Élj a szabadsággal, élj jól. Élő közvetítés dátuma: 2023. júl. 9. Dr. Csonka Arnold igehirdetése az 1Kor 10:23-24 és 2Kor 3:17-18 igeversek alapján. Békevár Baptista Gyülekezet
„Minden szabad, de nem minden használ. Minden szabad, de nem minden épít. Ne keresse senki a maga javát, hanem a másét.” (1Kor 10:23-24) „Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság. Mi pedig, miközben fedetlen arccal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre.„ (2Kor 3:17-18)
Élő közvetítés dátuma: 2023. júl. 2. Takács Zoltán lelkipásztor igehirdetése az 1 Mózes 20:10-18 igeversek alapján. Baptista Gyülekezet Békéscsaba
„Majd ezt kérdezte Abímelek Ábrahámtól: Mire gondoltál, hogy ezt tetted? Ábrahám ezt felelte: Azt gondoltam, hogy nincs istenfélelem ezen a helyen, és megölnek a feleségemért. De ő valóban a húgom is, az apám leánya, csak nem az anyám leánya; így lett a feleségem. Amikor vándorútra indított engem Isten apám házából, ezt kértem tőle: Azzal mutasd meg szeretetedet irántam, hogy bárhová megyünk, mindenütt azt mondod rólam, hogy a bátyád vagyok! Akkor Abímelek juhokat és marhákat, szolgákat és szolgálóleányokat hozatott, és Ábrahámnak adta, Sárát, a feleségét pedig visszaküldte hozzá, és ezt mondta Abímelek: Itt van előtted az országom, lakj ott, ahol jónak látod! Sárához pedig így szólt: Íme, ezer ezüstöt adtam a bátyádnak, ez felment téged mindazok előtt, akik veled vannak, mert így minden tekintetben igazolva vagy. Ábrahám pedig imádkozott Istenhez, és meggyógyította Isten Abímeleket, feleségét és szolgálóleányait, úgyhogy ismét szülhettek. Mert az ÚR meddővé tett minden nőt Abímelek házában Sárának, Ábrahám feleségének az esete miatt.” (1Móz 20:10-18)
Idén május 21-én gyülekezetünkben öten álltak startvonalhoz, mert találkoztak Jézus Krisztussal egyszer, kétszer, sokszor… Amíg a hit meg nem nyitotta a szívüket és az életüket Isten országa számára. Egy olyan ország polgárai álltak előttünk hófehérben, amelyet szem nem lát, amelynek Királya a történelem szerint uralkodás helyett a halálba menetelt választotta, és akinek a feltámadása hit nélkül legfeljebb jelkép a mai embernek. Márton, Krisztián, Bence, Katalin és Andrea megvallása mélyen megérintett bennünket, hiszen ott álltak előttünk elköteleződésre készen, életüket odaszánva egy örökkévalóságra.
Hitünk és reményünk, hogy életük a találkozások helye lesz sokak számára Krisztussal!
Mi lehetne fontosabb, mint a talentumok támogatása és hozzásegítése ahhoz, hogy kiteljesedjenek munkájukban és alkotásaikban? Mi lenne fontosabb, mint életre szóló élményekkel, a kíváncsiság fenntartásával felvértezni tanulóinkat, tanárainkat?
Ehhez nyújtott hatékony támogatást az NTP-INNOV-22, Dimenzió Váltás – A zene összeköt című, a Miskolci Nyitott Ajtó Baptista Általános Iskola által megvalósított nagyszabású tehetséggondozó program. Az egyházi fenntartású intézmény minden dolgozója és 44 tehetségígérete vett részt az egész tanéven átívelő projektben. A képzőművészet, természetismeret, zene és tantestületi tehetséggondozó képzéssorozat tette komplexszé a programot, aminek elemei a tanév folyamán tudományterületektől és életkortól függetlenül kapcsolódtak össze és alkottak egy távlatokban gondolkozó egész folyamatot.
Mindezeket tehettük különleges körülmények között, különleges helyszíneken, értékes eszközökkel gyarapodva, kiváló szakemberek bevonásával. Köszönjük a Zene Házának, a Miskolci Egyetem tanárainak, a Fügedi Márta Alkotóház mesterembereinek, pszichológusunknak, művésztanárainknak, Lukács Róbert festőművésznek, a Symphonia AMI tanárainak, az Edelényi Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola vezetőségének, a Mathias Corvinus Collegium FIT program miskolci vezetőségének, a Kreatív hobbyboltnak szakértő támogatásukat.
A tehetséggondozó munka komplexitása és a programok működtetése kéz a kézben tette lehetővé egy jól működő, harmonikus gyakorlatközösség és hátrányos helyzetű diákjaink fejlődését, előrelépését.
A gyerekek munkájukban a zenéhez kapcsolódva alkottak, kísérleteztek és fedeztek fel új dolgokat. Művészeti területen dolgozó kis csoportunk irodalmi, zenei alkotásoktól ihletve dolgozott, sokféle technikával fejezték ki érzéseiket, agyag- és tűzzománc munkáikat már saját kemencékben égethették ki. Verseltek és festettek, szőttek és fontak, miközben új módszereket és technikákat sajátíthattak el.
Természettudományi területen nagyobb diákjaink próbálgatták szárnyaikat, nagy örömmel fedezték fel a világűr rejtelmeit, kirándultak a természetben, és digitális kompetenciáik is nagy mértékben fejlődtek. Kísérleteikben megjelent a mindennapi világ sokszínűsége, vizsgálataikban rácsodálkozhattak a mikrovilágra is. A nevelőtestület egymástól tanulva, jó gyakorlatokat kipróbálva vált olyan közösséggé, amely a későbbiekben is hatékonyan lesz képes fejleszteni iskolánk tanulóit. A nevelőtestület eközben monitorozta a futó tehetséggondozó munkát, kivette részét a tervezésben, közös gondolkodásban, elsődleges célként tűzve ki maga elé a gyermekek tehetségének hatékony fejlesztését és a családok segítését. A tanéven átívelő programsorozat hozzáadott magasan képzett tantestületünk fejlődéséhez, kiemelten a tehetséggondozás területén.
A tanév végére olyan élményekkel gazdagodtunk, olyan közösségépítő hatással szolgált az eltelt tizenkét hónap, amelyek a további tanévekben is pozitív hatással lesznek mind a gyermekekre, mind tanáraikra. Hálásak vagyunk a Nemzeti Tehetségprogram és a Miniszterelnökség támogatásáért, hogy lehetővé tették iskolánk számára ezt a felejthetetlen évet.
A pályázat keretében egy online kiállítást is létrehoztunk, melynek linkje:
„Amit tehát láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek is, hogy nektek is közösségetek legyen velünk: a mi közösségünk pedig közösség az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal. Ezt azért írjuk meg nektek, hogy örömünk teljes legyen.” (1Jn 1,3–4)
Június 11-e verőfényes napsütötte délutánján talpig fehér ruhába öltözött fiatal nők és férfiak gyülekeztek imaházunk kertjében. Bemerítésre készült a váci baptista gyülekezet.
Szeretném elmesélni, amit aznap láttam és hallottam, hogy a ti és a mi örömünk is teljes legyen. Nem mindennapos alkalomra felöltözött szívvel mentünk e szép napon istentiszteletre, hiszen szám szerint hét testvérünk is megbánhatatlanul eldöntötte: átadja életét Krisztusnak. Különleges bemerítő alkalom volt ez azáltal, hogy a bemerítkezők között egy házaspár, egy testvérpár, valamint két nőtestvérünk gyermeküket szívük alatt hordozva állt az Úr és a gyülekezet elé. Nekem adatott a lehetőség, hogy Isten szolgálatában fotózhassam az eseményt, amit csak amiatt említek meg, hogy miként tapasztalhattam meg a következőt: ahogy az alkalom előtt a bemerítkezők felsorakoztak a szokásos csoportképre, a kamerán keresztül egytől egyig ugyanazt láttam a szemükben: a győztesek magabiztosságával néztek felém. Nem büszke, hanem alázatos, de mindenképp erőt sugárzó tekintetek voltak ezek. Olyan tekintetek, amelyek azoknak vannak, akik nem félnek, akik tudják, hogy olyasvalaki kezébe teszik az életüket, akire szilárdan támaszkodhatnak, és akiben örökké megbízhatnak. Megtelt az imaház. Hittestvérek, vendégek, rokonok, barátok foglalták el a padokat, jó volt látni, hogy szinte egy szabad hely sem maradt. „A szívemet átadom én” című énekkel kezdődött meg az alkalom, mely ének alatt Gáspár Botond szokolyai lelkipásztor vezetésével bevonultak a bemerítkezők.
A pásztori ima után következtek a bizonyságtételek: Dobák-Szabó Judit, Győri-Moravcsik Eszter, Somogyi Emese, Bahor Tamara, Győri Márton, Bahor Ármin, Révész Áron.
Az igehirdetést pásztorunk, Meláth Attila egy személyes bizonyságtétellel kezdte. Isten örökkévaló és mindenütt jelenvaló szeretetéről beszélt, ami két család kétgenerációnyi és 250 kilométernyi távolságban a bemerítőmedence partján összekapcsolódó életfonalán keresztül mutatkozott meg. A pásztor testvért örömmel töltötte el, hogy lelkipásztora lehet a most bemerítkező Áronnak, akinek a jelen lévő nagypapáját Meláth József, Meláth Attila testvér nagypapája merítette be 50 évvel ezelőtt egy baranyai kis településen. Ez a figyelemre méltó egybeesés bizonyítja, hogy Isten szeretete örök, hogy Jézus Krisztus és az ő evangéliuma, a bűnbánat és a bűnök bocsánata, a Szentlélek Úristen jelenléte bármilyen kicsi vagy nagy gyülekezetben állandó és nem változik. Ezután lendületes, magával ragadó, Krisztus-ismeretben gazdagító prédikáció következett.
A fő témák között elhangoztak a hitvalló bemerítés hagyományait, bibliai alapjait igazoló elbeszélések, hogy a hitvallók Isten örömhírét megismervén hitre jutottak és saját döntésük alapján kívánják elkötelezni magukat az Úr Jézus Krisztus követésére. A hallgatóság megtudhatta, mit szimbolizál a bemerítés, tudniillik hogy az ember, aki eddig bűneiben élt, eltemettetik, halálba adja régi életét, és átadja élete irányítását Krisztusnak, hogy ettől fogva a Krisztus szolgaságában új és szabad életet élhessen.
Majd az Apostolok cselekedeteiből ismert filippi börtönőr megtéréstörténetén keresztül került bemutatásra, milyen sokféle élethelyzetből, bűnből lehetséges a gyógyulás, a megtérés, különösképpen megszólítva azokat a teremben, akik még nem fogadták be Jézus kegyelmét a szívükbe. Hogy ne embereket kövessenek, ne valamilyen vallást kövessenek elsősorban, hanem ahogy Jézus mondja: őt kövessék, őt kövessük! Habár a börtönőr, majd egész háza népe megtéréséhez csodás események vezettek, úgy nekünk, ma élőknek, nem kell csodákat, mennyei jeleket várnunk.
Ahogy a börtönőr esetében – a történet tanúsága és tanulsága kétezer év alatt semmit nem változván – a kérdésre, hogy mit kell tennünk azért, hogy megmeneküljünk, üdvözüljünk, úgy a válasz ma is – ha tetszik – ennyire egyszerű: hinnünk kell Jézus Krisztusban, aki az út, az igazság és az élet az Atyához és az örök boldogsághoz.
Az igei szolgálatot közös éneklés, majd a kézrátételes imádságok követték. A lelkipásztor és presbiter testvérek egyenként imádkoztak hálát adva a bemerítkezők életéért, kérve, hogy a Szentlélek Úristen vegyen lakozást az ő életükben, hogy ő adjon nekik kegyelmi ajándékot tetszése szerint, hogy felismerjék ezt az ajándékot, és azt kamatoztatva legyenek hasznára a gyülekezet közösségének, és ezzel építsék Krisztus testét. Így kérve áldást és az Úr Isten vezetését az ő hívő életükre.
Az istentisztelet zárómomentumaként gyülekezetünk vezetője, Tóth Zoltán köszöntötte a bemerítkezőket. Pál apostol szavait idézve – „Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai” – kívánta, hogy ez legyen érvényes és igaz hátralévő életük minden napjára. És legyenek olyanok, hogy mivel valóban ismerik Istent, ezért élik Krisztust és termik a Lélek gyümölcsét.
A bemerítő istentisztelet után az örömünnepet a gyülekezet, a vendégek és barátok az imaházunk kertjében egy kellemes, nagy családias szeretetvendégség keretében zárták le. Majd az élményekkel, a gondolatokkal a szívünkben, reményeim szerint hitben még jobban megerősödve tértünk haza otthonainkba. Lélekemelő volt aznap is megtapasztalni Isten végtelen szeretetét, látni, hogyan gondoskodik a választottairól, hogy kegyelmétől fogva, Szentlelke munkája által ő hoz új megtérőket a gyülekezetünknek. Hálás szívvel gondolok vissza arra, hogy személyesen ott lehettem, hogy megélhettem, hogy a feleségem is meghozta élete legfontosabb döntését, és hogy e napon őalatta is megmozdulhatott a víz. Boldog vagyok, hogy beszámolómban megoszthattam veletek, amit láttam és hallottam, hogy megoszthattam örömünket. Boldog vagyok, hogy ezáltal hirdethetem Isten kegyelmének evangéliumát, hogy ahogy nekünk van, nektek is legyen közösségetek az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal.
2023. július 1-jén az immár hagyománnyá vált zászlós bevonulással kezdetét vette a Baptista Teológiai Akadémia 117. évzáró és diplomaosztó ünnepsége.
László Gábor főtitkár – aki az alkalom levezető elnöke is volt – nyitóimádságát követően Bereczki Lajos rektorhelyettes köszöntötte a résztvevőket, majd beszélt arról, hogy a dr. Páth Géza baptista lelkipásztorról elnevezett díj először kerül átadásra a mai ünnepi alkalmon. Dr. Páth Géza életútjának bemutatása után elmondta, hogy a 2022-ben alapított díjat a kiemelkedő tanulmányi eredményeket elérő, a hallgatói közösségben aktívan szolgáló, a gyakorlóhelyen példásan helytálló, hiteles keresztény életet élő hallgató kaphatja meg évente egy alkalommal.
Papp János egyházelnök a Timóteushoz írt második levél 4. része alapján mondott komoly igei üzenetet a közel 400 fős hallgatóság előtt. „Hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással. Mert lesz idő, amikor az egészséges tanítást nem viselik el, hanem saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük” – a Biblia szavait a mai kontextusba helyezve úgy tűnik, mintha hátramenetbe kapcsolt volna az egyház és a teológia az elmúlt évszázadokban. Megjelent a felvilágosodás, a humanizmus, a szocializmus, a liberalizmus, a szexuális forradalom, a genderizmus és sok-sok minden más… az egyház és a teológia pedig meghátrált és teret adott ezeknek az eszméknek a bibliai igazságok rovására. Sokszor olyan társadalmi, erkölcsi és gondolkodásbeli magyarázatokkal állnak elő emberek, amelyeknek nincs bibliai, teológiai alapjuk, hanem az emberi vágy és kényelem motivációjából születtek. Napjainkban a másik, ami nagy hatással van az emberekre, az a társadalmi nyomás. Igazodjunk ahhoz, amit elvárnak tőlünk, így a mindennapok részévé válnak bibliai alapot nélkülöző gondolatok, áramlatok, amelyek akár az egyház életébe is begyűrűznek. Sokan – teológiai, egyházi, lelki vezetők is – bezárkóznak a maguk biztonságos világába, és nem merik hallatni a hangjukat. De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hanem a hitéi! Mi az Urat akarjuk követni, továbbadni a Szentírásból azt, amit az elődeink ránk bíztak! Nem adhatjuk lejjebb azért, mert a körülmények nem ideálisak. Pál arra biztat bennünket is, hogy bátran, erőteljesen, hitelesen, kezdeményező módon hirdessük az evangéliumot, amely az Isten ereje és az Isten válasza az élet minden kérdésére. Hiszünk abban, hogy Jézus Krisztus által van az üdvösség, és Jézus Krisztus által tudjuk megélni a mindennapi életet úgy, hogy az teljessé lehessen. Ma olyan teológusokra van szükség, akik tudományos megalapozottsággal, hitelesen élik meg a hitüket a mindennapokban.
Dr. Mészáros Kálmán a rektori beszédben megköszönte a bátor beszédet Papp Jánosnak, és kiemelte, hogy a BTA és a baptista egyház nem hátrál meg. A rektor beszámolt a misszió szíveként is számontartott lelkipásztor- és missziómunkás-képző teológiai intézményünk elmúlt évének mozgalmas eseményeiről, a jelenben tapasztalt fejlődéséről és a reményteljes jövőjével kapcsolatos terveiről. Az igei üzenetben a Máté evangéliuma 4,18–25 alapján beszélt az 500 évvel ezelőtt hazánkba érkezett bátor anabaptista igehirdetőkről, akik közül többen mártírokká is váltak a Krisztusról szóló bizonyságtételük következtében. Felidézte a 175 és 150 évvel ezelőtt újrainduló baptista misszió tanúságtevőinek kitartó, hűséges szolgálatát is. Az 1905-ös állami elismerést követően, 1906-ban Udvarnoki András, a Hamburgi Baptista Teológiáról hazaérkezett teológus szorgalmazására elindulhatott a lelkész- és misszionáriusképzés a Baptista Teológiai Akadémia „prédikátor-, próféta- és misszióiskolában”. A BTA nevében hordozza küldetését: baptista – az önkéntes döntésre, nyilvánosan felvállalt elköteleződésre utal, amely a bemerítésben ábrázolódik ki; teológia – az a tudományág, amely Isten világát szeretné megismerni és megérteni hit által; akadémia – értelmes, kiváló szellemi képességgel rendelkező egyének, akik ismereteiket továbbadják. Így lehet a legjobb módon betölteni küldetésünket, és engedelmeskedni Krisztus nagy misszióparancsának: „tegyetek tanítvánnyá minden népet” (Mt 28,19).
A 2022/2023. tanév kezdetén 106 elsőéves hallgató kezdhette meg tanulmányait az akadémián. Gyülekezeti lelkipásztori képzésben 25 fő tanul, közülük 19 fő szeretne baptista lelkipásztorként szolgálni gyülekezeteinkben. Mindent összegezve ebben az esztendőben 464 fő folytatta hittudományi tanulmányait a Baptista Teológiai Akadémián.
Prof. emeritus dr. Veres Sándor Péter imádságát követően került sor a diplomák ünnepélyes átadására a 96 végzett hallgató számára, akiknek további életére Papp János kért áldást imádságában.
Balogh Roland Junior Prima díjas hallgató hálát adott, amiért itt tanulhatott, majd testvérével, Balogh Zoltánnal és Rontó Kittyvel közösen dicsőítő énekekkel is kifejezték hálájukat.
Kovács Benjámin lelkipásztori szolgálatra készülő hallgató vehette át az első Páth Géza-díjat és az ezzel járó jutalmat.
Paróczi Zsolt rektorhelyettes hálás visszatekintéssel köszöntötte a jubiláns hallgatókat László Gábor, Zentai László (60), Szlepák Lajos (50), Dóczé Bálint, Papp Dániel, Tömöri Gábor (25) testvérek személyében, akik 60, 50 és 25 éve vették át a diplomájukat, példák és hűségesek voltak ez idáig. Papp Dániel testvér visszaemlékezésének mondanivalóját a „4k” – kezdet, közösség, költözés, követés – köré építette, Szlepák Lajos testvér pedig imában adott hálát Istennek az elmúlt időszakért, a szolgálat lehetőségéért.
Balla Péter gazdasági főigazgató, aki egyben a Nap utcai gyülekezet lelkipásztora, Molnár József testvértől búcsúzott. Molnár testvér leteszi a gondnokságot, és a jegyzettárban dolgozik tovább. Ezt követően Balla Péter méltatta a kiváló eredményeket elérő hallgatókat, a közösségi munkájáért pedig Balogh Benjámin kapott különdíjat.
Az ünnepélyes tanévzáró és diplomaosztó ünnepségen a BTA énekkara és zenekara szolgált Kónyáné Puskás Laura vezetésével. Orgonán kísért dr. Garai Zsolt orgonaművész, a kántor szak szakvezetője. A Himnusz eléneklése után az ünnepi istentisztelet szeretetvendégséggel zárult.
Élő közvetítés dátuma: 2023. júl. 2. Takács Zoltán igehirdetése a 4 Mózes 21:4-9 igeversek alapján. Baptista Gyülekezet Békéscsabai
„Majd elindultak a Hór-hegytől a Vörös-tenger felé, hogy megkerüljék Edóm országát. De útközben elfogyott a nép türelme, és így beszélt a nép Isten és Mózes ellen: Miért hoztatok föl bennünket Egyiptomból? Azért, hogy meghaljunk a pusztában? Hiszen nincs kenyér és nincs víz, szívből utáljuk ezt a hitvány eledelt! Ezért az Úr mérges kígyókat küldött a népre, és azok megmarták a népet, úgyhogy sokan meghaltak Izraelből. Ekkor odament a nép Mózeshez, és ezt mondta: Vétkeztünk, mert az Úr ellen és ellened szóltunk. Imádkozz az Úrhoz, hogy távolítsa el rólunk a kígyókat! És imádkozott Mózes a népért. Az Úr pedig ezt mondta Mózesnek: Készíts egy mérges kígyót, és tűzd föl egy póznára! Mindenki, akit megmart a kígyó, életben marad, ha arra föltekint. Mózes tehát készített egy rézkígyót, és föltűzte egy póznára. Ha azután megmart valakit a kígyó, és föltekintett a rézkígyóra, életben maradt.” (4Móz 21,4–9)
Elhangzott 2023. 07. 02. Majnár Zsolt ny. lelkipásztor igehirdetése a 4Móz 21:4-9 igeversek alapján. Törökszentmiklósi Baptista Gyülekezet. Helyi lelkipásztor: T. Beke László
„Majd elindultak a Hór-hegytől a Vörös-tenger felé, hogy megkerüljék Edóm országát. De útközben elfogyott a nép türelme, és így beszélt a nép Isten és Mózes ellen: Miért hoztatok föl bennünket Egyiptomból? Azért, hogy meghaljunk a pusztában? Hiszen nincs kenyér és nincs víz, szívből utáljuk ezt a hitvány eledelt! Ezért az Úr mérges kígyókat küldött a népre, és azok megmarták a népet, úgyhogy sokan meghaltak Izraelből. Ekkor odament a nép Mózeshez, és ezt mondta: Vétkeztünk, mert az Úr ellen és ellened szóltunk. Imádkozz az Úrhoz, hogy távolítsa el rólunk a kígyókat! És imádkozott Mózes a népért. Az Úr pedig ezt mondta Mózesnek: Készíts egy mérges kígyót, és tűzd föl egy póznára! Mindenki, akit megmart a kígyó, életben marad, ha arra föltekint. Mózes tehát készített egy rézkígyót, és föltűzte egy póznára. Ha azután megmart valakit a kígyó, és föltekintett a rézkígyóra, életben maradt.” (4Móz 21,4–9)
Premier dátuma: 2023. júl. 2. Jancsovics József igehirdetése az ApCsel 9:1-25 igeversek alapján. Bárka Baptista Gyülekezet
„Saul pedig az Úr tanítványai elleni fenyegetéstől és öldökléstől lihegve elment a főpaphoz, és leveleket kért tőle Damaszkuszba a zsinagógákhoz, hogy ha talál olyanokat, akik az Úr útjának követői, akár férfiakat, akár nőket, megkötözve vihesse azokat Jeruzsálembe. Útközben azonban, amikor éppen Damaszkuszhoz közeledett, hirtelen mennyei fény ragyogott fel körülötte, és amint a földre esett, hallotta, hogy egy hang így szólt hozzá: Saul, Saul, miért üldözöl engem? Ő pedig megkérdezte: Ki vagy, Uram? Az így válaszolt: Én vagyok Jézus, akit te üldözöl. De kelj fel, menj be a városba, és ott megmondják neked, mit kell tenned. A vele utazó férfiak pedig szótlanul álltak, mert hallották ugyan a hangot, de senkit sem láttak. Saul pedig felkelt a földről, és kinyitotta szemét, de semmit sem látott. Ezért kézen fogva vezették be Damaszkuszba, és három napig nem látott, nem evett és nem ivott. Volt Damaszkuszban egy tanítvány, név szerint Anániás. Az Úr megszólította őt látomásban: Anániás! Ő így válaszolt: Íme, itt vagyok, Uram. Az Úr pedig így szólt hozzá: Kelj fel, menj el abba az utcába, amelyet Egyenes utcának hívnak, és keresd meg Júdás házában a tarzuszi Sault: mert íme, imádkozik, és látomásban látja, hogy egy Anániás nevű férfi jön be hozzá, és ráteszi a kezét, hogy lásson. Anániás így válaszolt: Uram, sokaktól hallottam erről a férfiról, mennyi rosszat tett a te szentjeid ellen Jeruzsálemben, és ide is meghatalmazást kapott a főpapoktól, hogy elfogja mindazokat, akik segítségül hívják a te nevedet. Ezt mondta neki az Úr: Menj el, mert választott eszközöm ő, hogy elvigye a nevemet a népek, a királyok és Izráel fiai elé. Én pedig meg fogom mutatni neki, mennyit kell szenvednie az én nevemért. Anániás pedig elment, és bement abba a házba, rátette a kezét, és ezt mondta: Testvérem, Saul! Az Úr, az a Jézus, aki megjelent neked az úton, amelyen jöttél, azért küldött engem, hogy újra láss, és megtelj Szentlélekkel. És egyszerre, mintha pikkelyek estek volna le a szeméről, újra látott, azután felkelt, és megkeresztelkedett, majd miután evett, erőre kapott. Néhány napig együtt volt a damaszkuszi tanítványokkal, és azonnal hirdetni kezdte a zsinagógákban, hogy Jézus az Isten Fia. Mindenki csodálkozott, aki hallotta, és így szóltak: Hát nem ő az, aki üldözte Jeruzsálemben azokat, akik segítségül hívják ezt a nevet, és aki ide is azért jött, hogy megkötözve a főpapok elé vigye őket? De Saul egyre jobban felbátorodott, és zavarba hozta a damaszkuszi zsidókat, bebizonyítva nekik, hogy Jézus a Krisztus. Amikor pedig már jó néhány nap eltelt, a zsidók elhatározták, hogy végeznek vele. Saul azonban megtudta, hogy mire készülnek. Még a kapukat is éjjel-nappal őrizték, hogy megölhessék, de a tanítványok elvitték, és éjjel a városfalon lebocsátották egy kosárban.” (ApCsel 9:1-25)
Élő közvetítés dátuma: 2023. júl. 2. Vass Zoltán lelkipásztor igehirdetése az 1Sám 17:1-25 igeversek alapján. Balatonszemesi Baptista Gyülekezet
„A filiszteusok összevonták seregeiket a harcra. A júdai Szókónál gyülekeztek, és tábort ütöttek Szókó és Azéká között Efesz-Dammímnál. Saul és az izráeliek is összegyűltek, tábort ütöttek az Élá-völgyben, és csatarendbe álltak a filiszteusok ellen. Az innenső hegyen álltak a filiszteusok, a túlsó hegyen pedig az izráeliek, és közöttük húzódott a völgy. Ekkor kilépett a filiszteusok seregéből egy kiváló harcos, név szerint Góliát, Gát városából. Magassága hat könyök és egy arasz volt. Fején rézsisak volt, öltözete pikkelyes páncél, ötezer sekel súlyú rézből volt a páncélja. Lábán rézvért és vállán rézdárda volt. Lándzsájának a nyele olyan vastag volt, mint a szövőszék tartófája, lándzsájának a hegye pedig hatszáz sekel súlyú vasból volt, és egy pajzshordozó ment előtte. Így állt ki, és odakiáltott Izráel csatasorainak: Miért vonultatok ki, és készültetek fel a harcra? Nézzétek, én filiszteus vagyok, ti pedig Saul szolgái! Válasszatok ki magatok közül egy embert, hogy kiálljon ellenem! Ha le tud győzni, és megöl engem, akkor mi leszünk a ti szolgáitok; de ha én győzöm le, és én ölöm meg őt, akkor ti lesztek a mi szolgáink, és ti szolgáltok nekünk. Ezt is mondta a filiszteus: Én itt most kigúnyolom Izráel csatasorait. Állítsatok hát ki ellenem valakit, hogy megvívjunk egymással! Amikor meghallotta Saul és egész Izráel a filiszteusnak ezeket a szavait, megrettentek, és nagy félelem fogta el őket. Dávid annak az efrátai embernek volt a fia, aki a júdai Betlehemben élt, és akit Isainak hívtak. Ennek az embernek nyolc fia volt, és Saul idejében már túl öreg volt ahhoz, hogy a többiekkel bevonuljon. De Isai három legnagyobb fia elment, és követte Sault a harcba. Annak a három fiának, akik hadba vonultak, ez volt a neve: az elsőszülötté Elíáb, a másodiké Abínádáb, a harmadiké pedig Sammá. Dávid volt a legkisebb. A három nagyobb elment Saullal. Dávid időnként elment Saulhoz, de visszatért, hogy apjának juhait legeltesse Betlehemben. A filiszteus pedig megjelent minden reggel és minden este, és kiállt negyven napon át. Egyszer ezt mondta Isai a fiának, Dávidnak: Vidd el testvéreidnek ezt a véka pörkölt gabonát meg ezt a tíz kenyeret, és szaladj el a táborba testvéreidhez. Ezt a tíz sajtot pedig vidd el az ezredesnek, és tudd meg, hogy jól vannak-e a testvéreid, és hozz tőlük valami jelet! Az Élá-völgyben vannak, ahol Saul és az izráeli férfiak harcban állnak a filiszteusokkal. Felkelt tehát Dávid korán reggel, rábízta a nyájat egy bojtárra, felszedelőzködött, és elment, ahogyan Isai parancsolta neki. Éppen akkor érkezett a szekértáborhoz, amikor a sereg harci zaj közepette csatarendbe fejlődött. Csatarendbe állt Izráel is, meg a filiszteusok is: egyik csatasor a másikkal szemben. Dávid rábízta holmiját arra, aki a fölszerelést őrizte, és a csatasor felé futott. Odaérve megkérdezte bátyjait, hogy jól vannak-e. Miközben velük beszélgetett, előállt a filiszteusok csatasorából egy kiváló harcos: egy Góliát nevű filiszteus Gát városából, és most is ugyanúgy beszélt, Dávid pedig meghallotta. Amikor az izráeli férfiak meglátták azt az embert, mindnyájan elfutottak előle, mert nagyon féltek. Ezt mondták az izráeliek: Láttátok ezt az embert, aki előállt? Azért állt elő, hogy kigúnyolja Izráelt. Ha akadna valaki, aki megölné, azt gazdagon megajándékozná a király, még a leányát is hozzáadná, és fölmentené apjának a házát Izráelben minden szolgálat alól.” (1Sám 17:1-25)
A Balatonszemesi Baptista Gyülekezet több, mint 50 éve hivatott a településünkön és a környéken élők számára lehetőséget nyújtani arra, hogy megismerjék Jézust, mint személyes Megváltójukat és hogy növekedjenek az Isten és emberek iránti szeretetben. Csatornánkon igyekszünk folyamatosan javuló színvonalon közvetíteni istentiszteleti összejöveteleinket, hogy azok áldássá lehessenek imaházunk falain kívül is.
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.OkTovábbi információk
