„Ha nem tehetsz nagy dolgokat, tégy apró dolgokat nagyszerű módon!” (Martin Luther King Jr.)
Dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész a ma 93 éve született lelkipásztorra, polgárjogi aktivistára emlékezik írásában.
Martin Luther King baptista lelkipásztor, az amerikai fekete polgárjogi mozgalom Nobel-békedíjas vezetőjének születésnapja (1929. január 15.) alkalmából 1986-tól január harmadik hétfője nemzeti ünnep és munkaszüneti nap az Egyesült Államokban. King édesapja és anyai nagyapja is baptista lelkipásztorok voltak. Tizenkilenc évesen szociológiából (B.A.), huszonkét évesen hittudományból (B.D.), huszonhat évesen pedig filozófiából és teológiából szerzett tudományos fokozatot (Ph. D.) a Bostoni Egyetemen…
Január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította a magyar parlament a 2018. évi I. törvényében annak emlékére, hogy Erdélyben az 1568. január 6–13. között tartott tordai országgyűlés a világon először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva ezzel öt vallásfelekezet – katolikus, evangélikus, református, unitárius, majd tíz évvel később az anabaptista – szabadságát és egyenjogúságát.
450 évvel ezelőtt a világon először a történelmi Magyarország keleti tartományában, Erdélyben foglalták országos határozatba a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló nagy jelentőségű törvényt! 1568-ban a Tordán tanácskozó erdélyi magyar rendek országgyűlést tartottak, melynek legfőbb témája a vallás szabad gyakorlása volt.
Négy és fél évszázaddal ezelőtt ezen a napon Tordán mondták ki először, hogy: „A prédikátorok minden helyen az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és a község, ha venni akarja, jó, ha nem, senki rá ne kényszerítse, az ő lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, kinek tanítása neki tetszik. Ezért senki a szuperintendensek közül, se mások a prédikátorokat ne bánthassák, ne szidalmaztassék senki a vallásért senkitől, az előbbi constitutio szerint és nem engedtetik meg senkinek, hogy a tanításáért bárkit is fogsággal, vagy helyéből megfosztással fenyegessen, mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból lészen, mely hallás Isten igéje által van.”
Akad, aki a Német-római Birodalomban zajlott vallásháborút lezáró, 1555-ben kötött úgynevezett augsburgi vallásbékét tekinti a vallásszabadság első dokumentumának. Ez tévedés, mivel a birodalmi békeszerződés kimondta ugyan a lutheránus/evangélikus vallásnak a katolikussal való egyenjogúságát, de nem engedte meg a szabad vallásválasztást és -gyakorlást. Az „Akié a föld, azé a vallás” elvére épült, a birodalom tagállamainak vezetői dönthették el, a két felekezet közül melyiket választják, s az alattvalók engedelmességgel tartoztak.
Miután az 1526-os mohácsi csatavesztést követően a törökök megszállták Magyarország középső területeit, az ország három részre szakadt. Ennek volt következménye, hogy a történelmi Magyarország keleti tartománya, Erdély önálló fejedelemséggé vált.
A reformáció hatására Erdélyben 1557-ben bevett vallássá nyilvánították a lutheránus/evangélikust. Miután Kálvin János tanai mind a lakosság, mind a fejedelem körében felülkerekedtek, a tordai országgyűlés 1564-ben bevett vallássá nyilvánította a kálvinista/reformátust is. Ekkor a települések maguk dönthettek arról, a három közül melyik vallást gyakorolják, de a határozat az egész településre érvényes maradt.
Erdély első törvényes fejedelmét, János Zsigmondot meggyőzték a protestáns tanok. Ennek köszönhetően 1568 januárjában Erdély területén összehívatta az országgyűlést, mely hét napon át ülésezett a tordai római katolikus templomban. A rendi országgyűlés végül kimondta:
„…midőn helyökön a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kényszerítéssel ne kényszerítse az ü lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik. Ezért penig senki (…) az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől (…) és nem engedtetik ezt senkinek, hogy senki fogsággal, avagy helyéből való priválással fenyőgessön az tanításáért, mert a hit Istennek ajándéka.”
(Ettől kezdve a protestánssá vált egyházközségekben beszüntették a latin nyelvű miséket, és magyar nyelvű istentiszteleti rendet vezettek be. Fontos azt is tudnunk, hogy ebben az időszakban Erdély területén [75%-ban] magyarul beszélt a lakosság nagyobb része. Ennek köszönhető a magyar nyelvű vallásos irodalom felvirágzása Erdélyben ettől az időszaktól kezdődően.)
A nap nemcsak a Kárpát-medencében meggyökerező protestáns egyházak működése törvényes elismerésének az időpontja, hanem az erdélyi anabaptista tanítás térnyerésének is a kezdő dátuma.
Körösfői Kriesch Aladár: Az 1568-i tordai országgyűlés
Amint az Erdély reformátorának életrajzából kitűnik, Dávid Ferenc élete utolsó évtizedében anabaptista meggyőződésre jutott. Az 1568-as tordai országgyűlésre szerkesztett, 36 pontból álló tételjegyzékében a hitvalló felnőttkeresztség helyreállítását is célul tűzte ki a reformált egyházban. Magyar nyelvre fordította, majd 1570-ben Kolozsváron – Heltai Gáspár segítségével – nyomtatásban is kiadta a „Könyvetske az Igaz kerestyéni keresztségről” című, németalföldi anabaptisták által írt, 150 oldalas hitvédelmi iratot, amit Erdély-szerte terjesztett.
Többszöri próbálkozás után 1578-ban ismét Tordán tárta az országgyűlés elé a hitvalló felnőttkeresztség helyreállításának szükségességét az egyházban. (Ezt nyilvánvalóan Jézus parancsa szerint az Atya, Fiú és a Szentlélek nevében kellett volna gyakorolni.) Ez ismételt radikális újítási szándék miatt fordultak ellene unitárius hívei, élükön korábbi harcostársa, Blandrata György, aki be is vádolta őt az akkor már katolikus vallású Báthory Kristóf fejedelem előtt.
Ennek eredményeként Dávid Ferencet Gyulafehérváron letartóztatták és életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtották. Így került Dévára, ahol a várbörtönben éheztették és kínozták, majd 1579. november 15-én megölték. Erre a szomorú eseményre emlékeztünk szinte napra pontosan a Déva fellegvárában található börtöncella kapujában, amely fölött valaha ez a felirat volt olvasható: „Itt szenvedett mártírhalált Erdély reformátora, Dávid Ferenc, anabaptista hitéért.”
Az anabaptisták törvényes elismerésére emiatt még várni kellett. Erre 1622 májusában került sor a Kolozsváron megtartott országgyűlésen, ahol Bethlen Gábor erdélyi fejedelem „Teljes vallásszabadságot és adómentességet adott nekik”. Ezt a rendelkezést 1625 augusztusában újabb oklevéllel erősíti meg a fejedelem.
Ági és Laci története: Ági és Laci mehettek volna bárhova, önmaguk valósága várta volna őket ott is. Laci és Ági azt osztják meg velünk, hogyan változott meg a kapcsolatuk, vállalkozásuk, meddőségük, betegségük. Egy igaz elbeszélés az elvándorlás helyett gyógyulásról, széttört kapcsolatok helyett helyreállásról, csodákról és barátokról, egy ma is elérhető céltudatos közösségről. Vállalkozásukról és kisfiukról, aki az orvosok szerint csodagyerek.
A sorozat többi része megtekinthető a Trinity Baptista Gyülekezet honlapján: https://www.trinitydebrecen.hu/sorsfordito/
„Láttuk az ő csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.” (Mt 2,2) „Láttuk csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat.” (Mt 2,2)
Idén január 16–23. között kerül megrendezésre az ökumenikus imahét programsorozat a Krisztus-hívők egységéért. Az idei hét anyagát és istentiszteleti rendjét a Közel-keleti Egyházak Tanácsa állította össze. A napkeleti bölcsek történetének egy-egy mozzanata jelenik meg ezen a nyolc napon az igehallgatók előtt. Ezek olyan ajándékokat hordoznak hitben, gondolatokban és lelkiekben, amelyek gazdaggá teszik ennek az imahétnek minden esti alkalmát. Mind az igehirdetők, mind pedig az igehallgatók számára sok értéket készít ezáltal Isten.
A füzet letölthető: HUN / ENG A nyitó istentisztelet liturgiája letölthető: DOCX / PDF
A nyitó istentiszteletet 2022. január 16-án, vasárnap 18 órától tartjuk a Deák téri evangélikus templomban. Sok szeretettel várunk mindenkit!
Igét hirdet dr. Erdő Péter bíboros és Balog Zoltán református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke. A liturgiában szolgálnak a MEÖT tagegyházainak vezetői.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöksége 2017-ben elfogadta, hogy az ökumenikus imahét országos nyitó istentiszteletének vasárnapja az üldözött keresztényekért való imádkozás vasárnapja is legyen.
2021. november 21-én a jászberényi imaházban ünnepi alkalomra került sor a jászberényi és ceglédi körzeti gyülekezetek részvételével. A két gyülekezet életében ez a nap kiemelkedett a vasárnapi istentiszteletek sorából. Ezen a napon került sor ifj. Molnár József testvér presbiterré avatására.
A gyülekezetek tagsága egyöntetű szavazással választotta presbiterré testvérünket. Az avatást Balla András testvér, a Presbiteri Tanács elnöke vezette. A rövid imaközösséget követően Molnár József, a jászberényi és ceglédi gyülekezetek lelkipásztorának igehirdetésére került sor a 2Tim 1,3–8 alapján. Az igehirdetés három gondolatra épült: 1. Gerjeszd fel az Isten kegyelmi ajándékát! 2. Emlékeztetés: „Nem a félelem lelkét adta Isten…” 3. Légy hű mindhalálig! Ezután ifj. Molnár József bizonyságtételét hallgatta meg a gyülekezet. Az avatás során Balla testvér hangsúlyozta: az avatás nem az eddigi szolgálat elismerése, hanem felhatalmazás a további szolgálatra. A szolgálat vállalásával kapcsolatban kérdéseket intézett Józsihoz és feleségéhez az ünnepélyes fogadalomtétel előtt. A kézrátételes imádságot követően Balla testvér ifj. Molnár Józsefet a jászberényi és ceglédi baptista gyülekezetek avatott presbiterévé nyilvánította. Majd a gyülekezet tagjai részéről köszöntések, jókívánságok hangzottak el a frissen felavatott presbiter testvér és felesége felé. Az Úr áldása legyen közösségünkben ifj. Molnár József és családja életén és szolgálatán!
Január 7-én volt az év első baptista félórája a Kossuth rádióban.
Benne Tóth Sándor, a debreceni Új Remény Baptista Gyülekezet lelkipásztora arról beszélt, milyen üzenetet hordoz a vízkereszt ünnepe, mit jelent a keresztség, a bemerítés, mit fejez ki ezzel a megtérő ember.
Hogyan lehet valaki a börtön rabságában szabad, míg más a világi szabadságban rab? Megtérésükről és közös útjukról beszélt Boros Lajos, a baptista egyház börtönmissziójának vezetője és felesége, Borosné Veller Olga.
Az Egyenesen a Bibliából rovatban Paróczi Zsolt, a Szigetszentmiklósi Baptista Gyülekezet lelkipásztora, a Baptista Teológiai Akadémia rektorhelyettese bontotta ki az Ige vonatkozó üzenetét.
Tartsanak velünk! A műsorral kapcsolatos észrevételeiket, kérjük, küldjék a musorok@baptist.hu e-mail-címre!
2022. január 9-én, vasárnap délután 5 órakor kerül megrendezésre a budai gyülekezetek Istent dicsőítő évkezdő alkalma, melynek a Budafoki Baptista Gyülekezet imaháza ad otthont. Az alkalmat élőben követhetjük a baptist.hu-n és a budafoki gyülekezet YouTube-csatornáján!
Időpont: 2022. január 9. 17 óra
„Eljöttünk, hogy imádjuk őt” (Mt 2,2)
Az alkalmon közreműködik Papp János és Halász Attila a Budafoki Baptista Gyülekezetből, Patton Márk a Fókusz Baptista Gyülekezetből, Soltész Attila a Rózsakerti Baptista Gyülekezetből, Fülöp Áron a BudaSzíve Baptista Gyülekezetből, és Kotán Béla a Budai Baptista Gyülekezetből.
Isten megtartó, megújító kegyelmét tanúsítja, hogy 2021. augusztus 8-án bemerítésre került sor Sarkadkeresztúron a baptista imaházban. A ma még kis létszámú gyülekezet három taggal gyarapodott ezen a vasárnapon. Testvéreink bemerítkezése bizonyság arra, hogy az Úr senkit nem felejt el, senkiről nem mond le, hanem akár évtizedeken át is munkálkodik valaki életében Szentlelke által, amíg meg nem születik az elhatározás: „Követem Jézust!”
Sajti Dávid, a bemerítkezők közül a legifjabb érdeklődő, több mint tíz éve jár már a gyülekezetbe. Eszláriné Erzsike a ’90-es években talált rá a gyülekezetre. Fazekas Béla még ’89-ben a Népstadionban Billy Graham szolgálata alkalmával hozott döntést. Sok igehirdetést, bizonyságtételt hallgattak, megéltek szépet és átéltek próbákat. A Lélek pedig megerősítette őket.
A bemerítés előtti végső lépésekben Ruzsa János presbiter segítette őket, aki 2019-től szolgál a gyülekezetben. Az ő szolgálatához kapcsolódik a méhkeréki testvérekkel megerősödött, példaértékű szolgálati kapcsolat. Ezen az ünnepen is a gyülekezetben szolgált e szomszéd gyülekezet fúvószenekara. Az ünnepi istentiszteletet is Ruzsa testvér vezette. A bemerítés előtt Urbán Gedeon, a gyülekezet korábbi lelkipásztora hirdette az igét, és ő végezte a bemerítés szolgálatát is. A bemerítést követően Bálint József presbiter testvér szólt a gyülekezethez eligazító, bátorító igei gondolatokat, aki korábban szintén rendszeres igehirdetője volt a gyülekezetnek. Ők hárman végezték a kézrátételes imádság szolgálatát is. A bemerítkezőket családtagjaikon túl Nyári Ervin gyülekezetvezető is köszöntötte, átadva a gyülekezet ajándékát.
Az életadó Úr erősítse továbbra is népét Sarkadkeresztúron, immár új testvéreinkkel együtt: segítse őket az elkövetkezőkben is gyümölcstermő szolgálatra!
„Sabbat – Az Isten ritmusa szerinti élet” – ez a címe a 2022-es Aliansz-imahétnek, amely január 2., vasárnaptól 9., vasárnapig tart. A megnyitó istentiszteletre a Budapest Belvárosi Metodista Imaházban került sor a Reménység Gyülekezet szervezésében. (Cím: Budapest VI. kerület, Felsőerdősor u. 5.)
A megnyitó istentiszteleten 2022. január 2-án, vasárnap nyolc lelkipásztor szolgált, Khaled A. László metodista, Aradi György evangélikus, Mészáros Kálmán baptista, Karsay Eszter református, Nagy Károly katolikus, Németi Zsolt pünkösdi, Kováts György a Mahanaim és Vályi Györgyi a helyi metodista gyülekezet vezetőivel.
A megnyitón a Magyar Evangéliumi Szövetség – Aliansz vezetői, D. Szabó Dániel, Hecker Frigyes tiszteletbeli elnökök, Szeverényi János elnök, Horváth István főtitkár, Dani Eszter, Szuhánszky Gábor, Mészáros Kálmán alelnökök, Bánki Lajos és Csikós Péter választmányi tag is bekapcsolódott a megnyitó istentisztelet programjába. „Manapság több szabadidőnk van, mint bármely más előző generációnak. Azonban az, hogy több olyan időnk van, amikor nem kell dolgoznunk, nem jelenti automatikusan azt, hogy lelki nyugalmunk is van. A sabbat azt jelenti, hogy megállunk, szünetet tartunk, időt szánunk magunkra.
Amikor Isten arra hív, hogy hetente egyszer tegyünk félre mindent, meg akarja őrizni szabadságunkat. A 2022-es imahét célja nem az, hogy tiltakozzon a vasárnapi munka ellen. Az imahét lehetőség arra, hogy újra felfedezzük a szabadságot egy olyan világban, ahol könyörtelen követelések és nyomás vesz körül minket” – fogalmaznak a Svájci Evangéliumi Aliansz vezetői, Andi Bachmann-Roth és Christian Kuhn. Soli Deo gloria!
A Kiskőrösi Óvodák Szűcsi Óvodájának tagintézményével közel 20 éve szoros kapcsolatot ápol a Magyarországi Baptista EgyházKiskőrösön működő Filadelfia Integrált Szociális Intézményének Idősek Otthona. Ezt a régi kapcsolatot aktualizálta most Bolemányi Mihályné Mariann nővér és Répásiné Lovász Márta óvónő – mesélte Opauszki György, a Filadelfia Idősek Otthonának intézményvezetője.
Az óvodás kisgyermekek műsora, kedves szava, mosolya, rajza, ajándéka mindenki szívét megmelengeti. Főleg a szépkorúakét, akiknek a család, az utódok, a jövő nemzedéke a legbecsesebb hagyatéka és szívük kincsei. A fiataloknak is fontos, hogy megtanulják tisztelni, megbecsülni és szeretni őseiket, az idős embereket.
Hagyomány, hogy a nagyobb ünnepnapokon műsorral és jelenlétükkel kedveskednek a szűcsi óvodások a Filadelfia Idősek Otthona lakóinak, de a járványhelyzet és a korlátozások ezt most nem tették lehetővé. Ezért 2021-ben új ajándékot találtak ki a Szűcsi Óvoda óvónői, hogy a karácsony szeretetét megőrizzék. Ünnepi rajzokat készítettek a kis- és középső csoportosok az idősek otthona lakóinak, melyeket elküldtek nekik. Ezek a csodálatos ajándékok most az intézmény folyosójának falait díszítik, színesítik, hogy minden lakó szemügyre vehesse és boldogságát lelje benne mindennap.
Szűcsi óvodások ajándék rajzai
A kiskőrösi Filadelfia Idősek Otthona lakóit is megérintette az advent üzenete, és készültek, várják a karácsony ünnepét. Papírzacskóból készítettek díszes óriás hópelyheket, melyek a közösségi tereket díszítik, igazi télies, varázslatos hangulatot kölcsönözve.
Az idősek otthona lakói által készített díszek ékesítik az intézményt
A karácsonyi hangulat elengedhetetlen része a levegőben terjengő édes-fahéjas-mézes illat. Mézeskalácsok sokasága várt az étkezőbe belépve, amikor páran nagy odafigyeléssel, gondosan díszítgették az előző nap általuk begyúrt és a kemencében kisütött édességeket a fehér cukormázzal. Igazán megkapó érzés látni egy hosszú életutat bejárt embert gyermeki örömmel az arcán, az alkotás örömébe feledkezve. Bár a vonalak van, hogy nem sikerültek egyenesre a remegő kezek miatt, de ízükben és szépségükben biztosan érezhető a szeretet, az adni tudás öröme.
Gyermeki örömmel, nagy szeretettel készítették és díszítették a mézeskalácsokat a szépkorúak
Az év végéhez közeledve az idilli, szép fehér havas tájat egyelőre nem élvezhetjük, de a kültéri hangulatos díszkivilágítás jelzi, hogy már csak pár nap, és a Megváltó születésére emlékezik a világ. Fénybe borulva, kívül-belül karácsonyi díszbe öltözve várja a kiskőrösi Filadelfia Idősek Otthona az ünnepet, épp úgy, ahogy a lakók és ott dolgozók a szívükben.
Ünnepi díszkivilágításban pompázik az épület és az udvar
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.OkTovábbi információk
