A Baptista Világszövetség (Baptist World Alliance) minden évben összehívja tagszövetségeit szerte a világból, hogy néhány napot együtt töltsünk, ápoljuk a kapcsolatokat, és rálátásunk nyíljon a világ baptistáinak helyzetére, örömeire és küzdelmeire. Világszerte 53 millió baptista 138 különböző országból tagja ennek a szövetségnek.
Az idei találkozó a kanadai Torontóban került megrendezésre a Tyndale Egyetemen július 6. és 10. között. Ez egy keresztény egyetem, ami egyszerre tudott szállást, étkezést és helyszínt biztosítani Toronto külvárosában a mintegy 300 küldöttnek, akik 76 országból érkeztek Kanadába. A Magyarországi Baptista Egyház képviseletében Téglási Lajos külügyi szaktitkár voltam jelen, és elkísért a feleségem, Judit is. Magyarként ott volt még dr. Szilágyi Béla is mint a Baptista Szeretetszolgálat delegáltja, amely a két évvel ezelőtti lagosi találkozó óta önálló tagja a világszövetségnek.
A konferencia felépítése jellemzően minden évben azt a célt szolgálja, hogy az egyes területi képviselők megismertessék a munkájukat és a hozzájuk tartozó területeken az elmúlt évben történteket. Természetesen vannak bizottsági, pénzügyi, menedzsmentbeszámolók, de nagyobb hangsúlyt kapnak az egyes régiók, ahol a területi vezetők megismertetik a változásokat, mesélnek a győzelmeikről és a veszteségeikről, harcaikról, kihívásaikról is. Lehetőség nyílik egy témát körüljárva tartalmas és építő előadásokat is meghallgatni, aktívan részt venni kiscsoportos beszélgetésekben, ahol még jobban előjönnek az egyes szövetségek megélései, és együtt tudunk imádkozni Isten országának a növekedéséért, tudjuk hordozni egymás terhét.
Az idei év mottója „Krisztus asztalánál – egy evangélium, sok ember” volt, és ezt a témát járta körül minden plenáris és szekciós vezető, kiscsoport, hogy mit jelent ez a mindennapokban, üldözések és nélkülözések között, érdektelenségben, egyéni és gyülekezeti küzdelmekben, hogyan lehet ezt az evangelizáció oldaláról, a segélyezés és humanitárius munka, a társadalmi jelenlét, az oktatás, a kultúra és bármely egyéb területen megjeleníteni és megélni.
Természetesen az előadások és fórumbeszélgetések, műhelyek mellett a szünetekben és étkezéseknél megvalósuló beszélgetések is nagyon fontosak és értékesek. Számos ilyen beszélgetésben volt részem, és máskülönben is nagyon izgalmas az a kulturális forgatag és sokszínűség, ami ilyenkor egy szűk helyre összezsúfolódik.
Továbbra is elmondható, hogy míg a nyugati világ (Észak-Amerika, Ausztrália, Európa) keresi magát, és próbál megmaradni, a csökkenéseket megállítani a szövetségekben, addig Ázsiában, Közel-Keleten, Afrikában, Dél- és Közép-Amerikában és a csendes-óceáni térségben dinamikus térhódításban van a kereszténység, benne a baptisták is. Szegénység, jogfosztottság, üldöztetések, fenyegetések, a klímaváltozás és túlnépesedés drasztikus egyvelege ellenére (vagy talán éppen ezek ösztönző hatására) mind többen és többen fordulnak Krisztushoz, és nyernek új életet benne. A világ baptistáinak zöme olyan régióban él, ahol aktív háborús konfliktus zajlik (jelenleg is 65 ilyen van a világon), ahol nem jutnak hozzá ivóvízhez, vagy csak komoly áldozatok árán, ahol mélyszegénység van és napról napra élnek túl, ahol az emberi jogaik sérülnek vagy azért, mert nők, vagy az etnikumuk miatt, vagy azért, mert keresztények, ahol az oktatás, az egészségügy, a közszolgáltatások mind hiányoznak vagy esetlegesek, ahol a kilátásaik elenyészőek egy jobb életre. Baptista testvéreink mégis hirdetik az evangéliumot, olyan helyekre, törzsek és népcsoportok közé, sokszor ellenséges vallások területére menve el, ahol ez komoly rizikó, gyakran képzettség nélkül, erős anyagi támogatás nélkül, pusztán a Szent Szellemre hagyatkozva. Mások iskolákat, egészségügyi központokat, gazdálkodást, ételosztást, a betegek, idősek, árvák és özvegyek felkarolását végzik és megváltoztatják a környezetüket az Úr ereje és vezetése által. Testvéreink hite, eltökéltsége, áldozatkészsége mindig felkiáltójel előttünk, és miközben megint minket a tétlenség és a túlkényelmesedett nyugati életmódunk miatt, aközben meg is hív a változásra és a valódi követésre, tanúságtételre. Sok-sok történet, első kézből származó beszámoló hangzik el gyógyulásokról, szabadulásokról, megtérésekről, a legkülönfélébb csodákról, amelyek mind azt húzzák alá, hogy Krisztus hatalma egy jottányit sem gyengült, ő ma is Úr, Király, és ennek jelét is adja ott, ahol igazán ráhagyatkoznak a gyermekei.
Jövőre – ha az Úr éltet – valahol a karibi régióban fogunk találkozni, és szívből könyörgök az Úrhoz, hogy mi, magyar baptisták, arról számolhassunk be, hogy függetlenül attól, mi történik körülöttünk, a kegyelem nálunk is kiáradt, és növekszünk mind hitben, mind számban az Úr Jézus Krisztus dicsőségére. Ámen!
Téglási Lajos
külügyi szaktitkár
