Kezdőlap Blog Oldal 372

„Csendül a hála, pendül a hárfa…”

Július 10-én ünnepi istentisztelettel ért véget az idei Bodrogi Zenetábor. Az emelkedett hangulatról zenekarok, kamaracsoportok és különböző kórusok muzsikája gondoskodott, természetesen a lelki tanítás sem maradt el, melyet Mike József lelkipásztor tolmácsolt a 16. zsoltár alapján.

Az egyhetes tábort az utóbbi évek legmagasabb érdeklődése kísérte, 100 felett volt a résztvevők száma, és nemcsak a Dunántúlról, de külföldről is érkeztek táborozók. Az előkészítés nehézségei és hiányosságai ellenére Isten gazdagon megáldotta táborunkat, és tenyerén hordozta azt. A zenei hangsúly a csoportos zenélésen, éneklésen volt, és zsúfolt beosztás szerint éltük napjainkat, hogy legyen idő próbákra a fúvószenekarnak, a vonószenekaroknak, kamaracsoportoknak és a különböző kórusoknak. A sok zongorista jelentkezőt is közös zenélésbe vonták tanáraik, érdekességként nyolckezes darabot is hallhattunk tőlük. A nagy létszám lehetővé tette 30 fős gyermekkar és 60 fős vegyes kar kialakítását mind a benne éneklők, mind a hallgatóság örömére. Már a csütörtök esti zenés istentiszteletre is elkészült egy-két remek darab. Hasonlóan nagy szülői érdeklődés övezte a szombat délutáni koncertet, melyen főleg zongoristákat és kisebb kamaraegyütteseket csodálhattunk meg.

Érdekes színfoltjai voltak a hétnek az esti minikoncertek a Nádasdy-kastély teraszán, ahol alkalmi együttesek bemutatkozásának lehettünk szem- és fültanúi – kiváló tábori hangulatban. Idén sem maradtak el a különböző sportversenyek, a balatoni strandolás és az éjszakai séta sem, melyek már hagyományosan hozzátartoznak a táborhoz – a sok ezer Bodrog Tallér gyűjtésével és táborvégi beváltásának izgalmával együtt.

A tábor központi témája az „ÉLET” volt. A teremtett világ csodálatától az ember – mint Isten-képmás – megalkotásán, majd a földi élet elromlásán át a napi témákban eljutottunk a megoldásig, Krisztus megváltó munkájáig és az örök élet ígéretéig. A reggeli tematikus tanításokban Mike József lelkipásztor vezetésével több tanár is részt vállalt, esténként pedig jó hangulatú dicsőítéseket vezettek a különböző zenei csoportok. Hitünk szerint az elvetett igemagvak növekedni fognak a gyerekek szívében, ennek apró gyümölcseit már a szombat esti összefoglaló, táborzáró alkalmon is láthattuk.

A vasárnapi istentiszteleten zsúfolásig megtelt a tornacsarnok a helyi gyülekezet tagjaival, szülőkkel és érdeklődőkkel, akik örömmel énekeltek együtt a fúvószenekarral, a dicsőítő tánccsoporttal és a kórusokkal. Kiemelkedő zenei élmény volt a Mike József és Juhász Gábor által hangszerelt Csak te vagy méltó című ének előadása, megmozgatva az összes táborozót, hiszen az előadásban együtt vett részt a gyermekkar és a vegyes kar szimfonikus zenekari kísérettel: „Csendül a hála, / Pendül a hárfa, / Hódolat légkörében zsong a trónterem: / Isteni Bárány, / Szent véred árán / Váltottad meg a bűnből földi népedet!” – énekeltük szívvel és lélekkel. (YouTube-videók elérhetők a „Bodrogi Zenetábor 2022” kereső kifejezéssel.) Köszönet a tanárok és segítők odaszánásáért, odaadó szolgálatáért, a „Jó az Úr” Baptista Gyülekezet áldozatos segítségéért és mindazért, amit a Bölcsesség Kezdete Oktatási Központ biztosított – helyszín, étkezés, szállás, takarítás stb. területén.

Isten áldása legyen minden táborozón!

P. Győri Kornél táborvezető

A Szentlélek látható munkája

Ismét egy örömteli eseményben volt részünk a Wesselényi utcai gyülekezetben. Július 10-én két testvérünk – Erdélyi Tamás és Philippe Eyer – vallotta meg hitét, és merítkezett be Jézus Krisztus példája szerint.

Az istentiszteleten Heizer Tamás prédikált, az igehirdetés témája Jézus bemerítkezése volt.

Philippe Eyer bizonyságtétele

Boldog vagyok, hogy bizonyságot tehetek a gyülekezetemben. Francia vagyok, 73 éves, sokan ismernek már és Filunak hívnak, ami melengeti a szívemet. Érzem, hogy elfogadtatok, az Úr ide helyezett közel három éve. Meg vagyok győződve arról, hogy itt a helyem. Csodálatos, istenfélő szüleim voltak, minden vasárnap reggel vittek bennünket gyülekezetbe. Szüleink rendszeresen olvasták nekünk a Bibliát. Sosem felejtem el a nagymamámat, aki kezében a Bibliával hívott:

„Gyere, Philippe, olvasok neked egy történetet…”

Mindent megkaptam, amit egy keresztény család adhatott, de ez nem volt elégséges ahhoz, hogy találkozzak az Úrral.

Döntésemet egy evangelizáció utolsó estéjén hoztam meg. Felálltam, előrementem, hogy megragadjam az én Megváltóm kezét. Ez a kéz azóta is megtart, átvezetett életem kritikus időszakain, soha el nem hagyott, mert Isten hűséges. Hadd meséljek el egy ilyen epizódot az életemből!

A feleségem már súlyos beteg volt, és az üzletem financiális helyzete is katasztrofális volt. Értesítést kaptam ajánlott levél érkezéséről. Elmentem a postára, kibontottam a levelet, ami az adóhivataltól jött. Lesújtó, amit olvastam, sommás összeg megfizetésére szólítottak fel. Nálunk az adóhivatalt felhívni reménytelen próbálkozás, de én tárcsáztam… Csodák csodája, felvették, és ráadásul éppen az az alkalmazott vette fel, aki küldte a levelet. Megnyugtatott, hogy a levélben levő összeg téves, kevesebb pénzről van szó, és fizethetem kis részletekben.

Én, aki nem tudok énekelni, akkor leültem egy padra, és énekeltem: „Ó, mily hű barátunk Jézus, minden bajban megsegít. Mily jó elé imádságban vinni éltünk ügyeit…”

Egy alkalommal találtam a szüleim Bibliájában egy papírlapot, amelyre az volt írva:

„Készülj Istened elé!”

Azok a bemerítési alkalmak, amelyeken itt részt vettem, igen felkavartak. A gyülekezetben, ahová a szüleimmel jártunk, nem gyakorolták a felnőttkeresztséget, hanem a gyermekkeresztséget. Mindezek az alkalmak megszólítottak újra meg újra:

„Készülj az Istennel való találkozásra!” Erre a találkozásra készülök, és a bemerítéssel bizonyságot teszek arról, hogy hiszek Jézusban, aki eljön értünk.

Erdélyi Tamás bizonyságtétele

Keresztény pedagógus családból származom, ahol mindkét szülőm római katolikus vallású volt, tehát nem volt kérdés, hogy engem is ebben a szellemben neveltek. Az Isten létezése és a benne való hit sosem kérdőjeleződött meg bennem. Jézus és a megváltás elfogadása… na ez tartott nekem nagyon sokáig.

A látszatkereszténység nagyon jól működött, de tényleg csak látszólag. Sikeresen vettem az elém gördülő akadályokat, középiskolát, főiskolát, majd a munkahelyeket, később a posztgraduális képzéseket. Amikor az élet hullámvasútja fent volt, akkor kevésbé lelkesen, amikor leért a mélybe, akkor nagyon buzgón gyakoroltam az imádkozást.

Az igazi hit felé Cseri Kálmán prédikációja indított el, amely a hitetlen Tamásról, vagyis pont rólam szólt. Innentől kezdve tudatosan kerestem a Biblia közelségét, először csak egy szűk kis csoportban, majd a Wessi keretei között. És vártam a csodát, hogy megváltozik az életem, ha sokat olvasom a Bibliát. Természetesen a csoda nem jött úgy és akkor, amikor én vártam. Az utolsó előtti lépés egy wessis bemerítésen állt össze, amikor Zsolt testvérünk „száraz baptistának” mondta magát. És pont úgy állt az ajtó előtt, ahogy évekig én. Csak a kilincset kell lenyomni. Nekem ez a két szó mutatta meg a kilincset. Rátettem a kezem, de valamiért nem voltam egészen biztos abban, hogy le kellene nyomnom a kinyitáshoz. Azt a képzeletbeli ajtót pedig Philippe nyitotta ki azzal a bemutatkozó hitvallásával, amelyet előttünk tett lassan egy évvel ezelőtt.

Ha egy nyelvünket nem beszélő, egészen más kultúrából érkező ember ilyen hitelesen tud megszólítani, akkor bizony ott történik valami. Valami olyan, amit nem megérteni kell, hanem megérezni. Világosan láttam, hogy nem kell még tíz évet várnom, hogy döntsek és ne maradjak az ajtó előtt.

Ma azt mondom, ez a Szentlélek látható munkája.

Külön köszönöm az Úrnak és persze a gyülekezet minden tagjának, hogy ezen az ünnepi napon együtt kezdhetünk új életet Philippe-pel.

Központi gondolat | Megértette, hogy honnan van a hatalma – Ezsd 7,11–26

A Központi gondolat augusztusi adásainak a váci Adullám kávézó ad otthont, ahol az egyházunk által szervezett Baptista Művészeti Alkotóhét alkalmai is zajlottak. Boros Dávid e heti beszélgetőpartnerei Mikes Krisztina és Balázs, az alkotóhét művészeti vezetői.

https://youtu.be/EwQKd1ros3I

„Krisztus mindenre elég!” Országos konferencia Tahi táborban

Természet ölelte évszázados kincsünk a tábor Tahiban, amely hatalmas fáival és jellegzetes épületével idén is hívogatóan várta a baptisták széles közösségét az ország minden tájáról augusztus 21-én. Az esősnek ígérkező idő miatt a megszokottnál ugyan kevesebben érkeztek, de így is megtelt a Jeruzsálem, az épületből kiszorulókkal együtt több százan vettek részt az idei konferencián.

10 órakor kezdődött a délelőtti alkalom, melyet egyházelnökünk, Papp János nyitott meg köszöntéssel és imával, majd Balázs André vezetésével szegedi dicsőítőcsoport lelkesített bennünket Isten magasztalására.

Az éneklés percei után a kisvárdai, tuzséri és gyöngyösi gyülekezetek életébe, jövőbeli terveibe pillanthattunk be egy riportszerű beszélgetés keretében Durkó István missziói igazgató vezetésével, amit imaközösség zárt le.

A délelőtt igehirdetéssel folytatódott két lelkipásztor szolgálatával. Elsőként Milánkovics Dániel szólt a gyülekezethez, aki a személyes nehézségek és az ördög támadásai ellenére is megtapasztalható különleges áldásokról és nem mindennapi csodákról tett tanúságot.

Majd Merényi Zoltán következett, aki az Efezusiakhoz írt levél kapcsán azt a kérdést tette fel a gyülekezetnek, hogy igazán felfedeztük-e már Isten kegyelmének gazdagságát, és az Ef 5,14 alapján arra is figyelmeztetett, hogy muszáj ráébrednünk arra, hogy egy komoly lelki harc folyik körülöttünk, és felhívta a figyelmünket arra, hogy ebben a lelki harcban nekünk is fontos feladatunk van.

A délelőtti alkalom második felében került sor a Spurgeon-díjak átadására. Elsőként a díjat Révész Árpád nyugalmazott lelkipásztor vehette át, aki köszönőbeszédében megemlékezett arról, hogy amikor először járt a londoni Spurgeon’s College-ban, akkor a bejárat fölött felfigyelt egy ábrára, amelyen egy kéz emel magasba egy keresztet, alatta pedig egy felirat: „Et teneo, et teneor” – „Én tartom őt, ő tart engem”. „Igazából én kapaszkodom” – tette hozzá befejezésül Révész testvér.

Másodszor a díjat Marosi Nagy Lajos presbiter testvér vehette át, aki elmondta: „Hívő emberként mindenért az Úrnak kell hálát adnom, de most elsősorban nemcsak a Spurgeon-díjért adok hálát neki, hanem azért a lehetőségért, hogy munkát végezhettem az ő szőlőjében.”

Az ünnepélyes díjátadó után egyházunk főtitkára, Varga László Ottó imádságával, majd a Himnusz eléneklésével záródott a délelőtti alkalom.

Az ebéd elfogyasztása után folytatódott a délutáni program, amelyben teológiánk rektora, dr. Mészáros Kálmán testvér a jövő évben esedékes Baptista500 ünnepi eseménysorhoz kapcsolódóan tartott előadást „Ana/baptista reformáció – 500 éve a Kárpát-medencében” címmel. Előadásában Mészáros testvér hangsúlyozta, hogy bár 500 évre emlékezünk, de a mi történelmünk és missziónk ennél sokkal távolabbi pontról, a Jordán partjától indul, az Úr Jézus bemerítkezésével veszi kezdetét.

Akik a csapadékosnak ígérkező idő ellenére is elindultunk Tahiba és részt vehettünk ezen az alkalmon, elmondhatjuk, hogy érdemes volt elmenni, hiszen a testvéri találkozások örömével és lelki élményekkel gazdagodva térhettünk haza. Köszönet mindezért elsősorban a jó Atyának és természetesen a szervezőknek is!

Papp Szabolcs

Sulipakk Endrefalván

A Baptista Szeretetszolgálat idei Sulipakk akciójának egyik állomásaként minap a Nógrád megyei Endrefalván 120 gyerkőcnek adtunk át tanszeradományt.

Az osztás a DHL Express Magyarországgal való együttműködés keretében valósult meg: Mészáros Ádám ügyvezető igazgató egy elektromos DHL-es gépjárművel szállította a helyszínre a csomagokat. Az eseményen dr. Szilágyi Béla, a Baptista Szeretetszolgálat elnöke, Polgár Tünde, a Sulipakk kampány nagykövete, és Szabóné Győri Magdolna, az iskola igazgatója köszöntötte a kisdiákokat és szüleiket.

Sulipak(k)olj velünk idén is!

A közelgő beiskolázás számos családnál leküzdhetetlen problémát jelent, és segítség nélkül a szeptemberi tanévkezdés szinte elképzelhetetlen. 

Segítsük együtt a rászoruló gyerekek beiskolázását! Ezekben a kiszámíthatatlan időkben is van, ami biztos: a szükségben élő, bajba került családok számítanak ránk.

Online Adományoddal vagy 3000 Ft-os tanszercsomagunk online megvásárlásával most te is segíthetsz a bajba került családokon!

Tudasd velük, hogy gondolsz rájuk és nincsenek egyedül!

Megkezdődött a baptista oktatás-nevelési intézmények tanévnyitó konferenciája Velencén

Dr. Szilágyi Bélának, a Baptista Szeretetszolgálat elnökének, és Papp Jánosnak, a Magyarországi Baptista Egyház elnökének köszöntőjével megkezdődött a baptista oktatás-nevelési intézmények tanévnyitó konferenciája Velencén a Zöldliget iskolában.

Az Úr közel, a baptista egyház félórája – 2022. augusztus 26. 13:30

Ma – augusztus 26-án, pénteken – 13:30-tól ismét jelentkezik a baptista félóra a Kossuth rádió műsorán.

Benne Papp János egyházelnök kapcsolódik gondolataival az országalapítás ünnepéhez.

A Spurgeon-díj átvétele kapcsán Révész Árpád lelkipásztor beszél az életútjáról és az evangélium hirdetésének fontosságáról.

Szabó Márk felhívja a figyelmet a Baptista Szeretetszolgálat Sulipakk-akció lehetőségére és a tanszer-adományozás fontosságára.

Az Egyenesen a Bibliából rovatban Paróczi Zsolt lelkipásztor beszél Isten igéjéről.

Tartsanak velünk! Észrevételeiket a musorok@baptist.hu e-mail-címre várjuk.

Veresegyházon összhangban volt a pengetőszenekar

Örömteli várakozás, sok gyakorlás után létrejött Veresegyházon az Élő Remény Baptista Gyülekezetben augusztus 14-én délután a pengetős találkozó, melyen együtt zenéltek kb. 30-an Aszódról, Dunaharasztiról, Rákoscsabáról, Őrbotytyánból és más Budapest környéki gyülekezetekből. Eljöttek a zenészek a mennyei Atyát hangszereikkel, egy szívvel dicsérni. Az igét Papp Szabolcs aszódi lelkipásztor, az Északi Baptista Egyházkerület vezetője hirdette a 2Krón 5,13–14 alapján:

„A harsonásoknak meg az énekeseknek egy aránt az volt a tisztük, hogy összehangolva zengjék az Úr dicséretét és magasztalását. Amikor felzendültek a harsonák, a cintányérok és a hangszerek, és dicsérték az Urat, mert ő jó és örökké tart szeretete, akkor a házat, az Úr házát felhő töltötte be, úgyhogy a papok a felhő miatt nem tudtak odaállni, hogy szolgálatukat végezzék, mert az Úr dicsősége betöltötte az Isten házát.” Az igehirdető elmondta: „Minden hangszert egyenként be kell hangolni, mi -előtt játszunk rajta. Menet közben is elhangolódhat a hangszer a változó hőmérséklet és páratartalom miatt. A hétközna -pok során sok olyan hatás ér bennünket, ami miatt újra és újra szükségünk van arra, hogy Isten szava behangolja a szívünket mindennap. Olyan Istenünk van, aki nem gyönyörködik a hamisságban. Az 5. és 133. zsoltárban is olvashatunk erről. Mikor megszületik az emberek között az összhang, akkor megjelenik az Isten dicsősége. Dédapám oroszlánvadász akart lenni. Az első világháború előtt ugyan eljutott a szavannára, de ott ellenséges bennszülöttek fogságába esett, majd nagy nehezen hazajutott. Rosszkedvűen sétált Budapesten a Wesselényi utcában, amikor egy házból örömteli ének hallatszott ki. Vajon ebben a nehéz időben minek örülnek odabent? Beljebb került. Abban a baptista imaházban ott voltak a sebesültek, katonák, napszámosok, néhány gazdag ember is. Mitől vannak ők egységben? – morfondírozott. Mikor megértette, ki ennek az örömnek a forrása, megtért, lelkipásztor lett. Ha a gyülekezetben Isten gyermekei arra törekszenek, hogy hozzá hangolódjanak Isten igéjéhez, akkor megtörténik, hogy jelen van az Úr, csodák történnek és megtérések. Adja jó Atyánk, hogy így legyen!”

Az összevont pengetőszenekart összehangolta, koordinálta, a zeneszámok közötti összekötő szöveget mondta Aszódról Kovács Ferenc testvér, aki sok szeretettel köszöntötte az egybegyűlteket. „Bibliánkban a 46. zsoltártól kezdve számos helyen olvashatjuk a felszólítást: Dicsérjétek az Urat! Most dicsőítő mandolinzenekar fog szolgálni! Karvezetőink Szabóné Hricsovinyi Renáta és Bíró Zsuzsa lesznek. A zeneszámok között verseket fogunk hallgatni.”

Elhangzott: Fenn a csillagok felett Beharka Pál feldolgozásában; Túrmezei Erzsébet Az a harmadik című verse Magyar Sándorné Etelka nénitől; Kedves otthon; Deák László visszaemlékezése egy régi verssel: „Mi vagyok én, parányi porszem, hozzád kiáltok, Uram, Istenem, vezess ki e csalfa világból!”; Krisztus katonái; Füle Lajos Szeretnék énekelni néked című verse Szűcs Irénkétől; Egy juhocska Bányai Jenő feldolgozásában; Ez nékem oly csodás; Zengd Jézus nevét, zengd, világ; Lukátsi VilmaAz Úr vezet című verse Petrik Ádámnétól; Mily szép a Jézus nyája (együtt énekelhettünk a zenészekkel); Egy kedves ének; Jézus karjába bizton hajtom fejem le én (a gyülekezettel együtt énekelve); Túrmezei Erzsébet Ahol ránk Jézus vár című verse Surányi Pálné Nellitől; egy Händel-feldolgozás, a Marche Surányi Gábor feldolgozásában; Nagyon szeret engem Jézus (közösen énekelve); Napsugár; Ébredési ének (Awakening); Háló Gyula Mindenütt látlak című verse Kovács Ferencné Erzsikétől; Verdi Nabuccójából a Rabszolgák kórusa.

A szép számú jelenlevők között Veresegyház polgármestere is ott volt, az alkalmat a városi tv felvette. A zeneszámok messzebbről, az alagsorból úgy hangzottak, mintha odafent énekelnének. Édesanyám énekelte ezeket az énekeket, onnan ismerem őket. Különös meglepetés volt a Rabszolgák kórusának feldolgozása, ahol a kórus mellett a zenekari feldolgozás is megjelent így pengetős hangszeren. Az énekek szövegét kivetítették teljesebbé téve a zeneszámok értékét és megértését. A versek mindegyike gyöngyszem volt keresztény irodalmunkból.

A Zsoltárokban és az Ószövetségben kürtről, hárfáról, fuvoláról, fanfárokról, citeráról, tízhúrú lantról, cintányérról, csörgőkről, dobokról stb. olvashatunk. Mindezekkel dicsérték az

Urat. Sok értékes zenei és énekanyagunk van, melyek az évszázadok során már kiválogatódtak, érdemes velük megismerkedni, továbbadni őket gyermekeinknek, unokáinknak. „Dicsérjétek az Urat! Dicsérd, lelkem, az Urat! Dicsérem az Urat, amíg élek, amíg csak vagyok, énekelek Istenemnek.” (Zsolt 146,1–2)

Révész Sándorné

Határ menti karvezető és énekkari kurzus – 2022. augusztus

Elhangzott a Békéscsabai Baptista Imaházban