A baptisták komolyan veszik a koronavírus-járványt

899

A Magyarországi Baptista Egyház által készített online kérdőíves kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a baptisták komolyan veszik a koronavírus-járványt, amelyet jellemzően veszélyesebbnek tartanak az influenzánál. A válaszadók közel négytizede (38%) biztos benne vagy valószínűsíti, hogy saját maga vagy a háztartásából valaki átesett már a koronavíruson. A válaszadók többsége magának is beadatná a védőoltást, az oltástól idegenkedők jellemzően jobban tartanak az oltástól, mint a megbetegedéstől.

A válaszadók a koronavírus-járványt komolyan veszik. Összehasonlítva az influenzával a koronavírust veszélyesebbnek érzik, míg előbbit 7 százalék tekinti nagyon veszélyesnek, addig utóbbit 57 százalék. Részletezve a kérdést azt figyelhetjük meg, hogy legfeljebb csekély veszélyt a válaszadók tizede (9%) érez a vizsgált két vírussal kapcsolatban, míg közel ugyanennyien (7%) nagyon veszélyesnek tekintik mindkettőt. A legtöbben (34%) az influenzával kapcsolatban közepes, míg a koronavírus esetében nagy veszélyt érzékelnek.

Kérdés: Mennyire érzi veszélyes betegségnek az influenzát? Mennyire érzi veszélyesnek az új típusú koronavírus által okozott betegséget (COVID–19)? Bázis: N1=1231; N2=1235; százalékos megoszlás

A kérdéssorra választ adók 14%-a biztosan átesett már koronavírus-fertőzésen, további 16% valószínűsíti, hogy megtörtént vele, azonban biztosan nem tudja, mert nem tesztelték, a válaszadók többsége (70%) azonban nem tartja valószínűnek, hogy volt már koronavírusos. Nincs igazán jelentős különbség a megbetegedés veszélyességének megítélése és a tényleges tapasztalat között, bár akik biztosan átestek a betegségen, differenciáltabban gondolnak rá, míg a betegséget eddig elkerülők 61%-a nagyon veszélyesnek tartja a COVID–19-megbetegedést. Mindez abból a tényből is következhet, hogy a megbetegedésen átesettek közül mindösszesen 3%-nak voltak olyan komoly tünetei, hogy kórházi ápolásra szorult. A többség (56%) tünetekkel, otthon vészelte át a betegséget, egyharmadnak (32%) enyhe, míg tizedüknek (10%) tünetei sem voltak. Hasonlóképpen a saját megbetegedéshez a válaszadóval egy háztartásban élőkkel kapcsolatban is szűk egyharmad (32%) számol be (valószínűsíthető) megbetegedésről, és a tünetek is nagyon hasonlóan alakulnak, mint a saját tapasztalatok.

Kérdés: Ön átesett COVID–19-fertőzésen? Ha ön átesett COVID–19-fertőzésen, milyen súlyosságú volt? Bázis: N1=1234; N2=364; százalékos megoszlás

A védőoltásokkal kapcsolatban a válaszadók alapvetően bizalommal közelítenek. Influenza ellen ugyan a többség (60%) nem oltatta vagy nem oltatná be magát, de közel minden második (47%) nagyon vagy teljesen megbízhatónak érzi a védőoltást. A koronavírus elleni védőoltásról egészen hasonlóan gondolkoznak a megkérdezettek, közel minden második (46%) nagyon vagy teljesen megbízhatónak érzi a védőoltást. Veszélyesebbnek egyértelműen a COVID–19-megbetegedést tartják (70%), bár a válaszadók 16%-a a védőoltást is veszélyesnek tartja.

Kérdés: Melyiket érzi veszélyesebbnek? Bázis: N=1235; százalékos megoszlás

Összességében oltáspártiak a válaszadók, többségük (85%) az oltás mellett van, azonban megoszlanak a vélemények abban a tekintetben, hogy legyen kötelező a veszélyeztetetteknek (23%) vagy legyen mindenki számára lehetőség választani (62%). Többségük (64%) be is szeretné oltatni magát, míg ötödük (21%) bizonytalan, és mindösszesen 15% nem szeretne oltást. Nemek szerint nincs különbség, a korcsoportok tekintetében megfigyelhető, hogy a 60–69 és a 70–79 évesek oltási hajlandósága kiemelkedő (80% és 78%). A legkisebb az oltási hajlandóság azok körében, akik valószínűsítik, hogy ők maguk vagy hozzátartozójuk átesett a fertőzésen, de nem biztosak benne, míg akik még nem betegedtek meg és családtagjuk sem kapta el a vírust, háromból ketten beoltatnák magukat. Figyelemre méltó kapcsolat látszik a gyülekezeti alkalmakra járás ténye és az oltási hajlandóság között, a közösségbe járók közel kétharmada (65%) beoltatná magát, míg a távol maradók csupán fele (51%). A baptista kötődés ideje is meghatározó, a legalább tíz éve megszakítás nélkül gyülekezetbe járók kétharmada (68%) beoltatná magát.

A kérdéssor utolsó kérdéseiben lehetőségük volt a védőoltástól várhatóan távol maradóknak megindokolniuk választásukat. A leggyakrabban választott lehetőségek egyértelműen az oltás esetleges mellékhatásaitól való félelem jelenlétére utalnak, például: „Úgy gondolom, hogy a COVID–19 elleni védőoltás veszélyes” vagy „Jobban tartok az oltástól, mint az esetleges COVID-fertőzéstől”.

Kérdés: Be szeretné oltatni magát COVID–19 ellen? Mi az oka, amiért nem szeretné beoltatni magát? Mi bizonytalanítja el? Bázis: N1=1237; N2=239; N3=192 százalékos megoszlás

A válaszadók: A Magyarországi Baptista Egyház által készített online kérdőívet, amely a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kérdéseket tartalmazott, 1240-en töltötték ki. A válaszadók többsége (62%) nő, ami egyáltalán nem meglepő a hasonló módszertannal készített kérdőíves kutatások esetében. A kérdőív elsősorban a képzettebbeket mozgatta meg, a válaszadók több mint fele (54%) diplomás, további egyharmad (32%) érettségizett. Tíz válaszadóból kilencen 70 éven aluliak, és viszonylag hasonló a fiatalabbak, a középkorúak és az idősebbek aránya a válaszadók között. A kitöltők főként városias településeken élnek, ötödük (19%) a fővárosban, másik ötödük (21%) valamely megyeszékhelyen él. A válaszadók kilenctizede (92%) rendszeresen látogatja a baptista alkalmakat, és háromnegyedük (76%) legalább egy évtizede jár megszakítás nélkül a gyülekezetbe.

Módszertani megjegyzés: A megkérdezés online kérdőív segítségével történt 2021. január 22. és 2021. február 21. között. Válaszadókat a Magyarországi Baptista Egyház különböző online felületein keresztül, illetve hólabdás módszerrel toboroztunk. Összesen 1257 megkezdett kérdőív szerepelt a nyers adatbázisban, a tisztítás során azokat az eseteket kizártuk az elemzésből, ahol a kérdések legalább felére nem tartalmazott értékelhető választ az adott kitöltés, összesen 1240 esettel dolgozhattunk.

Székely Levente, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatársa