A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) tizenegy tagegyháza van, az ő részvételükkel rendez minden évben konferenciát a MEÖT Szociális Bizottsága, ahol a tagok egy-egy előadóval képviseltetik magukat.
A szakbizottság a 2023-as tanácskozás témájának az egyházak szociális szolgálatának vallási és etikai dimenzióit választotta. Arra kerestük a választ, hogy milyen lehetőségeik vannak az egyházaknak, amikor szociális szolgálatot végeznek, és ez mit jelent etikai szempontból. Minden évben egy-egy olyan témát választunk, amely valahogy kapcsolódik az adott esztendő központi kérdéséhez, a közbeszédhez. 2022-ben ezért kapta a Boldogok a békességszerzők címet konferenciánk, amely az együttélés kényszeréről, a béketeremtés lelkületéről szólt, kapcsolódva az orosz–ukrán háború kérdéséhez, de volt már rendezvényünk arról is, mit gondolnak az egyházak a katonai erők előtt álló kihívásokról, együttműködési lehetőségekről.
Sokszor felmerül a kérdés, szükséges-e egyáltalán az egyházaknak szociális kérdésekkel foglalkozniuk.
Erre az egyház feladatai adják meg a választ: az evangélium hirdetése, a szakramentumok kiszolgáltatása és a szeretettel való szolgálat minden embernek.
Vagyis igen fontos része az egyháznak a szociális érzékenység, amely tulajdonképpen a krisztusi tanítás következménye. Ezért is foglalkozunk a témával, és vizsgáljuk az egyház szociális, vallási és etikai dimenzióit, hiszen erkölcsi felelősségünk foglalkozni a rászorulókkal.
A MEÖT tagegyházai szociális kérdésekben viszonylag egységesek, hasonlóan gondolkodnak, nagy teológiai eltérések nincsenek ezen a területen.
Elérhetővé vált a Szociáletikai Bizottság Egyházak szociális szolgálatának vallási és etikai dimenziói című konferenciakiadványa, amely a 2023. november 9-i konferencián elhangzott előadások alapján készült. Letölthető a MEÖT honlapjáról (meot.hu).
A tartalomból
Balla Péter baptista teológus előadásában arra mutatott rá, hogy a teológiai motiváció túlmutat a humánumból fakadó együttérzésen, a személyiségen mint individuumon, mert nem önmagára, hanem Krisztus követésére hivatkozik. Ötvös Csaba ortodox pap egyháza szociális tanításáról beszélt, ami azért volt különösen érdekes, mert sokáig nem volt szociális tanítása ennek az egyháznak, csak 2016 óta foglalkoznak ilyen kérdésekkel, miután Bertalan pátriárka kijelölt erre egy teológusokból álló bizottságot. Szintén nagyon várt előadás volt a pünkösdi lelkészé, Regőczi Szabolcsé, aki az egyházak társadalmi szerepvállalásáról és annak gyakorlati aspektusáról beszélt. Az is különlegessé tette előadását, hogy a pünkösdi egyház a legfiatalabb tagegyházunk, 2011-ben csatlakoztak, és újonnan kellett kialakítaniuk szeretetszolgálatukat, új alapokra kellett helyezniük a szociális kérdésekkel való foglalkozásukat. Szabóné László Lilla református teológus a gyógyító jelenlétről értekezett, a pasztorálpszichológia felől közelített a kérdéshez: hogyan lehet segítő, támogató, gyógyító beszélgetéseket folytatni a másik emberrel Jézus Krisztuson keresztül. Szuhánszky Gábor lelkipásztor Szociáletikai elvek és gyakorlatok a metodista felekezetben címmel tartott előadást arról, hogy a diakónia hogyan mutatkozik meg a metodista egyház gondolkodásában. Végül Gregersen-Labossa György osztotta meg a hallgatósággal az evangélikus egyház diakóniai stratégiáját. Elmondhatjuk tehát, hogy a Szociáletikai Bizottság gondosan előkészített konferenciát tartott, amelynek eredménye lett ez a konferenciakiadvány.
