Hogyan lehet az önkénteseket motiválni?

1320
Kép illusztráció

Egyre több gyülekezet szembesül ezzel a kérdéssel: Hogyan lehet az önkénteseinket motiválni? Vagy kicsit másképpen így hangzik: Hogyan lehet a szolgálókat motiválni?

A legtöbb közösség kezdi felismerni, hogy egy gyülekezet igazi értéke nem az épület, az intézmény, hanem a benne dolgozó, szolgáló emberek, akik egy náluk sokkal nagyobb dologban vesznek részt!

Néhány évvel ezelőtt, egy több millió forintos költségvetéssel rendelkező, több napos rendezvény lebonyolításának a vezetését vállaltam. Akik részt vettek a munkában, mindannyian önkéntesek voltak. Mindenki nagyon izgatott volt, már hónapokkal előtte beindult a szervezés, készülődés. Aztán ahogy egyre jobban közeledtünk, egyre nagyobb lett a feszültség, az izgalom. Ami igazán értékes és tanulságos volt, az nem is csak az ami a rendezvényen történt, hanem ami utána volt. Mindenki azt kérdezte: “Mikor lesz a következő?” Miért kérdezték ezt? Mert a szervezés és a rendezvény alatt élték át ezek az önkéntesek a leginkább, hogy fontos amit tesznek és ezt mások is észreveszik. Nem tudtunk a munkájukért fizetni, de sokkal több volt, amit ott kaptak a résztvevőktől!

Biztos vannak neked is olyan emlékeid, amikor nem anyagi jellegű volt az elismerés amit kaptál, de sokkal többet ért annál!

Itt van néhány ötlet, amire hasznos lehet odafigyelni egy gyülekezetben vezetőként:

  • Megbecsülés: mivel az ember társas lény, fontos számára, hogy egy közösség megbecsült, szeretett tagja legyen. A kérdés az: Vezetőként hogyan segíthetsz ezt kifejezni és elfogadni?
  • Képzés: Erről már írtam a személyes megújulás kapcsán. Vezetőként azonban, mi abban a helyzetben vagyunk, hogy azoknak akik a gyülekezetben szolgálnak mi magunk ajánlhatunk képzéseket. Egy-egy ilyen konferencia, tréning stb. meg tudja újítani a motivációt.
  • Azonosulás: nagyon fontos motivációs erő lehet, ha a szolgáló fontosnak, nélkülözhetetlennek érzi magát az adott feladatban. Ezt csak tovább erősíti, ha az értékekkel és célokkal azonosul, sajátjának érzi azokat, aminek érdekében tőle telhetően teljesíti feladatait, elvégzi munkáját és értelmet lát ebben a munkavégzésben.Ezért lenne fontos, hogy időnként tegyük fel és válaszoljuk meg a: Miért? kérdéseket is.
  • Elismerés: ide tartozik a dicséret, a nagyobb feladattal való megbízás is. Vigyázni kell az ösztönzés ezen formájával, mert elveszthetik motivációs jellegüket és hitelüket, ha túl gyakran alkalmazzák vagy nem hangzanak őszintén.
  • “Önmegvalósítás”: Ez nagyon furán hangzik itt ebben a felsorolásban! A valóság azonban az, hogy a legtöbb önkéntes, szolgáló nem csak értelmes munkát szeretne végezni, hanem olyat, amiben a képességeit, kapott ajándékait, szerzett szakértelmét jól tudja használni Isten dicsőségére és a közösség javára. Ezt bizony nem tudom másképpen írni.
  • Sikerélmény: itt a vezető feladata, hogy elérhető célokat, teljesíthető feladatokat állítsunk fel. Az akadályok, és nehézségek leküzdéséhez segítségként adjunk megfelelő információkat és személyes támogatást. Nagyon sokan azért fáradnak el, mert nincsen eredmény, ami a visszajelzés miatt rendkívül fontos lenne, pedig ha van sikerélmény, akkor mindenki szívesebben vesz részt legközelebb is egy feladatban.

Forrás: http://gyulekezetvezetes.blog.hu/2016/05/13/hogyan_lehet_az_onkenteseket_motivalni