D. Nagy Imre: Vendégségben

2199

A kötet közel húsz esztendő válogatott publicisztikai írásait, verseit, esszéit és rövid elbeszéléseit tartalmazza D. Nagy Imre tollából.

Átfogóan szemlélve érdekes, ahogyan az idő, amelyen a könyv átível, szinte megtörik a szerző megtérésével, újjászületésével. Mintha a teljes kötet egy olyan bizonyságtétel lenne, amely megvilágítja, hogy az Úr születésünktől fogva velünk van, vezet és óv bennünket, és amikor megtérünk, visszatekintve látjuk, hogy akkor is velünk volt, amikor mi még nem tudtunk róla.

Részleteiben nézve a szerző megannyi személyesen átélt életpillanata válik láthatóvá és megélhetővé számunkra, olvasók számára, akik beavatottakká válunk egy mélyen hívő sebész belső világába, érdeklődési köreibe és gondolkodásába. Izgalmas a könyvben, hogy villanásszerűen kapunk képeket akár irodalmárok, akár történelmi alakok, művészek vagy tudósok életéből. Olyan ízelítők ezek, amelyek elegendőek ahhoz, hogy érdekes információkhoz jussunk, illetve hogy felkeltődjön az érdeklődésünk akár az ókori Seneca vagy Néró, akár József Attila, Latinovits Zoltán, Gyurkovics Tibor vagy Pilinszky János megismerése iránt. Megannyi személyes találkozásról kapunk képet nevesített, illetve névtelen emberekkel, akik mind hozzáadtak valamit a szerző világképéhez, életfelfogásához. Azután pedig jönnek a legnagyobb találkozásról, a Jézussal valóról szóló történetek, amelyek részben szintén személyes élettörténetek, részben bibliai alakok vagy hétköznapi emberek életeseményeiről szólnak. E könyv nyomán tanúi lehetünk D. Nagy Imre Istenre, a világra és az emberekre való nyitottságának és széles körű érdeklődésének.

Bepillantást nyerünk abba is, hogy miként építi a szerző isteni és emberi kapcsolatait az életben, ami nem más, mint szavaival élve: vendégség.

(Kairosz Kiadó, 2016)