Kezdőlap Blog Oldal 428

Dobos Péter: Illatos forgácsok Isten műhelyéből

Idézet az előszóból:

„Mindig szerettem asztalosműhelybe bemenni és beszívni a frissen gyalult fenyőfa illatát. Gyermekként gyakran csodálattal néztem édesapám műhelyében, amint a gyaluból kirepülő göndör forgácsok nagy halomban ellepték az egész gyalupadot. Jó volt végigsimítani a megmunkált darabot, élvezni, hogy szép, és nem megy szálka a kezünkbe, ha megérintjük.

Aztán én is munkadarabbá váltam.

Isten műhelyébe kerültem mint megmunkálásra szoruló, szálkás, göcsörtös, önmagában értéktelen fadarab. A Mester azonban egyetlen megmunkálatlan fadarabot sem lát értéktelennek: előre látja, mit tud belőle alkotni. Repülnek a forgácsok, simul a fa, és végül valamikor azt mondja majd a Mester: kész.

Addig azonban sok-sok forgács gyűlik össze, ami megmutatja, mennyit dolgozott rajtam a Mester.

Ez a könyv nem tekinthető klasszikus életrajznak, bár találhatók benne életrajzi elemek.

Isten indított arra, hogy az átélt, legemlékezetesebb eseményeken keresztül bemutassam, hogyan munkálkodott ő Jézus Krisztus által az életemben, életünkben, illetve rajtam és rajtunk keresztül hogyan jött közel mások életéhez Isten szeretete, »mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk« (ApCsel 4,20). Sem én, sem Ágika, a feleségem nem vagyunk rendkívüli emberek. Amit átéltünk, bárki átélheti, aki elfogadja bűneire Isten megbocsátó szeretetét, és kész feltétel nélkül követni Jézus Krisztust.

Azért imádkozom, hogy az e könyvben foglaltak indítsák hálára azok szívét, akik szeretik Istent, illetve induljanak el Isten felé azok, akik még nem ismerik őt és szeretetét, ami Jézus Krisztusban jött el közénk.”

Részletek az ajánlásokból:

„»Emlékezem az Úr tetteire, visszagondolok hajdani csodáira… Szent a te utad, Istenem! Van-e olyan nagy Isten, mint a mi Istenünk?« Ezek a 77. zsoltár 12. és 14. versében megírt igék jutottak eszembe, amikor olvastam Dobos Péter Illatos forgácsok Isten műhelyéből című művét, amely magával ragadó stílusú, sodró erejű olvasmány, és az olvasóját egyetlen pillanatra sem engedi el magától… Jó szívvel ajánlom ezt a könyvet minden olvasónak, mert a benne foglaltak hitet ébresztenek, hitet erősítenek és az Örökkévalóra mutatnak, amit a westminsteri hitvallás első mondata így fejez ki: »Az ember legfőbb és legmagasabb rendű célja Isten dicsőítése.« – Bereczki Lajos

„Az Illatos forgácsokat olvasva a templomok ólomüvege jutott eszembe. Ha nem kerül mögé fény, csak a fekete üveg látható, de amint átsüt rajta a nap, minden apró színes üvegdarab értelmet nyer. A könyvben levő élettöredékek egy-egy színes üvegmozaik, amin átragyog Isten szeretete és kegyelme.

Kívánom, hogy a történetek olvasásakor sokan érezzék meg Isten szeretetének melegét.”

A könyv szerzői kiadás.
Megvásárlásáról a következő ímélcímen lehet érdeklődni: dobpet@gmail.com

Baptista művészeti díjazottak 2020-ban

A tavalyi évben odaítélt baptista művészeti díjak átadására a vírusjárvány miatt eddig nem kerülhetett sor. A Comenius Ház díjait a Magyarországi Baptista Egyház a következő baptista művészeknek ítélte kimagasló művészeti és művészetpedagógiai munkásságukért, a baptista közösségért végzett szolgálatukért.

A 2020 Baptista Művésze díj kitüntetettje dr. Meláth Andrea, Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész, operaénekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének tanszékvezető docense, az Újpesti Baptista Gyülekezet tagja.


A 2020 Baptista Művésztanára díj kitüntetettje Baloghné Kovács Magdolna, okleveles ének-zene-, szolfézs-, zeneelmélet és zeneirodalom-tanár, karnagy a Szegedi Baptista Gyülekezet tagja.


A 2020 Fiatal Baptista Művésze díj kitüntetettje Mikes Anna okleveles látvány-, díszlet- és jelmeztervező, a Wesselényi Utcai Baptista Gyülekezet tagja.


A 2020 Fiatal Baptista Művésztanára díj kitüntetettje Bögös Gabriella Hanna, okleveles gordonkatanár, a Kisújszállási Baptista Gyülekezet tagja.


A díjátadó ünnepség megtartására a járványhelyzet elmúltával kerül sor.

Szeretettel gratulálunk!
A Comenius Ház

Benczúr utcai beszélgetések a városiasodásról

Durkó Istvánnal, a Magyarországi Baptista Egyház missziói igazgatójával és dr. Urbán Gedeonnal, a Baptista Teológiai Akadémia tanulmányi igazgatójával beszélgettünk arról, hogy a városi létnek milyen pozitív lehetőségei és hatásai vannak. Miket változtatott meg a mindennapokban? Mennyiben közelít a vidéki lét a városi léthez, és hol maradt fenn lényeges különbség?

Lelkipásztor-beiktatás Budakeszin

Február 28-án, vasárnap 15 órai kezdettel volt Kiss Tamás lelkipásztor beiktatása a Budakeszi Baptista Gyülekezetbe. Az ünnepi istentisztelet a Pesterzsébeti Baptista Gyülekezet imaházában került megrendezésre. Isten áldását kívánjuk szolgálatukra!

A Biblia ügyében

Nekünk, baptista hívőknek mindig fontos volt a Biblia ügye, hisz mindennapi kenyerünk, lelki táplálékunk az Ige. A 19. század elején, amikor Londonban 300 protestáns laikus tanácskozott a Biblia terjesztéséről, Joseph Hughes baptista lelkész lelkesedéssel kiáltott fel:

„Egy társulat alakítására van szükség a Szentírás terjesztése céljából. S ha már megalakítjuk Wales vidéke számára, miért nem az egész világ számára?”

Ez a gondolat követőkre talált, és ebből a gondolatból született meg 1804. március 7-én a Brit és Külföldi Bibliatársulat.

A 19. században és a 20. század elején gyakori látvány volt világszerte a vándorló és a helyi lakosoknak olcsón Bibliát kínáló utazó árus. Ezeket a bibliaárusokat francia szóval kolportőröknek nevezték. A kolportőrök odaszánt életű emberek voltak. Tevékenységüket nem csupán a haszonért végezték, hanem a bibliatársulatuk misszióját megvalósítva igyekeztek mindenkihez eljuttatni a Bibliát. A bibliatársulatok olyan szervezetek ma is, amelyek célja a Biblia terjesztése szerte az egész világon.

Magyarországon is

A magyarországi baptista misszió 19. századi kezdetén is kolportőrök árusították a Bibliát. E munka nyomán terjedt hazánkban a baptista misszió. Ismert bibliaárus volt Meyer Henrik is, aki kolportőrként érkezett 1873. március 6-án Budapestre. Ismert baptista bibliaárus volt id. Rottmayer János, Novák Antal, Gromen János, Barabás Gáspár, Gromen Mihály, Solti Dávid és sokan mások is. A Brit és Külföldi Bibliatársulat Budapesten is létesített bib­lia­le­ra­ka­tot, amelynek hosszú éveken át baptista vezetője volt. 1925–1938 között Szabadi F. Gusztáv (1871–1966) volt a budapesti lerakat cégvezetője. Munkáját később fia, Szabadi Gusztáv (1905–1981) lelkipásztor vette át, aki a Brit és Külföldi Bibliatársulat betiltásáig (1949) első tisztségviselője volt a lerakatnak. Munkájukat a magyar protestáns egyházak legnagyobb megelégedésére végezték. Ezt a munkásságot folytatta 1949-ben a hat alapító tagegyházzal (köztük a Magyarországi Baptista Egyházzal) létrejött Magyar Bibliatanács, amely 1992-ben, a rendszerváltás idején szerveződött újjá új néven mint Magyar Bibliatársulat Alapítvány. Nevéhez fűződik a számos korábbi bibliakiadást követő, 2014-ben megjelent revideált új fordítás (RÚF) és 2018-ban a Biblia magyarázó jegyzetekkel címet viselő új magyarázatos Biblia.

Szövegválogatás férfiaknak

A teljes Bibliák kiadása mellett érdemes megemlíteni a különböző témákban megjelent szövegválogatásokat is, amelyek közt most egy férfiaknak szánt kiadványt ajánlanék is a kedves olvasóknak. Az erős férfi éppen annyira rászorul a tanításra, bátorításra, vigasztalásra, mint bárki más. A Biblia sok segítséget ad abban, hogyan legyünk Isten szerinti férfiak, akik felvállalják a küldetésüket, Istentől kapott megbízatásukat. A Legyetek férfiak! címet viselő kiadvány az alábbi témákban válogatta a Biblia szövegét, most kimondottan a férfiaknak. Jézus példája: emberség és férfiasság; A munka világában; Férj- és apaszerepben; A tanítványság; Férfiak az egyházban; Belső küzdelmeink; A megpróbált hit. Ez a rövid bibliai szövegválogatás segít eligazodnunk a munkánk kihívásaiban, megtalálnunk az egyensúlyt a család és a munka között, igazi tanítványokká válnunk, úrrá lennünk belső konfliktusainkon, és rátalálnunk az érett, kipróbált hitre.

Munkánk a jelenben

Az elmúlt 2020-as esztendőt lezáró úgynevezett alapítói gyűlést a pandémia miatt online (Zoom) módon tartottuk meg. A bibliatársulat elnöke, Gáncs Péter nyugalmazott evangélikus püspök jelentésében az alábbiakban összegezte gondolatait:

„Hála Istennek a Magyar Bibliatársulat hangja nem némult el, és munkája sem bénult meg ezekben a próbás időkben sem.”

A jövőre vonatkozóan pedig egy dinamikus kereszténység eszméjét valló teológus mondataiból idézett:

„Nem egyszerűen javulás, hanem radikális átállás szükséges a statikus keresztényekké válásról a dinamikus keresztényekké válásra.”

Dr. Pecsuk Ottó főtitkári jelentésében kitért a baptista egyház jelnyelvi bibliafordítás ügyében vállalt szerepére, és külön is kifejezte köszönetét a baptista testvérek munkájáért.

Baptista kezdeményezésre került napirendre a 360 éve megjelent Váradi Biblia jubileumának megünneplése is (konferencia, megemlékezés, beszélgetés a Biblia szerepéről).

2021 májusában esedékes a kuratórium tagjainak újraválasztása. A jövőben is olyan kurátorokra van szükség, akik szívükön viselik a bibliaügyet. Imádkozzunk a Magyar Bibliatársulat munkájáért!

Marosi Nagy Lajos kurátor

Közel 9 millió forint adomány érkezett az árván maradt hatéves kislány javára 

Egyetlen napon belül veszítette el mindkét szülőjét COVID-fertőzés miatt az a vidéki gyermek, akit a baptista közösség felkarolt.

Mező Misi, a Magna Cum Laude frontembere így nyilatkozott, miután értesült a sikeres gyűjtés során összegyűlt összegről: „Mióta családapa lettem, még érzékenyebb vagyok arra, ha gyerekek kerülnek nehéz helyzetbe. Egyedi és megindító tragédia, ami Borostyánnal történt, s ez cselekvésre sarkallt. Örömteli, hogy barátaimmal és zenésztársaimmal felhívhattuk a figyelmet erre a történetre, és számomra is megerősítő megtapasztalni, hogy ebben a mostani nehéz helyzetben is ilyen önzetlenül tudtak segíteni a magyar emberek.” 

A Baptista Szeretetszolgálat köszöni a nagylelkű támogatók önzetlen segítségét, Mező Misinek, továbbá Vujity Tvrtkonak, Dobrády Ákosnak, a Road és Hooligans zenekaroknak, hogy ismertségükkel segítették a felhívás meghirdetését.  

Az előzmények: február közepén koronavírusban, Győr-Sopron megyében elhunyt egy 46 éves édesapa és csupán órákkal később 34 éves felesége, így árván maradt 6 éves kislányuk. A kislány anyai nagyszüleinél került elhelyezésre, akik hálásak minden eddigi segítségért. A Baptista Szeretetszolgálatot a család és a barátok keresték meg azzal a kéréssel, hogy nyújtson szervezeti hátteret az adományok fogadásához. A céladományok fogadását a segélyszervezet nem zárta le, így továbbra is lehet utalni a Baptista Szeretetszolgálat honlapján megtalálható számlaszámokra, a megfelelő közlemény feltüntetésével. 

2021. március 17-ig összesen 8.826.564 Ft érkezett be a Baptista Szeretetszolgálat számlaszámaira, amit az árván maradt kislány családja teljes egészében megkap. 

8000 Bibliát biztosít az EEM a baptista missziónak

Az MBE már négy éve együttműködik az amerikai székhelyű Eastern European Mission szervezettel annak érdekében, hogy a baptista misszióban minden korosztály számára ingyenesen elérhetővé tegyük a Szentírást.

A program keretében idén immáron negyedik alkalommal tudunk Bibliát adni a baptista iskolák diákjainak felmenő rendszerben, de a cigánymissziónak, börtönmissziónak és gyermekmissziónak, valamint gyülekezeteknek is.

Erőnk forrása – beszélgetés Tóth Sándorral

Debrecen Televízió
Stúdióbeszélgetés vendége: Tóth Sándor (lelkipásztor)
© 2021 Minden jog fenntartva. MCD

Rabok tovább – nem leszünk

Számos negatív címkét biggyesztettek már ránk, magyarokra. Például olyant, hogy szeretünk a pohár fenekére nézni, vagy hogy hamar kinyílik a bicska a zsebünkben… és sajnos, ezek a sztereotip megjegyzések sokszor igazak. De a legnagyobb rosszindulattal sem mondhatják népünkre azt, hogy jámbor birkákként viseljük el a megtaposást. Petőfi írja egyik versében:

Másik kezemben imakönyvem: a
Szabadságháborúk története!

És bár jó néhány sötét folt akad hazánk történetében, mégis ebben a viharos forgatagban végigfut egy vörös fonál: a szabadság utáni elnyomhatatlan vágy, és azoknak a millióknak az emléke, akik életüket is készek voltak feláldozni érte. Dugovics Titusz levetette magát Nándorfehérvár faláról, magával rántva a törököt – mert nem tudta elviselni az oszmán rabság rémképét. Rákóczi és Kossuth a száműzetés keserűségét választották, míg Petőfi Sándor a harc mezején adta oda életét népe szabadságáért. A Zsidókhoz írt levél kifejezésével élve „kifogynék az időből”, ha fel kellene sorolnunk kicsi népünk szabadsághőseit. Még a kommunizmus rémálmának idején is számoltak megszálló „barátaink” azzal, hogy a magyarokkal óvatosan kell ám bánni, mert hamar megvillan a kard, vagy előkerül a Molotov-koktél ötvenhat utcáin.

Mindannyian tudjuk a történetet: Petőfi elmondja a Nemzetinél a Nemzeti dalt vagy „Talpra magyar”-t… Majd utána kinyomtatják a 12 pontot, kiszabadítják Táncsics Mihályt, és elindul a forradalom meg a szabadságharc. De nézzük csak meg picit a szereplőket: talán csúnya egyszerűsítésnek tűnik, de mi is kell egy szabadságharchoz? Néhány megfelelő ember – a megfelelő helyen és időben. Megdöbbentő ezeknek a hősöknek az emberi nagysága. Petőfi lángra gyújtotta a szíveket – aztán átkerült a fáklya mások kezébe. Kossuth és Bat­thyány a kormányban, Bem apó és Görgey tábornok a hadvezéri dombon… Amikor pedig nem volt mivel lőni, akkor Gábor Áron székely öntő kijelentette, hogy „lészen álgyú”, és lett rézágyú, amit már csak fel kellett virágozni, és harcolni kellett vele. És nem morgott Petőfi főhadnagy, hogy „bezzeg mások a kormányban ülnek, én meg vágtathatok a csatába…” És meg is halt azért a szabadságért, amiért élt. Mindenki a maga helyén – így működik egy igaz harc.

Ugyanezt láttuk ám Rákóczi har­cában is, ahol Esze Tamás parasztvezér is a helyén állt, meg a katolikus Bottyán generális is – mert ha harcolni kell a szabadságért, akkor nem számít a rang meg a vallás – csak az eszme, amiért életet érdemes áldozni.

Mintha… mintha Pál apostoltól tanultak volna „negyvennyolc” hősei is. Aki azt mondta, hogy nem számít sem a plántáló Pál, sem az öntöző Apollós, csak egyvalaki dicsőíttessék meg: a növekedést adó Isten. Telis-tele van a Szentírás – meg az emberi történelem – olyan hősökkel, akiknek az „ügy” volt a fontos, és nem az, hogy az ő személyük hol lesz az elismertek pantheonjában. István vértanút név szerint említi Bibliánk, de egyedül Isten tudja azoknak a névtelen hithősöknek és mártíroknak a számát, akikre „nem volt méltó a világ”.

Értsük meg jól: ma is rabságban szenved a világ. És kellenek a szabadságért harcolók, akik el tudják mondani a jó hírt: Eljött egyszer Valaki, aki meghalt azért, hogy mindenki szabadon élhessen – aki kész hinni őbenne. Mert Jézus Krisztus azokért jött, akik a haláltól való félelem miatt teljes életükben rabok voltak.

Álljatok a helyetekre ti, a hu­szon­egyedik század „márciusi ifjai” – meg öregjei –, és nem törődve semmivel, vívjuk meg együtt Isten országának nagy szabadságharcát!

Benczúr utcai beszélgetések az iskoláról

Papp Jánossal, a Magyarországi Baptista Egyház elnökével és Tatai Erikával, a Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola igazgatójával beszélgettünk arról, mi történt és történik iskoláinkban a járvány alatt. Milyen pedagógiai, emberi, lelki háttérre van ma szüksége a tanárnak? Hogyan bírják ezt a rendkívüli terhelést? Hogy tud ebben segíteni az igazgató, az iskolalelkész? Milyen új hozzáállást vár a szülőktől és pedagógusoktól a járvány? Mi a ma iskolájának jellemzője, milyen jövő lenne kívánatos, és hogyan lehet oda eljutni?