Csúfolódás, lökdösés, kirekesztés, szóbeli megalázás mások előtt, verés, lejárató videó megosztása, csak hogy néhányat említsek az iskolai bántalmazások eszköztárából. Egy nemrégiben készült felmérés szerint az 5–8. osztályos diákok legalább kétharmadát bántalmazták már virtuálisan, verbálisan vagy fizikai módon. Az ilyen, és ehhez hasonló zaklatások valamint a mély depresszió, stressz elleni küzdelem volt a fő célja Nick Vujicic magyarországi látogatásának 2016. szeptember 21-22-én.
Az előadások mottója egy mondatban talán így foglalható össze: „Mindenki elég gazdag ahhoz, hogy másoknak segítsen, csak szeretettel és elfogadással kell fordulnunk egymás felé!” Ahogy bementem a tüskecsarnok épületébe, megéreztem az Úr közelségét. A szervezők szeretettel, őszinte mosollyal, baráti kézfogással fogadták a közönséget, így aki elcsüggedve, szomorúan érkezett az „élet gondjai miatt” annak is egyből jobb lett a kedve. Különösen megérintett Nick Vujicic szolgálata előtt az, hogy fogyatékossággal élő emberek a színpadon széles mosollyal dicsérték az Urat. Aztán együtt énekeltünk Istennek, ebben közreműködött többek között: a Nem Adom Fel Alapítvány csapata, a Golgota Gospel Kórus, valamint Pintér Béla is.
Nick Vujicic születése pillanatában derült ki, hogy úgynevezett tetra-amelia szindrómában szenved, vagyis karok és lábak nélkül jött világra. Bal lába helyén csupán két lábujj van, amelyek segítségével ma már tud boldogulni a mindennapokban. Személyes elmondása szerint életének egyik fordulópontja volt, amikor tizenöt éves korában elolvasta a János evangéliuma 9. részét, amelyben Jézus találkozik egy születése óta vak emberrel. Az embereknek arra a kérdésére, miért született így, Urunk ezt felelte: „azért, hogy nyilvánvalóvá váljanak rajta keresztül Istennek tettei.”
Nick Vujicic két lábujjának segítségével megtanult írni, gépelni, számítógépet használni, fésülködni, fogat mosni és borotválkozni is.
A szervezők nagyvonalúságáról tanúskodott, hogy minden iskola regisztrálhatott, és ingyenesen bekapcsolódhatott az élő, online közvetítésbe, így senki nem maradt le semmiről. Így minden diák, tanár, szülő kapott lehetőséget arra, hogy végiggondolja, mit tud tenni a bántalmazások csökkentéséért, hogyan tud egyénként felelősséget vállalni tetteiért, és miként tud elfogadóbb és együttműködőbb lenni embertársaival iskolán belül és kívül egyaránt.
Szakemberek hangsúlyozzák, hogy a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a gyerekek sokszor évekig nem beszélnek az őket ért bántalmazásról, sok esetben nincs a közelükben olyan felnőtt, szülő vagy tanár, akivel, bizalommal megoszthatnák az őket ért traumákat. A zaklatást elszenvedő gyermekeknek csak nagyon kis százaléka kap segítséget és sajnos ebből az értékzavarból fakadnak a napjainkra meglehetősen jellemző önértékelési zavarok, öngyilkossági kísérletek, valamint az osztálytársak fizikai, lelki bántalmazásai is.
„Szeretném megmutatni nekik, hogyan lehet ebből a helyzetből felállni, hogyan lehet a nehézségeket lehetőséggé alakítani. Maradj erős! Ez az üzenetem. Amikor megkísért annak a lehetősége, hogy feladd az álmaidat, küzdj még egy napig, még egy hétig, még egy hónapig, még egy évig!” – Mondta Nick.
Amit megtanultam az előadásból, hogy Isten soha nem gyárt selejtet, s minden ember egyformán értékes, csodálatos az Ő szemében kivétel nélkül!
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
