mindenható. Hetvennél is több leszármazottja közül mindenki, aki abba a korba lépett, hogy döntsön Jézus Krisztus mellett, elfogadta hittel a kegyelmet. Kellő időben valamennyi megtette az életnek ezt a fontos döntését. Valóban ritkaság, hogy egy családban mindenki Jézus Krisztus követője legyen.
Bemerítés Galgagután. Jobbján János fia, balján Magdolna lánya
Unokái közül többen választották Jézus Krisztus népének szolgálatát. Két unoka a teológiai tanári szolgálatot is áldással látja el. Fia – akkor már maga is pásztori szolgálatban álló személy – bizonyságot tett arról, hogy édesapjának súlyos és igen fájdalmas végső betegségében tanúsított magatartása erősítette őt a hitben. Zúgolódásra, panaszra nem nyílt az ajka, hálára viszont igen. Mert boldognak érezte magát az Úrban. Fóton, saját kis másfél szobás házában zárult a földi léte 1988. február 25-én.
Egy üdvre mutató emberrel gazdagodott a magyar társadalom száz éve.
A salgótarjáni imaház előtt
Ifjúkori képe
1968-ban a diplomaosztás után
Édesanyja családjaÉdesapjával és Vilma húgávalNevelőanyja, aki által a család hívő lett, és édesapjaVilma húgávalEljegyzéskorAtyai jóbarátja, Kirner A. Bertalan társaságában 1942-benA József utcai imaház szószékén Gerő Sándor lelkipásztorral 1973-ban
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.OkTovábbi információk
