A nagyhét képei

3346

Anyanyelvünkön gyönyörű a megnevezése a nagyheti ünnepsorozat első napjának: virágvasárnap. Annyi mindent hord magában ez a kifejezés. A tavasz indul, a táj körülöttünk zöldell, a bimbók pattannak, és egyre több virág borítja a mezőt, rétet, kiskerteket, de még a városlakók szeme is észreveszi a parkokban a tavasz jeleit. A megnyúló nappalok, a fény, a napsugár minden-minden az életről szól. Mint ahogyan a húsvéti ünnepkör. Erről elmélkedve hadd osszak meg a kedves olvasókkal néhány képet, amelynek segítségével még inkább átélhetjük e napok üzenetét.

1. kép: Örményországba visz bennünket. Mint az egyik legősibb keresztény állam, az örmények nagyon nagy jelentőséget tulajdonítanak a keresztény ünnepeknek. Virágvasárnap a szó szoros értelmében minden virágba borul. Mirtuszkoszorúval a fejükön mennek az emberek az utcán, s mindenki igyekszik a saját templomába. A templomok kívül-belül virágdíszben pompáznak. A baptista imaház szószéke fölött is ott illatozik a mirtuszágból felállított dekoráció. A gyerekek vidám énekléssel vonulnak be a virágvasárnapi eseményeket előadva. Valahogy minden szemben ott csillog az öröm, s szinte együtt kiáltjuk: „Hozsánna a Dávid Fiának! Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsánna a magasságban!”

2. kép: A Hozsánna út Jeruzsálemben viszonylag meredeken ereszkedik lefelé a dombról. Jézus Krisztus megállt egy pontján, kicsit beljebb húzódott az útról, s könnyekre fakadt Jeruzsálem felett. Az ennek emlékére állított templomban ha leülünk a padokba, épp a szemsíkunkban elhelyezett ablakon keresztül tekintetünk magába fogadja Jeruzsálemet. Gyönyörű tájkép, megrázó Jézus Krisztus könnyeire és üzenetére gondolni itt: „Bár felismerted volna ezen a napon te is a békességre vezető utat!” S ez az örömteli hozsánna kezd beborulni félelmetes és nehéz érzésekkel.

3. kép: A Hozsánna út a Gecsemáné-kertbe ereszkedik le. Árulás, ármány, hitszegés, félelem, indulatok. Ősi fák! Mi mindent tudnátok mesélni, ha megszólalnátok. Göcsörtös törzsükkel szinte mementóként állnak ott mind. „Megvetett volt, és emberektől elhagyott, fájdalmak férfia, betegség ismerője. Eltakartuk arcunkat előle, megvetett volt, nem törődtünk vele… Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg.” Nehéz szembenéznünk azzal a ténnyel, hogy az élethez valaminek vagy valakinek áldozatot kell hoznia. Miközben mégis a legdrágább, legszebb dolog a világon minden kezdődő új élet. De ehhez a gabonamagnak el kell pusztulnia a földben, az értékes olajért az olajfa termésének meg kell töretnie. Egy kisgyermek világra jöttéhez az anyának fájdalmakat kell átélnie. Mégis mindannyian megilletődünk az új élet megjelenésekor.

4. kép: Ismét egy magaslaton állunk. Egy sírkertben, ami gyönyörűen rendezett, virágokkal tele, csöndes, mégis életről beszél. Egy-egy szögletében embercsoportok énekelnek, imádkoznak vagy éppen megtörik a kenyeret. Megilletődött öröm, meghatottság lengi be a kertet. A kő el van hengerítve. A sír üres. Nincs benne múmia, nincsenek benne ereklyék, csak egy felirat: Nincs itt, mert feltámadt. Ez a sírkert paradox módon az élet kertje. Ettől kezdve semmi értelme földrajzi helyhez kötni megváltó Krisztusunk életről szóló üzenetét. Körbejárja a világot a hír! Zúghatnak a játékos kedvű harangok Szuzdálban vagy Milánóban vagy Budapesten. A húsvét üzenete mindenhol az életről szól.

Egy ráadáskép: Csöndes várakozásban foglalnak helyet az emberek egy szép klasszikus baptista templomban Virginiában. A terem zsúfolásig telt. Az óra elüti a 11-et, feltárulnak a bejárati ajtók, palástban és zászlók kíséretében húsvéti halleluját zeng a bevonuló kórus. A jelenlévők lelkét nemcsak az ünnepi pillanat fénye ragyogja be, hanem az élet üzenete.

Jézus Krisztus felvállalta azt a küldetést, ami értelmet ad emberi létünknek. Gyermekei lehetünk annak a mennyei Atyának, aki végtelen szeretetéből mindent megtett azért, hogy életünk lehessen. Fia áldozata új életet sarjaszt. Ez lehet az én életem, a tied, mindegyikünké. Sok nyomorúságot meg sem kellene tapasztalnunk, ha az ő sebei által meggyógyulna a lelkünk. Hiszen elrontott életünk benne állhat helyre, benne mindig van újrakezdés, mert a bűneink, a sebeink, amelyeket egymásnak okozunk, benne gyógyulnak meg. És bármerre és bármiként is halad életünk, jól tudjuk, hogy Jézus Krisztus áldozata által nemcsak erre a földre nyerhetünk életet, hanem általa lehet miénk az az élet, amely a mindenható Isten végtelen szeretetében folytatódik ott fenn, a mennyben.

Élet és halál – mind jelen van a húsvét üzenetében.
Válasszuk az életet! Zengjen a hozsánna az Élet Urának!


Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!