Február 11-én emlékezünk meg Debrecenben a magyar protestáns lelkipásztor gályarabok 350 évvel ezelőtt történt kiszabadulásáról.
A holland Michael de Ruyter admirális 1676. február 11-én, kereken 350 éve ezen a napon szabadította ki a vallási meggyőződésükért megszégyenítő gályarabságra ítélt protestáns prédikátorok közül a még életben maradtakat. Ruyter tengerész admirális, a rendíthetetlen, nagy tekintélyű, keménykötésű katona legnagyobb győzelmének ezt a tettét nevezte.
Megjegyzendő, hogy II. János Pál pápa, a nagyvilág katolikus főpapja, amikor 1991-ben Debrecenben járt, nemcsak prédikált a „kálvinista Róma” református nagytemplomának szószékén, hanem ezt követően személyesen koszorúzta meg a gályarabok emlékoszlopát a nagytemplom emlékparkjában a kiengesztelődés gesztusaként. Ezzel kérve bocsánatot az ellenreformáció idején történt katolikus államegyház kegyetlenkedéseiért.
A magyarországi gályarabok kiszabadulásának 350. évfordulója okot ad arra is, hogy kegyelettel emlékezzünk annak a 90 gályarabságra ítélt anabaptista reformprédikátor szenvedéssel teljes sorsára is, akiket I. Habsburg Ferdinánd ítélt életfogytiglani gályarabságra 1539-ben.
A kegyetlen Habsburg uralkodó először az ausztriai Falkenstein várában gyűjtötte össze a várfogságra ítélt anabaptista prédikátorokat. Miután a foglyok hosszú időn át tartó kínzás, éheztetés, ütlegelés ellenére is ragaszkodtak a hitvalló felnőttek bemerítéssel kiszolgáltatott keresztségéhez, ami bibliai meggyőződésük volt, láncra fűzve küldte őket gyalogosan, katonai kíséret mellett Triesztbe, az Adriai-tenger kikötőjébe. Itt az életfogytiglanra ítélt rabokat a hadi gályák evezőpadjához láncolva indították a török hadihajók ellen a tengeri véres ütközetekbe, a biztos halálba…
A debreceni gályarabok emlékére rendezett emléknapon a Debreceni Nagytemplom emlékparkjában felállított obeliszk előtt – melyen a gályarabok nevei olvashatók – a nemzetközi és felekezetközi testületek képviseletében jelen levő küldöttek főhajtással és koszorúzással adóztak ártatlanul szenvedő hitelődeink emléke előtt.
Ezután a Debreceni Református Hittudományi Egyetem dísztermében meghirdetett emlékkonferencián előadások keretében ismertették kutatásaik eredményét az ezzel a „gyászos” korszakkal foglalkozó egyháztörténészek és levéltári kutatók.
Az informatív és izgalmas kérdéseket felvető konferencia legfőbb szervezője Baráth Béla, a DRHE rektora volt, aki egyúttal az egyetem egyháztörténelmi tanszékének is a vezetője. Az egyetem egyháztörténész professzorainak és kutatóinak, valamint a holland tanszék munkatársainak nem titkolt célja volt ezzel a konferenciával a jövő nemzedéke előtt is felmutatni a bátor hithősök életpéldáját, amiből mi is tanulhatunk.
Külön érdekessége volt a koszorúzással egybekapcsolt konferenciának, hogy az emléknapon jelen volt Michael de Ruyter admirális egyik késői leszármazottja, valamint Hollandia magyarországi nagykövete is.
A koszorúzáson és a tudományos konferencián a budapesti Baptista Teológiai Akadémia képviseletében dr. Mészáros Kálmán rektor, az egyháztörténeti tanszék vezetője és Bereczki Lajos rektorhelyettes, a DRHE főkönyvtárosa vettek részt, akik egyúttal a Magyarországi Baptista Egyház Történelmi Bizottságának vezetői is.
A példamutató protestáns hitelődeinkről való méltó emlékezés legyen személyes meggyőződésünk további megerősítésére és Krisztus mai tanítványaiként a bátor tanúságtételre!
A sajtoszolgalat@baptist.hu e-mail címre várjuk a híreket, tudósításokat, riportokat. Legkésőbb az eseményt követő nap küldjük be a híradást.
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
