Váratlan kérés

0
976

Napi szinten sok fiataltól kapok levelet: általában segítségkéréseket, tanácskéréseket, imakéréseket fogalmaznak meg bennük. Ritkábban kapok olyat, ami nemrég érkezett.

Ebben azt kérdezi tőlem fiatal barátom, hogy tudnék-e vele hetente találkozni, bibliát olvasni, ugyanis szeretné jobban megismerni Isten igéjét.

Melegség és hála töltötte el a szívem. Hogyne találkoznék vele?!? Hisz ez az egyik legjobb része a munkámnak! A Szentírást olvasni, tanulni, kutatni. S ha ezt ráadásul egy olyan fiatallal tehetem, aki választ keres életbevágóan fontos kérdéseire, és ehhez a legjobb forráshoz nyúl – az számomra ünnep.

Bárcsak minél több ilyen fiatal, középkorú és szép korú lenne: akik szomjaznak Isten beszéde iránt, és ha nem értenek valamit, akkor mernek segítséget kérni. Lehet, hogy akihez fordulnak, az sem érti. Nem gondolom azt magamról, hogy én vagyok ehhez a tökéletes személy. De azt igen, hogy nagy örömmel fogom vele együtt olvasni a Bibliát (illetve ez már zajlik is), és hálás vagyok, hogy együtt kutathatom az írásokat egy újabb embertársammal.

Erről Fülöp és az etióp kincstárnok jut eszembe (Apostolok Cselekedetei 8, 26-40). Az evangélista engedelmeskedett Istennek, a főkomornyik meg felmerte tenni a kérdéseit. Ennek eredménye egy újjászületett élet lett.

Azért imádkozom, hogy mi is lássuk meg a hasonló helyzeteket, és Isten adjon nekünk bölcsességet, szeretetet, örömet, kitartást az ilyen beszélgetésekhez.

Megosztás