Szeretettel hívunk és várunk a Protestáns Cigánymissziós Fórum (baptista, evangélikus, metodista, pünkösdi és református egyházak) közös szervezésében és szolgálatában megrendezésre kerülő online konferenciára!
A találkozó címe és témája: IMÁDSÁG KRÍZISBEN.
„Kérlek pedig titeket, atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztusra és a Lélek szerelmére, tusakodjatok velem együtt az imádkozásokban…” (Róm 15,30)
Az ima olyan a léleknek, mint a friss levegő belégzése a fizikai szervezetünk számára. Az ima életben tart, gyógyít, erőt és reményt ad minden krízishelyzetben. Többféle imádkozási lehetőségünk van, áldást kérhetünk egymásra, az örömünket, sőt a kéréseinket kifejezhetjük hálaadásban, dicséretben, imádásban és magasztalásban is. Teremtő Istenünk kegyelme az is, hogy imáink által bűnbánó szívvel elé vihetjük terheinket, és letehetjük mindazt átszegzett lábai elé, hogy ezután odaszánva életünket megújuljunk az ő szeretetében, szárnyra kelve, mint a sasmadár.
Találkozzunk 2021. március 6-án délelőtt 10 órakor!
A Magyarországon működő általános iskolákban 2015 szeptemberétől a diákoknak lehetőségük van a kötelező hit- és erkölcstanoktatás keretében a baptista hit- és erkölcstan óra választására, BIBLIAISMERET tanulására.
A Biblia ismerete az alapműveltség és az egyetemes kultúra része. A bibliaismeret-órákon a Szentírás történetei alapján olyan fontos témák és kérdések kerülnek elő, amelyek feldolgozása segíti a tanulókat az egészséges önismeret és énkép kialakításában, illetve az élet fontos kérdéseiben való eligazodásban. Megismerhetik a Bibliát és fontosabb történeteit, valamint a keresztény értékrend alapjait is elsajátíthatják.
Miért válasszuk a bibliaismeretet?
– Nagyszerű lehetőség a bibliai értékek elsajátítására felekezeti hovatartozástól függetlenül, amelyhez a Harmat Kiadó gondozásában megjelent Életrevaló tankönyvcsaládot használjuk.
– A jó hangulatú órák keretében játékos feladatokkal, gondolkodásra ösztönző olvasmányokkal, kreatív módon ismertetjük meg a gyerekekkel a bibliai történeteket és ezek máig érvényes igazságait, tanulságait.
– Fontosnak tartjuk a Biblia alapigazságainak megismerését, a gyerekek lelki egészségének megőrzését. Az egészséges énkép és önismeret kialakulásának elősegítését.
– A kreatív foglalkozásokon a mai világunk és a Biblia világa találkozik egymással.
Kiknek ajánljuk?
– Az általános iskolák valamennyi évfolyamán tanuló diákoknak, valamint
– A 6 és 8 osztályos gimnáziumok általános iskolai évfolyamain tanulóknak.
Ki tanítja a bibliaismeretet?
A helyi baptista gyülekezet lelkipásztora vagy a Baptista Oktatási Központ által megbízott hitoktató.
Hogyan lehet jelentkezni a bibliaismeretre?
A most beiratkozó elsősök a beiratkozásnál, a többi évfolyam esetében a szülőknek május 20-ig kell jelezni a kiválasztott oktatási intézmény felé, hogy a tanuló a bibliaismeret (baptista hit- és erkölcstan) tantárgyat választja a következő tanévtől.
A Magyarországi Baptista Egyház
által készített online kérdőíves kutatás eredményei alapján
elmondható, hogy a baptisták komolyan veszik a
koronavírus-járványt, amelyet jellemzően veszélyesebbnek
tartanak az influenzánál. A válaszadók közel négytizede (38%)
biztos benne vagy valószínűsíti, hogy saját maga vagy a
háztartásából valaki átesett már a koronavíruson. A válaszadók
többsége magának is beadatná a védőoltást, az oltástól
idegenkedők jellemzően jobban tartanak az oltástól, mint a
megbetegedéstől.
A válaszadók a
koronavírus-járványt komolyan veszik. Összehasonlítva az
influenzával a koronavírust veszélyesebbnek érzik, míg előbbit
7 százalék tekinti nagyon veszélyesnek, addig utóbbit 57
százalék. Részletezve a kérdést azt figyelhetjük meg, hogy
legfeljebb csekély veszélyt a válaszadók tizede (9%) érez a
vizsgált két vírussal kapcsolatban, míg közel ugyanennyien (7%)
nagyon veszélyesnek tekintik mindkettőt. A legtöbben (34%) az
influenzával kapcsolatban közepes, míg a koronavírus esetében
nagy veszélyt érzékelnek.
Kérdés: Mennyire érzi veszélyes betegségnek az influenzát? Mennyire érzi veszélyesnek az új típusú koronavírus által okozott betegséget (COVID–19)? Bázis: N1=1231; N2=1235; százalékos megoszlás
A kérdéssorra választ adók 14%-a biztosan átesett már koronavírus-fertőzésen, további 16% valószínűsíti, hogy megtörtént vele, azonban biztosan nem tudja, mert nem tesztelték, a válaszadók többsége (70%) azonban nem tartja valószínűnek, hogy volt már koronavírusos. Nincs igazán jelentős különbség a megbetegedés veszélyességének megítélése és a tényleges tapasztalat között, bár akik biztosan átestek a betegségen, differenciáltabban gondolnak rá, míg a betegséget eddig elkerülők 61%-a nagyon veszélyesnek tartja a COVID–19-megbetegedést. Mindez abból a tényből is következhet, hogy a megbetegedésen átesettek közül mindösszesen 3%-nak voltak olyan komoly tünetei, hogy kórházi ápolásra szorult. A többség (56%) tünetekkel, otthon vészelte át a betegséget, egyharmadnak (32%) enyhe, míg tizedüknek (10%) tünetei sem voltak. Hasonlóképpen a saját megbetegedéshez a válaszadóval egy háztartásban élőkkel kapcsolatban is szűk egyharmad (32%) számol be (valószínűsíthető) megbetegedésről, és a tünetek is nagyon hasonlóan alakulnak, mint a saját tapasztalatok.
Kérdés: Ön átesett COVID–19-fertőzésen? Ha ön átesett COVID–19-fertőzésen, milyen súlyosságú volt? Bázis: N1=1234; N2=364; százalékos megoszlás
A védőoltásokkal kapcsolatban a válaszadók alapvetően bizalommal közelítenek. Influenza ellen ugyan a többség (60%) nem oltatta vagy nem oltatná be magát, de közel minden második (47%) nagyon vagy teljesen megbízhatónak érzi a védőoltást. A koronavírus elleni védőoltásról egészen hasonlóan gondolkoznak a megkérdezettek, közel minden második (46%) nagyon vagy teljesen megbízhatónak érzi a védőoltást. Veszélyesebbnek egyértelműen a COVID–19-megbetegedést tartják (70%), bár a válaszadók 16%-a a védőoltást is veszélyesnek tartja.
Összességében oltáspártiak a válaszadók, többségük (85%) az oltás mellett van, azonban megoszlanak a vélemények abban a tekintetben, hogy legyen kötelező a veszélyeztetetteknek (23%) vagy legyen mindenki számára lehetőség választani (62%). Többségük (64%) be is szeretné oltatni magát, míg ötödük (21%) bizonytalan, és mindösszesen 15% nem szeretne oltást. Nemek szerint nincs különbség, a korcsoportok tekintetében megfigyelhető, hogy a 60–69 és a 70–79 évesek oltási hajlandósága kiemelkedő (80% és 78%). A legkisebb az oltási hajlandóság azok körében, akik valószínűsítik, hogy ők maguk vagy hozzátartozójuk átesett a fertőzésen, de nem biztosak benne, míg akik még nem betegedtek meg és családtagjuk sem kapta el a vírust, háromból ketten beoltatnák magukat. Figyelemre méltó kapcsolat látszik a gyülekezeti alkalmakra járás ténye és az oltási hajlandóság között, a közösségbe járók közel kétharmada (65%) beoltatná magát, míg a távol maradók csupán fele (51%). A baptista kötődés ideje is meghatározó, a legalább tíz éve megszakítás nélkül gyülekezetbe járók kétharmada (68%) beoltatná magát.
A kérdéssor utolsó kérdéseiben lehetőségük volt a védőoltástól várhatóan távol maradóknak megindokolniuk választásukat. A leggyakrabban választott lehetőségek egyértelműen az oltás esetleges mellékhatásaitól való félelem jelenlétére utalnak, például: „Úgy gondolom, hogy a COVID–19 elleni védőoltás veszélyes” vagy „Jobban tartok az oltástól, mint az esetleges COVID-fertőzéstől”.
Kérdés: Be szeretné oltatni magát COVID–19 ellen? Mi az oka, amiért nem szeretné beoltatni magát? Mi bizonytalanítja el? Bázis: N1=1237; N2=239; N3=192 százalékos megoszlás
A válaszadók: A Magyarországi Baptista Egyház által készített online kérdőívet, amely a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kérdéseket tartalmazott, 1240-en töltötték ki. A válaszadók többsége (62%) nő, ami egyáltalán nem meglepő a hasonló módszertannal készített kérdőíves kutatások esetében. A kérdőív elsősorban a képzettebbeket mozgatta meg, a válaszadók több mint fele (54%) diplomás, további egyharmad (32%) érettségizett. Tíz válaszadóból kilencen 70 éven aluliak, és viszonylag hasonló a fiatalabbak, a középkorúak és az idősebbek aránya a válaszadók között. A kitöltők főként városias településeken élnek, ötödük (19%) a fővárosban, másik ötödük (21%) valamely megyeszékhelyen él. A válaszadók kilenctizede (92%) rendszeresen látogatja a baptista alkalmakat, és háromnegyedük (76%) legalább egy évtizede jár megszakítás nélkül a gyülekezetbe.
Módszertani megjegyzés: A
megkérdezés online kérdőív segítségével történt 2021.
január 22. és 2021. február 21. között. Válaszadókat a
Magyarországi Baptista Egyház különböző online felületein
keresztül, illetve hólabdás módszerrel toboroztunk. Összesen
1257 megkezdett kérdőív szerepelt a nyers adatbázisban, a
tisztítás során azokat az eseteket kizártuk az elemzésből, ahol
a kérdések legalább felére nem tartalmazott értékelhető
választ az adott kitöltés, összesen 1240 esettel dolgozhattunk.
Székely Levente, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatársa
Az ÉletErő Misszió szeretettel mutatja be a Tábitha Gyermekhospice-ház munkáját, szolgálatát. Ismerkedjünk meg közelebbről ezzel a csodás közösséggel, és hordozzuk együtt imádságban a lakók, munkatársak mindennapjait!
Ki megy el
követségünkbe?
Ugye, mindannyian vágyunk arra, hogy megismerjük Isten életünkre vonatkozó tökéletes tervét? Vajon hol akar bennünket látni? Az ápolás és gondozás olyan feladat, amelyre Isten ma is várja az odaszánt életeket! Nagy szükség van elhivatott, szerető szívű, hozzáértő szakemberekre, férfiakra és nőkre egyaránt. Kérdezzük meg az Urat, számít-e ránk is ebben a segítő szolgálatban – mert „a munkás kevés”!
Hittel, tettel
Az ÉletErő
Ápolási és Gondozási Misszió örömmel és szeretettel mutatja
be munkatársait! Hisszük, hogy amire Isten minket elhívott, azt
meg is valósítja a maga idejében, mi pedig hittel és tettel
bízzuk rá magunkat ebben a szolgálatban.
A szeretet
nővérei
„Megfáradnak és megbotlanak még a legkülönbek is, de akik az Úrban bíznak, erejük megújul…” Az ápolási, gondozási feladatok valóságos terheit is könnyebben hordozza az, aki tudja, hogy elhivatott erre a nemes feladatra. Az ÉletErő Misszió Kiskőrösön, a Filadelfia Idősek Otthonában szolgálók szeretettel végzett munkáját mutatja be az alábbi videóban, és egyben az elhangzó bizonyságtételekkel szeretnénk rámutatni arra, hogy mennyire nagy áldás egy ilyen munkában részt venni!
2021 szeptemberében újra indul az Eleos-Education lelkigondozói alapképzése.
Gyülekezeti közösségeinkben számos problémával küzdünk: magánéleti, hitéleti, párkapcsolati problémák, kommunikációs nehézségek, életvezetési gondok stb. Ezek, ha megoldatlanok maradnak, egyre több, egyre komolyabb lelki terhet okozhatnak.
Úgy érzed, segítenél, de nem elég az eszköztárad, vagy nem tudod, hogyan?
A lelkigondozói alapképzés gyakorlati és elméleti modulok segítségével vezet be a hatékony lelkigondozás szolgálatába. A résztvevők elsajátítják a beszélgetésvezetés alapelveit, megismernek néhány hatékony lelkigondozói módszert, segítséget kapnak abban, hogy a problémák és helyzetképek sokszínűsége alapján a lelkigondozói szolgálat melyik formáját alkalmazzák. Mindeközben a résztvevők személyisége is fejlődhet, és szükség esetén lelkileg is gyógyulhatnak.
Felkeltettük érdeklődésed? Bővebb információt, tájékoztatást a képzési napokról Itt találhatsz.
Egyetlen napon belül veszítette el mindkét szülőjét Covid-fertőzés miatt az a vidéki gyermek, akit a baptista közösség felkarolt és támogatni fog helyzete rendeződéséig. A kislány anyai nagyszüleinél került elhelyezésre, akik koruknál fogva egészségügyi gondokkal küzdenek, hálásak minden adományért. A Baptista Szeretetszolgálatot a család és a barátok keresték meg azzal a kéréssel, hogy nyújtson szervezeti hátteret az adományok fogadásához.
Hiszünk a közösség erejében! Kérjük, támogassa Ön is az árván maradt kislányt!
UniCredit – 10918001-55555555-55555555 OTP Bank – 11736082-20054403-00000000 Közlemény: Borostyán
Papp Jánossal, a Magyarországi Baptista Egyház elnökével és Serafin Józseffel, a Baptista Egyházi Szociális Módszertani Központ vezetőjével beszélgettünk az idős emberekről. Arról, hogyan élnek a pandémia idején az otthonukban, a családjukban, a gyülekezetekben, az idősotthonokban. Mi az, ami különösen nehéz számukra? Milyen segítségre számíthatnak? Hogyan gondoskodnak róluk a gyülekezetek és a gondozóik?
Tudatosan másként írtam Julius Caesar Kr. e. 49-ben mondott, szállóigévé vált gondolatát. Most nem egy visszafordíthatatlan lépés megtételéről írok (Caesar seregével átkel a Rubicon folyón), hanem egy kikerülhetetlen valóságról. A COVID–19-járvány egyházakra, gyülekezetekre gyakorolt hatásáról. Minden jó történés, tiszteletre méltó igyekezet ellenére azt a valóságot látom, hogy az egyházi közösségeket is nagyon mélyen érintette a járvány. Egyfajta babiloni fogság, szétszóratás történt. A kockák szétgurultak… Újra kell építeni a gyülekezeteket, újra kell gondolni az istentiszteleteket, újra kell szervezni a szolgálatokat, és újra meg kell találni az embereket. Igaz ez akkor is, ha rengeteg energiát tettünk bele az online szolgálatokba, a kapcsolatok fenntartásába. Ez nem egymás, a mi értékelésünkről szól, hanem a helyzet valóságáról.
Szembe kell néznünk azzal az egyre bizonyosabb ténnyel is, hogy a járványhelyzet és annak következményei hosszú ideig nem fognak eltűnni az életünkből. Lehet, hogy évekig kell majd látnunk maszkos testvéreket a gyülekezetekben, és az online eszköztárat bizonyos fokig továbbra is használnunk kell majd. Persze a jelen helyzetben senki nem lát előre pontosan, és évekre előre biztosat nem, csak várható következményeket mondhatunk.
Mégis,
ha a mostani helyzetet és a belátható horizontot a Szentlélek
segítségével szemléljük, akkor néhány fontos megállapítást
kell tennünk.
1. Hálásak lehetünk, hogy bennünket, magyarországi baptistákat csak ilyen mértékig érintett a járvány. Vannak szomorú veszteségeink, de nem volt tömeges fertőzési góc, és nem volt sehol tömeges, súlyos állapot és halálozás. Isten kegyelmes szeretete velünk volt. Ugyanakkor köszönjük a lelkipásztorok, a vezetőségek, a gyülekezetek és intézményeink körültekintő, bölcs és rugalmas hozzáállását a rendkívüli történésekhez.
2. Még nem érkeztünk el a járvány úgynevezett lecsengési szakaszához, de a védőoltások elérhetővé válásával egyre inkább gondolkodhatunk az újranyitásról, működésünk újraszervezéséről. Az a meggyőződésünk, hogy legjobb, ha fokozatosan történik mindez. Ezzel lehetőséget adunk a védettebb helyzetben levő testvéreinknek, de elkerüljük a szorongást okozó lelki kényszereket is. Egyben kellő időt adunk az új feladatokra való felkészülésre vagy a gyülekezetek működésének újragondolására.
3. A gyülekezetek, a szolgálatok, a testvéri közösségek újjászervezése rendkívül nagy feladatot ró a lelkipásztorokra, a gyülekezeti elöljáróságokra, de az egész közösségre is. Istentől jövő erőt, bölcsességet, látást kell kérnünk mindehhez, mert „nála nélkül semmit sem tudunk cselekedni”. Ugyanakkor ez a helyzet nem csupán kihívás és feladat, hanem óriási lehetőség is! Lehetőség arra, hogy ne az automatizmusok alapján és emberi szokásaink szerint tegyünk mindent, hanem Isten előtt mérlegeljük ezeket, és őhozzá igazodjunk minden újbóli lépésünkben. Figyelembe véve az elmúlt időszakot, a továbbra is jelen levő online formákat, el kell döntenünk: miként kell „összeraknunk” az istentiszteleteket, a gyülekezeti életet, a missziós csoportokat, a szakági (gyermek-, ifjúsági, kül- és belmissziós) szolgálatokat, gyülekezeteink kommunikációját, a testvéri kapcsolattartás területeit.
4. Nagy fokú türelemre, a szeretet kitartására és találékonyságára van szükség, hogy mindeközben ne megbántsuk egymást, hanem „együtt épüljünk szeretetben”. Sokfélék vagyunk. Vannak bátrabbak, vannak óvatosabbak. Vannak érzékenyebbek, vannak erőteljesebbek. Vannak könnyen változók és változtatók, és vannak a megszokotthoz örömmel ragaszkodók. Vannak technikailag képzettebbek, és vannak a technikától idegenkedők. Vannak az elszigeteltségben is erősek, és vannak a közösség hiányától nagyon szenvedők. Vannak szilárdan hűségesek, és vannak könnyen elbizonytalanodók. Sokfélék vagyunk, de mindenkire szükség van! Egységre van szükség! Egymás szeretetére és tiszteletére van szükség! A Szentlélek friss jelenlétére van szükség!
5. Testvéreim! Újbóli odaszánásra, Krisztus melletti elkötelezett döntésre van szükség! Figyeljünk az Isten igéjére: „Kérlek azért titeket, testvéreim, az Isten irgalmasságára, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda magatokat élő, szent, Istennek tetsző áldozatul, és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” (Róm 12,1–2)
Önvizsgálatra is szükség van! Mik a motivációink a gyülekezetbe való újbóli járásra, a szolgálatokba való visszakapcsolódásra vagy ezektől való további távoltartásra vonatkozólag? Megérthető az óvatosság, de nem jó a rettegés, és nem helyes a kényelemszeretet vagy az érdektelenség, közömbösség! Vizsgáljuk meg magunkat (ne egymást!), engedjünk Isten indításainak, és a szeretet érzékenységével, mértékletességgel biztassuk, bátorítsuk egymást!
6. Legyünk hálásak azon testvéreinkért, akik a járványhelyzet időszakában odaszántan, hűségesen, sokszor újabb és újabb részterületeket megtanulva szolgáltak bennünket, és működtették (működtetik) az online kapcsolatrendszert! Fejezzük ki feléjük a köszönetünket és megbecsülésünket! Meg kell értenünk, hogy ez a terület jelentősen fejlődött az elmúlt időszakban, és kikerülhetetlenül lehetnek technikai hiányosságok, akadályok is. Sokszor nem is látják a testvérek, hogy az ezzel foglalkozók milyen sok energiát, pénzt, időt tesznek bele, hogy jól működhessenek a közvetítéseink, a különféle szolgálataink. Értékeljük őket! Az Úrnak és nekünk is szükségünk van rájuk!
A „kockák” nemcsak szétgurulnak, de újból, szépen és hasznosan összerakhatóak. Isten népe nem veszett el. Van. Lesz. Krisztus őriz hit által bennünket. Építsünk őrá, és dolgozzunk bátran, kitartóan az ő dicsőségére, a jövő reményével és örömére!
Mi szükséges ahhoz, hogy a házastársak 1000-szer is ki tudják mondani egymásnak a boldogító IGEN-t, és mi vezethet ahhoz, hogy egy házasság a válás felé sodródjon?
A házasság hete programsorozat hazai indulásáról és a mai házasságok megerősítéséről beszélt Herjeczki Kornél, a Harmat Kiadó vezetője.
A házassági konfliktusok és a válások okairól Lakatiné dr. Gaál Berta bírónő beszélt.
Az emberkereskedelem elleni küzdelemről és az áldozattá válás hátteréről Toszeczky Renáta, a Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem elleni programjának szakmai vezetője.
Boros Dávid lelkipásztor bontja ki a Biblia házasságról szóló üzenetét.
Műsorvezető: Bodó Mária A műsorainkkal kapcsolatos visszajelzéseiket a musorok@baptist.hu e-mail-címre várjuk.
Helyi közösségünknek vagy van hatása falunkra/városunkra, vagy nincs, vagy átformálja Isten a szolgálatunkon keresztül a falunk/városunk arculatát, vagy nem.
Emlékszünk Ábrahám könyörgésére Szodomáért? A városban nem volt tíz igaz ember. És mekkora tragédia lett belőle? Mert az igazaknak megtartó erejük van a Biblia szerint. A Példabeszédek könyve így fogalmaz: „Az igazak javán örül a város… Az igazaknak áldása által emelkedik a város.” (Péld 11,10–11; Károli)
Jézus sem gondolja másképp a hívők szerepét a településükön, amikor így beszél: „Ti vagytok a föld sója… Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen épült város. Lámpást sem azért gyújtanak, hogy a véka alá tegyék, hanem a lámpatartóra, hogy világítson mindenkinek a házban. Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” (Mt 5,13–16) Mi, hívő emberek vagyunk településünk sója, világossága, akik cselekedeteinkkel irányt mutatunk az embereknek, és így mennyei Atyánk jóságát bizonyítjuk.
A Baptista egyház stratégiai terve című dokumentumunk (a BEST) első két mondata Jézus nyomán ezért kezdődik így: „A Magyarországi Baptista Egyház – a többi biblikus alapokon álló felekezettel együtt – azért létezik, hogy Jézus Krisztus rajtunk keresztül folytassa munkáját Magyarországon, Európában és az egész világon. Ezért a Szentírás alapján küldetésünk az, hogy minden településen legyenek egészséges, társadalomhoz kapcsolódó és arra pozitív hatást gyakorló baptista gyülekezetek.”
Valóban
a pénzről szól az 1%-os kampány?
Vannak, akik úgy gondolják, hogy az 1%-os kampány méltatlan a krisztusi hithez, mert nem más, mint pénzkunyerálás. Talán ők nem tudják, hogy ezt a pénzt nem kell, mert nem is lehet elkérni, hiszen az adóhatóság ezt már megtette. Csupán abban dönthetnek embertársaink is, hogy a már levont adójuk 1%-át melyik egyház használhassa a szolgálata támogatására. A kampány ennek a lehetőségére hívja fel az emberek figyelmét, hogy ők dönthetnek a felhasználásáról.
Természetesen
az így megkapott összeg jelentősen segítheti gyülekezeteink
karitatív és lelki misszióját, intézményeink hatékonyabb
működését. De mégsem ez a legfontosabb a kampányban. Hanem
akkor mi?
Az szja 1%-át felajánlók számából már nem csupán azt láthatjuk, hogy országosan mennyien támogatják a baptista közösség lelki és társadalmi misszióját. Már az is egyértelmű, hogy saját településünkön hány embertársunk látta annyira hasznosnak eddigi szolgálatunkat, hogy adója 1%-áról a javunkra rendelkezzen. A bennünket ismerő emberek így mondják ki, hogy hasznosnak vagy fölöslegesnek ítélik gyülekezetünk jelenlétét a falunkban/városunkban. Ha hasznosnak ítélik, akkor az is látható, hogy ez milyen mértékű. A kampány eredménye tehát annyiban kapcsolódik a missziónkhoz, hogy egy jelzést ad szolgálatunk elismertségéről, és megítéli annak hasznosságát.
A településre lebontott rendelkezési adatok egyértelmű tükröt tartanak elénk. Kiderül, hogy a lakóhelyünk gyülekezetének szolgálatát hány ember ítélte hasznosnak, támogatásra méltónak. Hogy hányan látnak bennünket szükséges sónak, nélkülözhetetlen világosságnak.
Nem mindig örvendetes belenézni abba a tükörbe, amit mások tartanak elénk, de nagyon hasznos. Akinek van bátorsága, nézzen bele!
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.OkTovábbi információk