Mi tagadás, ha karácsonyra gondolok, elsőként a szenteste jut az eszembe. Emlékezetemben felvillannak a gyermekkori élmények, az a szertartásos készülődés, ahogyan édesanyám számunkra is emlékezetessé tette ezt az ünnepet. Ma is érzem a nagytakarítás utáni lakás friss illatát. Látom a tisztán csillogó ablakokat, a gyönyörű fehérre mosott függönyöket, és érzem a frissen beeresztett padló jellegzetes illatát, majd ahogy közeledett a szenteste, a konyhából kiszűrődő finom süteményillatot. Éreztük, hogy ez az este mindennél különösebb.
Még december 24-én, a fárasztó készülődés közben sem felejtett el édesanyánk velünk, gyermekeivel az ünnepről beszélgetni. Merthogy minket, kisgyermekeket is érdekelt nagyon, miért ez a nagy készülődés, és amikor már nagyobbak voltunk és egyre inkább az ajándékozásra figyeltünk, akkor is érdekelt, hogyan magyarázza nekünk ennek a különös éjszakának a szépségét.
A szenteste napján már kora dél után elcsendesedett az utca, hamar sötét lett, és nemegyszer megadatott, hogy fehér hótakaró vonta be az utcák kövezetét. Mi pedig hol az ablakot lestük, hol a konyhában lábatlankodva kérdezgettük édesanyánkat ennek a napnak a különlegességéről, mert szavak nélkül is megéreztünk valamit.
És ő beszélt arról, hogy ezen az estén az angyalok azt énekelték, hogy „békesség az embernek”, ezért még a háborúskodó felek is fegyverszünetet tartanak, mindenki igyekszik ilyenkor a másikkal békességben élni.
Amikor a szentestén kint már sötét lett, akkor én már csak a fénylő karácsonyfára tudtam gondolni és az ajándékra, amely közel nem volt olyan gazdag, mint a gyermekeimé, sőt az unokáimé.
De az öröm, amely a szenteste varázsának kísérője volt, minden bizonnyal egyenértékű a mai ajándékban gazdag karácsonyokkal.
A szenteste varázsához tartozott a betlehemi történet felolvasása, az őszinte imádkozás és a szép karácsonyi énekek sora is. Merthogy mi a családban is énekeltünk. Édesapám zongorán játszott, mi pedig boldogan énekeltük az angyalok énekét és az ünnep legszebb dalát, a „Csendes éj”-t.
A szenteste varázsának hordozói számomra ma is a tisztaság, a békesség, az öröm, a fenyőillat, a karácsonyfagyertyák és a csillagszórók fénye, a szívünkbe férkőző karácsonyi dallamok. Csak később ismertem meg a Biblia tanítását, és belőle, hogy miért is jött Jézus, miért szeretett minket úgy – és általa értettem meg az ünnep valódi üzenetét. Ma már ez jelenti számomra a karácsony igazi értelmét, az ünnepen erre gondolok, de nem utasítom el a szenteste varázsát sem. Tudom, hogy bár évente csak egyszer öltöznek fénybe az utcák, gyulladnak meg a karácsonyfa fényei, és hogy az ünnep múltával eltűnik ez a varázs, és „itt újra éjjel száll a tájra”, de azt is tudom, hogy „a mennyben folyton fény ragyog”, és a Betlehemben értünk megszületett Úr Jézus kegyelmét elfogadva egykor én is ott leszek.
Marosi Nagy Lajos
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
Köszönjük mindenkinek, aki idén a baptisták társadalmi szolgálatát támogatta adója 1+1%-ával!