2019. február 24-én megmozdult a bemerítőmedence vize Szegeden. Három fehérruhás követte Megváltója példáját, és teljesítette parancsát, megvallva és megpecsételve hitét. Megvallották, hogy egész életükben és az örökkévalóságban Istennel való szeretetközösségben szeretnének élni.

Juhász Erzsébet volt az egyik hitvalló, aki bizonyságtételében elmondta, hogy keresztény múltja volt, de fiatalon még nem értette az igét. Ezt elmondta baptista anyósának, aki egyszerűen csak ezt válaszolta: „Mire kell, addigra megérted.” Igaza lett. Valóban eljött az idő, amikor megértette, hogy az Isten Fia az ő Megváltója is lett. Erzsike ettől kezdve várta az alkalmat, hogy mindenben kövesse Mesterét, a bemerítkezésben is, de arra még sokat kellett várnia. Végre eljött az az idő is, hogy férje, Béla bácsi (akivel ebből az alkalomból megismerkedhetett a gyülekezet) támogatta őt ebben az elhatározásában. Áldjuk az Urat, hogy Szentlelke munkálkodik a házastárs szívében is. Erzsike boldog örömmel vallotta bizonyságtételében:

„Követem Jézust.”

Vecseri Csilla hitvalló testvérünk elmondta, hogy már gyermekként, 12 évesen megismerte Istent, amikor egy családi krízist élt át. Mivel az Úr megmentette szülei házasságát, édesanyjával ő is elkezdett templomba járni. Különösen egy gondolat ragadta meg: „Hatalom van Isten kezében”, és családjuk megmentőjét is őbenne látta. Rádöbbent, hogy ezzel a hatalommal Isten őt is meg akarja menteni és üdvöt akar adni neki. Ettől kezdve személyessé vált számára az Úr Jézus kereszthalála. Csilla elmondta, hogy szeretetre és megbecsülésre vágyott, mindenben igyekezett igazodni mindenkihez. De mielőtt téves önértékelésre jutott volna, Isten rávilágított arra, hogy ő is bűnös, és neki is szüksége van megváltásra. Isten a szívére helyezett egy igét: „Harcold meg a hit nemes harcát!”

Lajos Csaba: „Kisgyermekként kerestem Istent, hittanra jártam. Az évek múlásával azonban elhagytam ezt a keresést. Jöttek az élet kudarcai, és Máté evangéliumában találtam meg a gondviselésről szóló bátorító igéket. Csodáltam az ige tisztaságát. Közben rátaláltam az Istentől rendelt segítőtársamra, aki nagy segítségem lett Istenbe vetett hitem megerősödésében. Megvallottam bűneimet Istennek, és örömmel elfogadtam kegyelmét.”

Lajos és Csilla jegyespárként álltak az Úr elé, hogy jövendő közös életüket a legjobb alapon indítsák az Istenbe vetett hitben.

Külön boldog öröm volt ez a gyülekezet számára, hogy a „házasság hete” egy jegyespár közös bizonyságtételével záródott.

Az ünnepi istentiszteletet és a bemerítést Balogh Barnabás helyi lelkipásztor testvér vezette, aki a 2Kir 5-ből hirdette Isten igéjét: „Ha küzdelmek és gyarló emberi megnyilvánulások között is, de lehet találkozni Isten mentő szeretetével. Naamán, ez az arám hadseregparancsnok egész életre szóló vallomást tett: »Most már tudom, hogy nincs más isten az egész földön…«” Testvéreink is ezt ismerték fel.

Immár velük együtt zengi a szívünk: Halleluja!