A Szokolyai Baptista Gyülekezet júniusban második alkalommal tartott angoltábort idén nyáron, amit nagyon vártunk, mivel pár éve az első jól sikerült.
Hat amerikai misszionárius önzetlen felajánlásával, segítségével felmértük a 30 résztvevő nyelvtudását, majd a tábor során kiscsoportokban tanultunk angolul, beszélgettünk a Biblia igazságairól, és játszottunk is persze. A Sakura cukrászda finomságai adtak új erőt tízóraira, melyek tematikus amerikai édességek voltak, ebéd után pedig softball edzés és mérkőzések zajlottak a focipályán.
A héten sor került egy hasznos előadásra, mivel az egyik amerikai házaspár öngyilkos segélyvonalnál látott el diszpécseri szolgálatot, tőlük tanulhattunk, kérdezhettünk a megelőzés, megértés jegyében.
Táborunk bemutató meccsel, hot dog evéssel és az oklevelek kiosztásával zárult. Hálásak vagyunk a szokolyai és környékbeli résztvevőkért, jövőre folytatjuk!
Ne feledjétek, szeptember 16–18. között találkozunk Balatonszárszón az idei országos baptista férfitalálkozón!
A délutáni workshopok egyik előadója Szőke Tamás gondolatindító. Megmentett ember. Férj, apa, nagyapa. Testvér, barát, gyermek. Segítő, megoldásokat kereső és találó. Kiégés- és kreativitásspecialista. Bajai vállalkozó és kerékpározás-függő. Szeretek kérdezni. Nagyon. Mert annyi minden érdekel… Regisztráció a konferenciára: https://forms.gle/qkxugi6p41u7sLxo7 Bővebb infó: https://www.baptist.hu/ferfiapalyan7/
Ne feledjétek, szeptember 16–18. között találkozunk Balatonszárszón az idei országos baptista férfitalálkozón!
A délutáni workshopok egyik előadója, Loós Sándor vagyok, 55 éves, nős, két gyermek édesapja. 25 éve vagyunk házasok, a feleségem 18, én 17 éve tértem meg. Évekkel később a gyermekeink is követtek bennünket. A feleségem német nyelvet tanít magántanárként. A lányom középiskolás. A fiam és én pedig a saját lovasiskolánkat vezetjük. Amióta Jézust ismerjük, igyekszünk a mindennapi életet tanítványaiként élni.
A Baktalórántházai járáshoz tartozó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei községek, Besenyőd és Rohod is részt vesz a „Felzárkózó települések” elnevezésű hosszú távú kormányprogramban. A projektben a Baptista Szeretetszolgálat a legnagyobb magyarországi segélyszervezetekkel közösen mintegy 300 nehéz helyzetű település felzárkózásában nyújt segítséget.
Augusztus 24-én Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke Varga László Ottó főtitkárral, Kiss Péter operatív igazgatóval, egyházi szociális vezetők és munkatársak kíséretében látogatott el Besenyődre és Rohodra. A vendégeket Hári Tibor, a Baptista Szeretetszolgálat ügyvezető főigazgatója és Szanyi Gergely településfejlesztési és foglalkoztatási igazgató vezette körbe a Jelen-Lét Pontokon. Ezek gyakorlatilag szolgáltatóházaknak felelnek meg, ahol a település lakói bizalommal fordulhatnak segítségért, tanácsokért ügyes-bajos dolgaik intézésében. Előadásokat, foglalkozásokat is tartanak, melyek célja a kedvező változások elindítása, a helyi közösségek megerősítése, a tájékoztatás, az információnyújtás. A Jelen-Lét Pontokon biztosítanak adósságkezelési, gyermeknevelési, jogi és pszichológiai tanácsadást, szerveznek barkács- és kiskertgondozási programot, főzőklubot, a gyermekeknek kézműves és egyéb fejlesztő, szórakoztató alkalmakat.
A kis létszámú településeken élő, rászorult családok bizalmát nem volt könnyű megnyerniük a szakembereknek, akik azt is elárulták, hogy az adományozással kezdték a bizalom kiépítését, csak azután indult el a Baktalórántházai járás területén a szervezett foglalkozások, gyermekprogramok, közösségi rendezvények szervezése.
A programmal való ismerkedés Besenyődön kezdődött, ahol a kertben egy régi házból kialakított „mézeskalács házikó” mellett sétáltak el a vendégek. A szociális szakemberek elmondták, hogy a mozgást és az egészség megőrzését is fontosnak tartják, így a kertben kiépítettek egy „mezítlábas” szaladgálót, egy Exatlon pályát, valamint felállítottak egy pingpongasztalt is. A gyerekek mindig jönnek, versenyeznek, ösztönzik egymást az egyre jobb eredmények elérésére. Az ügyességi akadálypályát régi gumikból és flakonokból készítették el helyi vállalkozók segítségével. A pálya mellett húzódik a „retró” veteményeskert hagymával, paprikával, fűszernövényekkel, ami nagy segítséget jelent a főzőklub számára.
Szanyi Gergely településfejlesztési és foglalkoztatási igazgató elmondta: a főzőklubba ma már nemcsak a rászoruló családok tagjai járnak, hanem a református gyülekezet idősebb tagjai is, akik ezt nagyon jó lehetőségnek tartják ahhoz, hogy átadják a hagyományaikat, értékeiket. Ez azt is jelenti, hogy mára teljesen befogadták a baptistákat a közösségbe. Mivel nincs önálló művelődési ház a településen, a baptista közösségi programoknak is a helyi református közösségi ház ad otthont.
A vendégek elhaladtak az éneklő, tapsoló gyerekek mellett egy kis üzemhelyiség felé, amit már a nagyobbaknak hoztak létre, hogy későbbiekben segítsék majd őket munkához jutni. Ezzel valósítják meg „A születéstől a foglalkoztatásig” elnevezésű programot: ez lenne a jelenlét egyik hosszú távú célja. Néhány vegyszermentesen termesztett növénykultúrát szeretnének megismertetni a gyerekekkel, hogy ha felnőnek, akkor maguk is értéket tudjanak teremteni.
A találkozó Rohodon folytatódott, ahol az ott főző asszonyok igazi szabolcsi töltött káposztát tettek a vendégek elé. A gyerekekből álló zenekar rövid előadást rögtönzött. Papp János egyházelnök a látogatás során többször elmondta, hogy hittel, Isten segítségével és áldásával a lehetetlennek tűnő vállalások is teljesíthetőek.
A hét témája: Nehémiás könyve – szükséges munka. Boros Dávid e heti beszélgetőpartnerei dr. Mészáros Kálmán, a Baptista Teológiai Akadémia rektora, és Paróczi Zsolt rektorhelyettes.
Augusztus 30-án került sor az éves baptista hitoktatói konferenciára Szigetszentmiklóson. A nap folyamán szakmai, módszertani előadások, tanítások hangzottak el, amelyek segítettek abban, hogy a résztvevők új lendülettel, missziós szívvel induljanak az új tanévnek mind az iskolai, mind a vasárnapi iskolai szolgálatban.
Bognár Erika, a Baptista Pedagógiai és Módszertani Intézet vezetője köszöntötte a résztvevőket, és örömét fejezte ki amiatt, hogy a szolgálati területek bővülésével a vasárnapi iskolai tanítók is szép számmal jelen voltak.
Durkó István missziói igazgató igei üzenetében egy nagyon fontos kérdést boncolgatott. Milyen lesz a világ 30-50 év múlva? Mitől függ, hogy jobb vagy rosszabb lesz? Vannak tőlünk független, rajtunk kívül álló történések, területek, amelyek Isten fennhatósága alá tartoznak. Azonban vannak olyan dolgok, amelyeket tudunk befolyásolni. Meghatározza a jövőt az, hogy a következő generációk Istent követik-e vagy sem. Ez viszont függhet tőlünk, a mi hozzáállásunktól, beszédünktől, lelkületünktől, hiszen Istent képviseljük a mindennapokban, így az új tanévben is.
A Józsué utáni generációk sokszor elfordultak Istentől, ezek negatív példák a Bibliában.
Gyermekeinket Isten felé terelgetjük az iskolákban, a gyülekezeti szolgálatokban. Pál és Timóteus példáján is láthatjuk, hogy a következő korszakokban az őket követő generációk folytatták az elődök munkáját, szolgálatát.
Három dolognak kell jellemeznie a lelkészek, hitoktatók munkáját:
A legfontosabb, hogy imádkozzunk azért, hogy Isten Lelke érintse meg a gyermekek szívét, akik felé szolgálunk.
Személyesen imádkozzunk velük, öleljük át, bátorítsuk őket, figyeljünk rájuk. Ez megnyitja a gyerekek szívét.
Fontos személyes kapcsolatban maradni azokkal, akiket megérintett az Úr, és segíteni, hogy beálljanak a szolgálatba.
Egy elmagányosodó világban élünk. A mai fiatalokat a digitális környezet a magány felé tereli… Nagyon fontossá váltak a valódi kapcsolatok. Nem programszintű, hanem kapcsolatközpontú szolgálatra van szükség! A programokat a kapcsolatok építése miatt kell/ene szervezni!
Dr. Mészáros Kálmán, a Baptista Teológiai Akadémia rektora tájékoztatója során érdekfeszítő módon Tamás szerepébe bújva hívta fel a figyelmet az evangélium átadása, a tanítvánnyá tétel fontosságára. Igaz tanúi lehetünk Jézusnak az iskolákban, gyülekezetekben, és ez az igaz tanúság a gyümölcsökben mutatkozik meg.
A teológia ehhez a tanúskodáshoz szeretne segítséget nyújtani, megerősíteni az identitást, amely világít, Jézusra mutat. Szolgálatunk során rávilágíthatunk a döntés szabadságára, az új élet lehetőségére Jézus Krisztusban. Elődeink 500 éve a vértanúságot is vállalták az evangéliumért.
A teológia a lelkipásztorképzés mellett a missziói szolgálatra, szociális munkára vagy zenei területen való szolgálatra készíti fel a hallgatókat. A BTA irányvonala értékőrző. Fontos a hagyomány és az új is. Történelmi lehetőség és egyben óriási felelősség elérni a fiatalokat az evangéliummal az oktatási területen.
Révész Szilvia, a Baptista Szeretetszolgálat hitéleti igazgatója beszélt a szervezet hitéleti terveiről. A mottó nem változott: „Hitből hitbe, szívből szívbe.” Isten tanúivá kell válnunk, személyes kapcsolatokat kell építenünk. Az egyes embert kell meglátnunk. Ahhoz, hogy jól képviseljük Jézust, magunknak is személyesen kell kapcsolódnunk Istenhez. A missziónak kell a középpontban lennie, ez az alapja a munkának, hisszük, hogy Isten igéje nem tér vissza üresen. Meg kell erősödnünk a jézusi identitásban, hogy jól képviseljük őt az iskolákban, a szolgálatban. Azért is fontos az identitás kérdése, mert Isten nevében cselekedni áldást hordoz magában. Ha a szívünk a helyén van, abból lehet hitre jutás rajtunk keresztül. Isten harcol ebben a tanévben is velünk együtt. Isten Lelke által minden lehetséges ebben az évben is.
Nagyon sok a feladat, kihívás idén is. Hajnal Zoltán lelkipásztort, hitéleti igazgatóhelyettest bízta meg Pintér Sándor belügyminiszter a bibliaismeret tárgy érettségi tantárgyként való funkcionálásának kidolgozásával.
Ezt követően Szlepák Attila, a Magyarországi Baptista Egyház pénzügyi munkatársa adott tájékoztatást a hitoktatás finanszírozásának átalakulásáról.
A „Zöldliget Team” – Papp Sándorné, Nagy Edit, Szigetközi Tímea – a bibliaismereti órák jó gyakorlatait osztotta meg a hallgatósággal. Isten nem az alkalmasakat hívja el, hanem az elhívottakat teszi alkalmassá.
A délután folyamán Vajda Zsolt szociális munkás, szociálpolitikus, coach Fegyelem vagy figyelem címmel tartott érdekfeszítő előadást oldásokról, megoldásokról, lehetőségekről és módszerekről a gyermekekkel való foglalkozással kapcsolatosan.
A nap során Révész Dani és Ági dicsőítése segített Istenre fókuszálni, megalapozni és ráhangolni a résztvevőket a konferencia lelki tartalmára. A dicsőítő szolgálat során Révész Ági beszélt arról, hogy Révész Dániel YouTube-csatornáján elérhetők olyan mozgásos énekek, videók, amelyek segíthetik az iskolai, gyülekezeti szolgálatot.
A konferencia Révész Lajos lelkigondozó gondolataival, imádsággal zárult. Hisszük, hogy a résztvevők mind tudásban, mind lelkiekben gazdagodva, Isten áldásával tértek haza a tartalmas konferencia végén, amiből erőt meríthetnek az elkövetkező tanévben is.
Mától új sorozatot indítunk a baptist.hu-n Hétindító versek címmel. A baptista Áhítat heti témája alapján minden vasárnap délután közzéteszünk egy verset, amely segít az ige értelmezésében, elcsendesedésben, egyéni áhítatunkban. A verseket Verebes Zoltán, a MERA rádió munkatársa, a Budafoki Baptista Gyülekezet tagja adja elő.
Ezen a héten az Áhítat gondolatainak témája: Nehémiás könyve – szükséges munka
Herjeczki Géza: MINT A SAMÁRIAI ASSZONY (János 4)
közel jössz hozzánk és szólsz beszélsz velünk az élő vízről s mint ott a kút mellett beszélsz a bűneinkről
mi sem szeretjük ha bűneinket firtatod szólj inkább akármi másról egyházról bibliáról vagy szólj akár az imádságról is csak ne rólunk csak ne a bűneinkről
habár a szívünk súgja már hogy itt Veled hogy itt most végre megtörténhetne a nagy csoda amit remegve-félve várunk
csak ne a bűneinkről beszélj bár egyre jobban fájnak ne a bűneinkről ha belehalunk is bár élni volna jó
Mester de jó hogy itt vagy ne is figyelj ránk csak tedd amit akarsz az lesz a jó nekünk s bocsásd meg okoskodásainkat
Verebes Zoltán bemutatkozik:
Keresztény családban nevelkedtem, édesanyám református közösségbe járt, édesapám baptistába Pesterzsébeten.
Számomra a hit nem volt kérdéses, egyébként pedig ahogy nyiladozott az értelmem, nekem sokkal könnyebb volt elhinni a teremtéstörténetet, mint az ősrobbanást elfogadni.
Mégis úgy gondolom, hogy a hívő életem csak 27 éves koromtól kezdődött.
Akkor döbbentem rá ugyanis, hogy a magam választotta út nem visz sehova. Felismertem bűneimet, és átadtam az életemet az Úrnak. Ennek most már 47 éve, és még mindig nagyon sok mindent kell Istennek lemetszegetnie az életemből, de hiszem és vallom az ő ígéretét, hogy amit ő elkezdett bennem, azt be is végzi, amikorra szükséges.
Kora gyerekkoromtól kezdve nagyon szerettem a verseket, történeteket, rádiójátékokat hallgattam, édesanyám bibliai történeteit és versmondását is, nagyon szépen mondott verset.
Azt gondoltam, hogy ehhez van talán érzékem, és az évek során még abban erősödtem meg, mivel a nyelveket szeretem, erre is készültem annyira, hogy a József Attila Szabadegyetemen az érettségi idejére már oroszból kilenc és németből nyolc szemesztert elvégeztem, s úgy mentem felvételizni Szegedre a József Attila Tudományegyetemre, hogy ha valakit fölvesznek, az én leszek.
Hát nem így lett. Csak öt évvel később tudtam meg az első érettségi osztálytalálkozón, hogy osztályfőnököm és a KISZ olyan javaslatot adott, hogy „tanári pályára ideológiai nézetei miatt alkalmatlan”! Így érkeztem meg a vendéglátóiparhoz, később a szállodaiparhoz, végül pedig a nemzetközi fuvarozáshoz. Mindez azért volt lehetséges, mert az idők folyamán begyűjtöttem néhány állami nyelvvizsgát.
Gyülekezetünk, a Budafoki Baptista Gyülekezet most és mindig is erőteljesen külmissziós elkötelezettségű volt, feleségem, Ida és én is a Vasárnapi Iskolai Szövetségnél teljesítettünk szolgálatot, én önkéntesen, Ida pedig főállású misszionáriusként. A gyülekezetben a gyermekmunkában és a diakóniában segédkeztem.
Most 24. éve vagyok a MERA alapítványnál műsorvezető szerkesztő. Számtalan igehirdetést, elbeszélést, verset olvastam fel. Mostanában már csak az áhítatok beolvasását végzem. Ebben az évben Spurgeon „Isten ígéreteinek tárháza” van soron (www.mera.hu, Napi Áhítat).
Meggyőződésem, hogy a vers is lehet az istendicsőítés és az evangelizáció eszköze, ezért szeretem a versmondást, és nagyon örülök ennek az új lehetőségnek.
Idén július 25–29. között rendeztük napközis gyermektáborunkat a Dunaharaszti Baptista Imaházban. Örömmel és nagy szeretettel készültünk a 42 részt vevő 6–14 éves gyermek fogadására. A különböző korosztályból és családi háttérből érkező gyerekek számára meg szerettük volna teremteni a kortárs csoporthoz való csatlakozás és a közösen átélt élmények örömét. Igyekeztünk segítséget nyújtani életük kihívásainak és nehézségeinek kezelésében, és abban, hogy hogyan meríthetnek erőt a pozitív megtapasztalásaikból. Az átélt érzelmeik kifejezéséhez, érzelmi intelligenciájuk fejlesztéséhez hasznos eszköznek bizonyult az 5 szeretetnyelv megismerése és gyakorlása.
Minden délelőtt egy-egy szeretetnyelv felfedezésével és közelebbi megismerésével foglalkoztunk először együtt, majd korosztályonként, négy kisebb csoportban: a minőségi idővel, a testi érintéssel, a szívességekkel, az ajándékozással és az elismerő szavakkal. A délelőtti közös tanításokat Tisza Attila, gyülekezetünk lelkipásztora tartotta, és ő vezette a legnagyobbak, a tinik csoportját is.
A minőségi idő azt jelenti, hogy osztatlan figyelmünkkel tiszteljük meg partnerünket, kifejezzük, hogy szeretünk együtt lenni, élvezzük egymás társaságát. A mai rohanó, feladatorientált világunkban gyakran nem is értjük, mit jelent lelassítani és megajándékozni valakit egy kis együtt töltött idővel, pedig vannak, akiknek éppen erre van szükségük ahhoz, hogy szeretve érezzék magukat.
Azok számára, akik a testi érintés szeretetnyelvét beszélik, a fizikai jelenlét és az elérhetőség a legfontosabb. Egy-egy kedves mozdulat többet mond számukra száz szónál. Régóta tudjuk, milyen hatalmas érzelmi erő rejlik az érintésben, az ölelésben: kutatások bizonyítják, hogy akiket sokat dajkáltak és simogattak gyermekkorukban, jobban boldogulnak az érzelmi életükben, mint azok, akik kevés szeretetteljes érintésben részesültek. A testi érintés érzelmi energiát közvetít azok számára, akiknek ez a szeretetnyelvük.
Akik a szívességek szeretetnyelvét beszélik, azoknak a tettek többet mondanak a szavaknál. Számukra a segítség nyújtása és elfogadása, megtapasztalása fejezi ki a szeretetet, akkor érzik szeretve önmagukat, ha a másik tesz értük valamit. A szívesség, ha szeretetet fejez ki, mindig önkéntes, jókedvű, és soha nem kényszerből végzett cselekedet.
Sokan akkor érzik leginkább a szeretetet, ha ajándékot kapnak. Az ajándék azt fejezi ki számukra, hogy partnerük gondolt rájuk akkor is, amikor éppen nem voltak együtt. Az ajándék a szeretet látható (nem szükségszerűen drága) jelképe, és minél egyedibb és személyre szabottabb, annál inkább közvetíti a szeretet üzenetét.
Az elismerő szavak verbális megerősítést nyújtanak a szeretett személy számára. Az elismerés vonatkozhat az illető személyiségére, külsejére vagy valamely cselekedetére, amelyet értünk vagy másokért tett. Aki számára az elismerő szavak jelentik a szeretetet, annak sok verbálisan kifejezett dicséretre, elismerésre van szüksége ahhoz, hogy szeretve érezze magát. Természetesen az a jó, ha ezek a dicsérő szavak szívből jönnek, és nem pusztán üres gesztusok és udvarias társalgási fordulatok. A szeretetnyelvek feldolgozását bibliai történetek, rövid rajzfilmek, bábjelenetek, szituációs játékok, kreatív feladatok, énekek segítették.
A délutánokat változatosan töltöttük: olyan értelmes és szórakoztató tevékenységeket szerveztünk, amelyek között mindenki találhatott kedvére valót. Ellátogattunk egy tehenészetbe, ahol ismerkedhettünk az állattartással és a sajtkészítéssel, csónakáztunk, íjászkodtunk, kerékpároztunk, fociztunk, játszótérre kirándultunk. Kipróbáltunk többféle kézműves alkotó tevékenységet, társasjátékot és egy légvárat, az érdeklődők pedig a kerékpár karbantartását és javítását is elsajátíthatták.
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a szülők betekintést nyerhessenek a táborban folyó tanításokba és szabadidős tevékenységekbe, megismerhessék a gyermekeikkel foglalkozó tanítókat és a segítőket. Erre a reggeli és a délutáni néhány perces találkozásokon túl hosszabban is volt lehetőségünk a csütörtöki családi délutánon, ahol a tábori élet vidám bemutatóját közös hamburgerezés és jó hangulatú beszélgetés zárta. Örülünk, hogy a táborral a szülőknek is segíthettünk a nyári gyermekfelügyelet terhének enyhítésében. Köszönjük a Magyarországi Baptista Egyház Gyermekmissziós Bizottságának és Dunaharaszti város önkormányzatának a tábor megrendezéséhez nyújtott támogatását, valamint az együttműködő vállalkozások és magánszemélyek segítségét.
Hisszük, hogy a tábor programja és szabadidős tevékenységei segíthették a gyerekeket abban, hogy konstruktív, támogató kapcsolatot alakítsanak ki kortársaikkal és a többi korosztállyal. Ha felismerik annak az erejét, hogy mennyire fontos az emberekhez való tartozás, a közösségi összefogás és támogatás, akkor felnőttként ők is arra fognak törekedni, hogy aktív tagjai legyenek egy közösségnek. Szeretnénk ápolni a kialakult kapcsolatokat, megerősíteni és továbbvinni az elhangzott tanításokat, ezért a tábor résztvevőit, a szülőket, a tanítókat és a segítőket ősztől további kirándulásokkal, közös programokkal várjuk.
Mindezeken túl legfontosabb üzenetként igyekeztünk a családoknak bemutatni Isten szeretetét, és hirdetni az evangélium jó hírét a gyermekeknek és a szülőknek egyaránt. Azért imádkozunk, hogy felébredhessen bennük az érdeklődés és a vágy Isten megismerése iránt.
Második alkalommal szervezett a Baptista Egyházi Szociális Módszertani Központ 65 éven felüliek számára alkotótábort Elzamajorban, a Pelikán-ház Erdei Iskolában. A cél nem változott: a szervezők szerint nem csak a fiataloknak, az idősebb korosztály tagjainak is szükségük van együttlétre, olyan élményekre, amelyeket egy nyári, bentlakásos táborozás jelent.
A táborba várták mindazokat, akik baptista fenntartású intézményi szociális ellátást, szolgáltatást vesznek igénybe, vagy baptista gyülekezeti tagok.
A hétfői ünnepélyes megnyitón először Horváth Sándor, Seregélyes polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Elmondta, a szociális ellátás feladata az is, hogy az időseket visszavezessük a közösségi életbe a járvány évei után. Lehetőséget kell adnunk arra, hogy átadják a tudásukat, tapasztalataikat, hiszen értékeinket nekik köszönhetjük. „Ezt meg kell hálálnunk ennek a korosztálynak”, jelentette ki a településvezető.
Szavai után Serafin József szociális módszertani vezető nyitotta meg az eseményt. Beszédében kitért arra, hogy a baptista szociális szolgáltatások legalább 25 ezer rászorultat érnek el naponta, akár egy tál meleg étellel, akár bentlakásos lehetőséggel. „Az idősek nem annyira idősek, mint azt sokan gondolják. Mindig van egy társadalmi megítélés, és létezik egy képesség, amit magunkban érzünk. Ha a társadalom le is mond az idősekről, az idősek még saját magukban hordozzák fiatalságukat – mondta, majd hozzátette: – Vannak tévedéseink, a munkaerőpiac például nagyon gyakran leértékeli őket, azt gondolják, az idős ember nem tud újat alkotni. Pedig ez nem mindig van így, sokszor a lelkesedést a társadalom fékezi le.”
Az egyhetes művészeti alkotótábor első napján Mészáros Kornél lelkipásztor gondolatai és imái után Tolcsvay Béla Kossuth-díjas énekmondó dalai örvendeztették meg azokat, akik az erdei iskola fakoronái alatt hallgatták meg az előadót. Tolcsvay Béla úgy fogalmazott, hogy bár érzi, lassan már ő is megkapja odafentről a „felszállási engedélyt”, de addig még sok dolga van itt közöttünk, szeretett magyar hazájának élve, múltjáról, nyelvéről énekelve és tanítva.
Augusztus 21-én tartottuk szokásos éves konferenciánkat a Tahi Táborban. Az alkalomról a Duna Televízió is felvételt készített, amely az augusztus 28-i Lét-Ige című műsorban látható 9 perctől az alábbi linken:
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.OkTovábbi információk
