Sorozatunkban Brad Baker külmissziós koordinátor mutatja be a világ különböző részein szolgáló baptista misszionáriusokat. Ebben a részben Emese második videóját láthatjuk.
A sorozat előző része:
A sorozat előző része:
A hét elsősorban az egyéni alkotásra (grafika, festés, fotó, film, írás, dalszerzés stb.) teremtett kiváló alkalmat, mivel az alkotók tevékeny jelenléte óriási inspirációt adott ahhoz, hogy a hét során minél több festmény, grafika, szobor, fotó, vers, novella, előadói est, videó szülessen.
A közösségi együttlét jó lehetőség volt arra is, hogy egymást és egymás alkotói munkáját a részvevők megismerjék, a barátságok erősödjenek, közös alkotói kapcsolatok alakuljanak. Az ott töltött napok jó lehetőséget adtak az őszi Baptista Művészeti Napokra való önálló vagy akár közös készülésre is. A helyszín a sok művész által országosan ismert Fonyódi Alkotóház volt (fonyodialkotohaz.hu), amely a Balatonra néző fonyódi villasoron, félhektárnyi parkosított telken, 26 óriási hárs-, juhar- és tölgyfa alkotta erdőben áll.
Az egy héten át tartott alkotói folyamatokat közös kiállítás zárta a Fonyódi Kulturális Központban 2019. július 5-én.
Kiállító és előadó művészek:
Antal Saci (iparművész), Balogh Krisztina (grafikus), Finta Míra Anna (intermédia-művész), Háló Gergő (digitális művész, zenész), Háló Gyula (költő), Karkóné Lukácsy Marianna (festő), Bak Mária (festő), Juhász Zsuzsanna (festő), Kiss Virág (2D animátor), Mikes Balázs (grafikus), Makaji Máté (építész), Mórocz Viktor (festőművész), D. Nagy Imre (író, költő), Rab Beatrix (festő), Virágné Színes Ilona (festő), Szmutka Kata (festő), Ujvári Anna (író, költő).







































2019. június 30-án került megrendezésre az idei habán/anabaptista hagyományőrző nap. Nagylévárd lakói ezen a napon emlékeznek meg az ott élő anabaptista/habán telepesek (sajnos nem békés eszközökkel kikényszerített) „rekatolizálásáról”, illetve a hitükhöz ragaszkodó hitelődeink elűzéséről. E videóval szeretnénk megköszönni a résztvevők fáradságát, a támogatókat és a történelmi üzenet továbbításának felelősségével megbízottakat.

Az idei nyarunk sok programmal kezdődött. Egy hét angol-, majd két hét gyermektábor után készültünk a gyülekezeti kirándulásra. Idén Erdélybe utaztunk a Retezat Nemzeti Parkba. Sok előkészület előzte meg az utazást, mivel több mint 120-an jelentkeztek a táborba.
A tábor lelki témája életünk ideje volt. Végigjártuk az életutunkat, előadásokat hallgattunk a család, a munka, a pihenés, a csendesség idejéről, majd kis csoportokban dolgoztuk fel a felmerült kérdéseket. Jó volt tapasztalni, ahogyan Isten megnyitja szíveinket egymás felé. Őszinte beszélgetések jellemezték az egész hetünket.
Egyik este vendégünk volt Bódis Miklós testvér, aki a hátszegi medence egyetlen magyar nyelvű lelkipásztora. Kis közösséget vezet kitartóan immár húsz éve. Tanulságos volt bizonyságtétele, melyből láthattuk, hogy Isten a nehézségeken is keresztülvezeti az embert. Bódis testvér nyomatékosan beszélt arról, hogy ragadjuk meg a megtérés lehetőségét, ne szalasszuk el a kegyelmi időt!

A tábor vezetője, Jonica testvér is bizonyságot tett a táborban folyó missziós munkáról, elhívásról. Minden évben hátrányos helyzetű gyermekeket táboroztatnak a Retezáton Románia legszegényebb vidékéről. A táborokban 150 gyermek vesz részt, többségük életében először hall Jézus Krisztusról. Jonica testvér beszámolt arról, hogy hatalmas csodákat élnek meg a táborokban.
A lelki programok mellett két nap kirándulást is szerveztünk. A bátrabbak megmászták a Retezát hegyeit. Fent voltak közel 2500 méter magasságban. Akik nem vállalták a hosszú túrát, azok elmehettek Dévára és Vajdahunyadra várat és várost nézni. Jó volt látni a történelmünk szempontjából fontos helyszíneket élőben.

Meglátogattuk az őraljaboldogfalvai református templomot, mely XIII. századból származó freskókat tartalmaz.
Egyik napon kipróbálhattuk a táborban a falmászást, és lecsúszhattunk a kötélpályán is. Nagy élmény volt ez fiatalnak és idősebbeknek egyaránt. Isten áldását tapasztaltuk a záróalkalmon, amikor lelkipásztorunk arra hívta fel a gyülekezet figyelmét, hogy tegyünk egy lépést Isten felé. Voltak ketten, akik megtették az első lépést, és átadták életüket Jézus Krisztusnak. Isten áldja az új életüket! Mások odaszánták magukat a bemerítésre, a szolgálatra, a megszentelődésre. A látható döntéseken túl is tapasztaltuk, hogy az Úr sok mindent végzett a szívekben, kapcsolatokban. Bízunk a reményteljes folytatásban!