Fénylő szeretet a színházteremben

Pannonhalmi Béla Baptista Iskola karácsonyi ünnepe

1837
Dr. Mészáros Kálmán, igei gondolatok

Képletesen szólva kitették a szívüket is a Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola tanulói a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban karácsony tiszteletére rendezett ünnepi előadásukon december 20-án.

„Anya! Szerintem a szeretet az, ha valakit megpuszilok és odabújok hozzá. Ha valami jót teszünk, például szívecskét rajzolunk neki. Amíg valakit szeretünk, nem leszünk mérgesek. Szeretlek, anya!”

A szeretet kifejezésének ezen szó szerint kézzel fogható módját (a terem egyik végéből a másik oldalon álló szülőhöz vitték a világító szívecskét a gyerekek – a szerk.) az iskola igazgatója, Tatai Erika  (képünkön) zárta. A saját szívét, a szülők szeretetét egy fiatalembernek adta át.

Tatai Erika fiával
Tatai Erika fiával

– Én arról a kisfiúról szeretnék szólni, aki éppen csak tanult beszélni, kapaszkodott egy fotel karfájába, rugózott és egyfolytában kiabált nekem, hogy anya imádlak, szeretlek, csókollak. Aztán arról a felnőtt fiatalemberről is mesélnék, aki az égiektől kapott ajándékot. Azt az ajándékot, hogy az emberi szeretet nyelvén adhatja át azt a nagyon gazdag érzést, hogy mennyire fontos számára a másik ember. Hogy én mennyire fontos vagyok számodra – mondta, majd néhány szót mondott a karácsonyi műsor megszervezésének élményeiről.

– Most a karácsony előszobájában állunk, s az ünnep előtt hátra hagyjuk a mindennapok szokásait, hagyományait, a feladatainkat, s megállunk egy pillanatra. Mert ez az ünnep különleges, egyedi, amilyet csak az igazán érzékeny emberi szív érezhet – kívánt áldott karácsonyt mindenkinek Tatai Erika.

A fénylő szeretet egy ragyogó előadásban folytatódott. Hogy feloldjuk a képzavart, gyorsan elmondjuk, a gyerekek parádés alakításokkal adták elő Dickens: Karácsonyi ének című klasszikus regényének feldolgozását. A regény musical változata (Tolcsvay László – Müller Péter Sziámi) Isten pénze címen fut a hazai színpadokon.

o%cc%88sszkep1A darabban a történet főszereplője Ebenezer Scrooge, egy uzsorás. Fösvény, lelketlen milliomos, aki utál minden szépet és jót, sőt a karácsonyi ünnepeket és az arra való készülődést is egyenesen gyűlöli. Mindössze két ember van az életében. Az egyikük Fred nevű unokaöccse, akivel alig tartja a kapcsolatot. A másik Bob Crachit, aki saját rosszul fizetett és agyondolgoztatott alkalmazottja. Lelketlensége miatt karácsony előtt három szellem látogatja meg, három egymást követő napon.

Az első, az elmúlt karácsonyok szelleme Scrooge szomorú gyermekkorát idézi fel, elmúlt karácsonyait, és egyben megmutatja azokat az eseményeket, amik Scrooge jellemének kialakulásához vezettek.

A jelen karácsony szelleme megmutatja neki unokaöccse és alkalmazottja otthonát. Cratchit szegény ember, kevés a fizetése, nincs pénze mozgássérült kisfia, Tim kezeltetésére sem. Scrooge a látottak hatására sajnálni kezdi a kisfiút. A jövő karácsonyainak szelleme pedig megmutatja Scrooge-nak, milyen lesz a jövő, ha nem változtat viselkedésén…

Az előadást hosszan tartó vastapssal köszönte meg a lelkes közönség. A záróképben a szereplőkhöz szólították Csonka Zsuzsannát, az Állami Operaház énekesét, a darab mentorát, a szülőkből, Tőkés Bodor Andrea, Ivánfi Szilvia és az iskola pedagógusából, Tóth-Ilkó Zsuzsa tanárnőből verbuválódott három tagú zenekart és énekesét, Tőkés Bodor Ferencet. Mindannyian jó szívvel adott apró ajándékot kaptak Tatai Erika igazgató asszonytól, aki a zárszóra és az áldásra október 20-a, majd november 20-a után – a változatosság kedvéért – december 20-án is dr. Mészáros Kálmán lelkipásztort kérte fel.

Nem történt még a világban attól nagyobb esemény, mint amikor Isten félrehúzta a felhőket és így beláthatott az ember az Isten világába. Ugyanis, karácsonykor megnyílt az ég; átszakította azt Jézus Krisztus, akit Isten ajándékba küldött, adott ennek a világnak egy kicsiny gyermek képében. Meglepte a világot: a szülőket, a kortársakat, s azokat is, akik véglegesen várták, de nem gondolták volna, hogy így jelenik meg, és azokat is meglepte, akik utána születtek, mint ahogyan mi is. Mert ugyanazt érezzük át, ugyanazt tapasztaljuk, mint ott, azok, akik először szembe találkoztak Isten szeretetével. Az egyszeri pásztorok éppúgy, mint az eget kémlelő tudósok, akik hitték, Isten egyszer meg fogja látogatni ezt a világot és megváltást, üdvösséget kínál mindannyiunk számára.

– Megnyílt az ég, mert angyalok sokasága jelent, meg, s az egyik közülük azt mondta, hogy ne féljetek, mert Isten gondolt rátok, üdvözítőt küldött számotokra. Ne féljetek, mert nincs olyan elfeledett ember ezen a földön, akiről Isten ne gondoskodna – idézett fel néhány karácsonyi tanítást, majd azzal folytatta, hogy Jézus egész élete „az értelem számára felfoghatatlan, s csak a hit által érthető meg.” – Ezt a hitet ajándékozza az Isten az embernek” – zárta ünnepi beszédét Mészáros Kálmán lelkipásztor.