Baptista Művészeti Napok 2020 – Életem néhány csodája

243

A Baptista Művészeti Napok 2020 szokatlan körülményei ugyan kevés személyes jelenléttel járó programot eredményeztek ebben az évben, ennek ellenére látható, hogy a baptista fenntartású iskolákban élénk művészeti élet folyik.

A Diószegi Sámuel Baptista Technikum- és Szakképző Iskola ugyan nem kínál művészeti szakirányokat, mégis megvan lehetősége annak, hogy tanulói foglalkozhatnak a művészetekkel. Egy matematika-fizika szakos tanárnő, Birtáné Karádi Erika elhívására néhány éve megalakult a Zeneklub, amelyben a tanulók és tanáraik együtt zenélnek, nemcsak a saját örömükre, hanem az egész iskolát megörvendeztetve a rendezvényeken való zenei szerepléseikkel. Az alábbiakban Birtáné Karádi Erika tanárnő írását olvassuk arról, hogy Isten miként vezette őt ennek a “szakkörnek” a megalapítására és vezetésére. Szeretettel mutatjuk be a tanárnőt bizonyságtételein keresztül.

Birtáné Karádi Erika: Életem néhány csodája

Az első csoda: Az Óvodába jött egy tanító néni és kiválasztott engem is, mert jó hallásúnak talált. Így zenetagozatos általános iskolába jártam, ahol zongorázni is megtanultam és kórusban énekeltem.

A második csoda: A munkahelyemen az egyik kollegám sokat mesélt a bizonyságairól, így vágytam arra, hogy Istent jobban megismerjem.

A harmadik csoda: Elhívtak először egy református, majd egy pünkösdi gyülekezetbe. Így 42 évesen konfirmáltam, majd 43 évesen bemerítkeztem.

A negyedik csoda: Abból az iskolából, ahol addig 18 éve tanítottam, egy olyan iskolába vágytam – matematika-fizika szakos tanárként – ahol bátran beszélhetek Isten dolgairól és ezért „nem koppintanak a fejemre”. El akartam menni, de nem sikerült, mert Isten másként gondolta: a Baptista Szeretetszolgálat lett az iskolánk fenntartója. 

Az ötödik csoda: 2013. nyarán Debrecenben a Dics-suliban egy dicsőítő koncert alatt Isten szól hozzám: „Neked a zenén keresztül kell a gyerekeket eljuttatni Istenhez” Az első válaszom erre: „Ez tévedés lesz. Én nem vagyok erre alkalmas. Egyébként sem érek rá, mert most fogom kezdeni a Baptista Teológiát.”

A hatodik csoda: 2013. szeptemberében – a fenntartónk támogatásával -elkezdtem a Baptista Teológiát. Így 2015-ben okleveles teológus lettem. Azóta az iskolában tanítom a matematika és fizika tantárgyak mellett a bibliaismeret tantárgyat is.

A hetedik csoda: 2014. szeptemberében a fenntartó szólt, hogy tanórán kívüli foglalkozásokat, szakköröket kell tartanunk. Akkor már tudtam, hogy igent mondok a zenére. Nem matek és fizika szakkört vezetek, hanem Zeneklubbot! Egyik kolléganőmet, Farkasné Bőgér Erzsébet szintén matematika-fizika szakos tanárt kértem meg segítőmnek, mivel ő is rendelkezett zenei múlttal.

A nyolcadik csoda: Tehetséges és kevésbé tehetséges, de lelkes diákokat küldött Isten a Zeneklubba. Azonban a diákok egyszer csak elvégzik az iskolát és elmennek. Ilyenkor félelem van bennünk, hogy hogyan tovább. Eldöntöttük, hogy akkor sem hagyjuk abba, ha alig jön diák a Zeneklubba. Erre biztatott minket Isten Igéje: „Jól van, jó és hű szolgám, hű voltál a kevesen, sokra bízlak ezután, menj be a te uradnak örömébe!”

A kilencedik csoda: Az egyik ilyen mélypont alkalmával, felhívott egy szegedi ismerősöm, akivel a Baptista Teológián ismerkedtem meg és megkérdezte, hogy nem tudok-e egy olyan iskolát Debrecenben, ahol autószerelőket képeznek, mert ide akarja hozni a fiát. Erre azt válaszoltam, hogy a mi iskolánk éppen ilyen. Egyik kérdésem ez volt: „Tud énekelni, vagy valamilyen hangszeren játszani a fiad?” Válasz: „Tud. Jó hangja van és 2 hangszeren is tud játszani.”  A következő 3 évben ő volt az egyik legtehetségesebb tagja a Zeneklubnak.

És még sorolhatnám a csodákat, mert vannak. Nap, mint nap megélhetjük Isten csodáit a családi, iskolai, gyülekezeti és hétköznapi életünkben is.