Meghívott előadónk Halász Attila, szentendrei ifjúsági lelkipásztor volt, a zenekar pedig Angyalföldről érkezett.

Ismerkedős játékként kő-papír-ollót játszottunk, így volt alkalmunk az előadás előtt kicsit megismerkedni egymással, hiszen sokan voltunk a vendéglátó gyülekezetből, de számos vendég is megtisztelt minket jelenlétével.

Attila a sikeres élet témáját mind világi, mind hívő szemszögből megközelítette. Beszélt arról, hogy mit sugallnak a filmek a sikerről. Mit látunk például a Bosszúállók című népszerű alkotásban? Tökéletes frizurákat, és olyan főhősöket, akik „királyak”, s ha a világ összedől körülöttük, akkor se látszik rajtuk semmilyen megpróbáltatásnak a nyoma. Manapság a sikert külső megnyilvánulásokban mérjük: autó, telefon, ruházat stb. S gyakori az a téves felfogás, hogy a keresztények nem lehetnek sikeresek – mert nem ezekre az anyagi javakra helyezik életükben a hangsúlyt, nem ezek megszerzése motiválja őket.

A valódi siker azonban, magyarázta Attila, a hétköznapokban jelenik meg, hogy ott mennyire tudunk helytállni, amikor minden összedől körülöttünk. Hétköznapi, ám annál nagyobb siker példájaként felhozta, hogy egyik konferálónk, Tomi, a napokban jegyezte el barátnőjét, Zitát.

Napjainkban gyakran tartanak úgynevezett sikerkonferenciákat. Ezek mind a pénz körül forognak: hogyan legyen minél több pénzünk, ha már van, akkor pedig hogyan tartsuk meg, és gyarapítsuk tovább? Attila megosztotta velünk személyes élményét egy ilyen konferenciáról. Azok az emberek, akik ott voltak, csak a pénzről tudtak beszélni, s ebben az értelemben nagyon sikeresek voltak. Előadónk így fogalmazott: „pondrónak éreztem magam közöttük.”

De milyen sikerességre hív minket Isten? Attila József történetét hozta fel a Bibliából. A fiúét, aki apja kedvence volt, de testvérei irigysége miatt rabszolga lett belőle. „De az Úr Józseffel volt, és József sikeres ember lett.” (1 Mózes 39,2) Egyiptom második embere lett, bőven jutott neki az anyagi javakból. De nem a pénz tette őt sikeressé, hanem Isten.

A siker nem azon múlik, hogy mit teszünk le az asztalra. Ha embereknek akarunk megfelelni, sose leszünk sikeresek és elégedettek, mindig kisebbnek fogjuk magunkat érezni, mert mindig lesz aki jobb, okosabb, ügyesebb nálunk. De ha Istennek akarunk megfelelni, akkor jók vagyunk. A bennünk lévő célok nem csak tőlünk, belőlünk jönnek, származnak, hanem Istentől. Ha tervezünk, úgy tegyük, hogy lehetséges legyen. Úgy nem fog működni, hogy megvan a kiinduló- és a célpont, de a lépcsőfokokat nem akarjuk meglépni.

A sikeres élethez az kell, hogy megtaláljuk Istent, mert hatalmas dolgokat bízott ránk.

Végül az alkalmat egy kötetlen, beszélgetős-ismerkedős-falatozós rész zárta. Szerintem mindannyian újult erővel tértünk haza, hogy kitartóan tovább lépegessünk lépcsőfokról lépcsőfokra célunk felé.

Megosztás